Összeesküvéselméletek:
Gyakori összeeszküvéselmélet, hogy a világot egy zárt csoport alakítja, lehetnek ezek egyes teóriák szerint a gyíkemberek, az illuminati, vagy a szabadkőművesek, na de mi a helyzet a szakkollégistákkal, lehetnek ők az új szabdkőművesek?
Szakkollégisták
Orbán Viktor, Kövér László, Áder János, Hernádi Zsolt, Rogán Antal, Lantos Csaba, Nagy Márton, Karácsony Gergely, Donát Anna: sok különbség figyelhető meg a felsorolt személyek között, ugyanakkor egy biztosan közös bennük, mindannyian szakkollégisták voltak. Hogyha végig nézünk a mai Magyarország állami-, intézményi-, politikai- és cégvezetői között számos helyen köszönnek vissza egykori szakkollégisták. De mik azok a szakkollégiumok és mitől ilyen meghatározóak?
Szakkollégiumok
A szakkollégiumok felsőoktatási tehetséggondozó intézmények, a maguk módján igazi hungarikumok, leginkább az angol college-okhoz hasonlítanak. A szakkollégiumok többsége 3 pillérre épül, úgy mint szakmaiság, társadalmi felelősségvállalás és közösségiség.
Szakmaiság
A szakkollégiumok legmeghatározóbb alapja a szakmaiság. Ennek keretei között a szakkollégisták a saját tudományterületükhöz tartozó kiegészítő tudást szerezhetnek és új tudományterületekben is elmélyülhetnek, melyeket kurzusok, előadások és egyéb szakmai programok keretei között valósíthatnak meg.
Társadalmi Felelősségvállalás
A szakkollégiumok célja egy a társadalmi jelenségekre nyitott és közélet iránt érdeklődő közeg kialakítása. Melyet elősegítenek társadalmi, gazdasági és közéleti beszélgetések, előadások és viták szervezésével és azokon való részvétellel, valamint egyéb kezdeményezésekkel.
Közösségiség
A szakkollégiumok meghatározó pillére a közösségiség. A szakkollégiumokat fiatal egyetemi hallgatók alkotják, általában egy bizonyos egyetemhez kötődve. Leginkább az különbözteti meg a szakkollégiumokat a diákszervezetektől, valamint hasonló tehetséggondozó intézményektől, hogy a szakkollégiumok tagjai együtt laknak, ebből fakadóan egy bensőséges szakmailag és közösségileg pezsgő közeget alakítva ki. Ami különlegessé teszi a szakkollégiumokat, hisz az egyetemi évek alatt jellemzően pár emberrel, jó esetben egy tucattal alakítanak ki közeli kapcsolatot a hallgatók, míg ez a szám a szakkollégiumok esetében akár 60-100 főre is rúghat, amely kapcsolatokra az egyetemről kikerülve is könnyedén alapozhatnak a volt szakkollégisták.
Mindezek alapján a szakkollégiumok egy szakmailag és közösségileg pezsgő közösséggé képesek válni, ahol a tagjaik megtalálhatják a számukra érdekes tudományterületeket, és elindulhatnak a számukra szimpatikus karrierutakon.
Végezetül a szakkollégisták-e az új szabadkőművesek? Természetesen nem, ugyanakkor a szakkollégiumok meghatározó képzési intézmények, amelyeknek kötelékéből számos gazdasági-, politikai-, intézményi- és cégvezető került ki Magyarországon.
Pár Szakkollégium Tudományterületekhez kapcsolódóan
Természetesen a szakkollégiumok ahányan vannak, annyi félék és a felsoroltakon felül sok mást is képesek nyújtani. Hogyha az olvasó szívesen megismerne pár szakkollégiumot közelebbről, így a cikk végéhez érve felsorolunk néhány szakkollégiumot pár tudományterülethez kapcsolódóan:
Jog- és Államtudományok: Bibó Szakkollégium, Joghallgatók Önképző Szervezete
Gazdaságtudományok: Egyetemi Vállalkozói Kollégium, Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága, Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma, Heller Farkas Szakkollégium, Rajk Szakkollégium, Széchenyi István Szakkollégium, Társadalomelméleti Kollégium
Társadalomtudományok: Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium, Széchenyi István Szakkollégium, Társadalomelméleti Kollégium
Bölcsészettudományok: Eötvös József Collegium
Műszaki: Energetikai Szakkollégium, Gépész Szakkollégium, Simonyi Károly Szakkollégium, Zielinski Szilárd Szakkollégium
Orvostudományok: Korányi Frigyes Szakkollégium
Nyitókép:Máthé Zoltán, MTI
