Reaktor

A nemzetközi helyzet egyre fokozódik?!

Fegyverkezési hullám 70 év béke után

A II. világháború óta eltelt több mint hetven év alatt alapvetően megváltoztak Európa számára az esetleges külső, vagy belső háború kirobbanásának kockázatai. A háborút követően az atomfegyverek megjelenéséből eredő elrettentés garantálta, hogy ne robbanjon ki nyíltszíni háborús konfliktus. Ez az időszak úgy tűnik, a végéhez közeledik. A fegyvertechnikai és a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően nőtt a hagyományos fegyverek hatékonysága, pusztító ereje és pontossága. A legfontosabbnak tekinthető hagyományos harceszközök a harckocsik, a harci repülőgépek, illetve a légvédelmi és páncélelhárító fegyverek minőségi jellemzői, képességei összevethetetlenek a 7-8 évtizeddel korábbiakkal.

Ez egy új korszak kezdetét jelenti Magyarországon is a honvédség történetében.

Magyarország hadserege és harcászati infrastruktúrája az elmúlt évtizedekben tagadhatatlanul visszafejlődött. A honvédség hanyatlását megállító első mérföldkő a 2018. december 19-én aláírt szerződés volt. Egy német vállalatcsoport és magyar honvédség vezetése írta alá többek közt 68 korszerű harci jármű megvásárlásáról. A rendkívül jelentős megállapodás óriási mértékben növelte honvédségünk ütőerejét és presztízsét: 44 darab Leopard 2 a7 harckocsi, 24 darab PzH2000 önjáró löveg, hat műszaki mentő jármű és 12 kiképzési célokra használható Leopard 2 a4-es harckocsi beszerzéséről szólt.

Leopard 2 a7 harckocsit a világ egyik legjobbjaként tartják számon

A beruházásnak köszönhetően Magyarország a világ hadseregeinek a sorában feljebb ugrott a ranglistán.

A magyar hadsereg fejlesztésére már nagyon nagy szükség volt, mivel a Global Fire Power az említett szerződés megkötése előtti időszakra a világ hadseregeinek sorában az 57. helyre sorolta Magyarországot. A legnagyobb európai hatalmak mellett további 13 ország, köztük Lengyelország, Csehország és Románia is megelőz minket. A fejlesztésnek köszönhetően az 55. helyre léptünk elő, megelőzve Ausztriát.

Miért most és miért ennyit?

A Szovjetunió felbomlása után a csökkenő háborús nyomás hatására, a legtöbb ország felhagyott a fegyverkezéssel és leépítette a haderejét. A védelmi kiadások rendkívül sok pénzt emésztenek fel, és elképzelhetetlennek tartottak egy globális vagy Európát érintő területszerző háborút.

A fordulatot az hozta, amikor Oroszország elfoglalta Ukrajnától a Krím-félszigetet. Addig elképzelhetetlenek tűnt, hogy a második világháború után legyen még expanzív háború Európában, ez az új fejlemény azonban romba döntötte a korábbi gondolkodásmódot. Az esemény következtében az európai országok nagy része elkezdett védelmi beruházásokba fektetni, hiszen kiderült, hogy innentől kezdve nem hagyatkozhatnak csak a szövetségeseikre, illetve a szövetségi rendszerekre.

"Magyarország megvédése nem a NATO és nem az Európai Unió feladata és kötelessége, hanem a mienk," - mondta Orbán Viktor a Honvéd Vezérkari főnöki tisztség átadás-átvételi ünnepségén 2018 májusában.

Nemzetközi szinten is változott a gondolkodás a szövetségi rendszerek működéséről. Donald Trump amerikai elnök lavinát indított el, amikor felszólította a NATO tagállamait, hogy tegyenek eleget 2014-ben vállalt kötelezettségüknek, amely szerint 2024-ig a tagok a GDP-jük 2 százalékát, hadi kiadásokra költik, mert ennek hiányában nem számíthatnak az Amerikai Egyesült Államok feltétlen védelmére. Európa-szerte fegyverkezési hullám indult és Angela Merkel német kancellár is egy új európai fegyverkezési program mellet lobbizik.

A NATO tagállamok hadi kiadásai a GDP-jükhöz viszonyitva 2017-ben

Magyarország az elmúlt években tartotta magát a 2014-es NATO csúcson tett ígéretéhez amely szerint éves szinten a GDP 0,1 százalékával növeli a hadi kiadásokat. A legutóbbi eszközbeszerzések és az egyéb hadiipari beruházások is ezt igazolják.

Természetesen, ha a Kormány kijelöl egy adott célt, hogy a költségvetésből milyen területekre tervez jelentősebb kiadásokat akár rövid, akár hosszú távon, mindig felmerül a kérdés: miért nem egy másik terület kapja ugyanezt a támogatást. Például miért nem a sokat bírált egészségügy, vagy a magyar felsőoktatás fejlesztésére mennek ezek a pénzek?

Mielőtt sorolni kezdenénk az érveket, nézzünk meg egy hétköznapi példát. Az átlagember úgy gondolkodik az egészségügyről, mint egy személygépjárműről. Az ő elképzelésében ez akkor jó és tökéletes, ha egy Ferrarit értünk alatta. A kormány viszont úgy gondolkozik, hogy mi az a négy keréken guruló járműnek nevezhető alkalmatosság, ami hosszú távon, megbízhatóan, alacsony fenntartási költséggel viszonylag jól üzemel. A metaforát kibontva: az egészségügy jelenleg egy középkategóriás kocsi, a magyar hadsereg pedig fejlesztés nélkül, ironikusan fogalmazva egy 50 éves Volga, hiszen orosz gépek tették ki hadiparkunk nagy részét.

PzH2000 önjáró löveg , a magyar (igazából csak papíron létező) tüzérséget fogja feléleszteni

A kormánynak minden fejlesztendő szektort (egészségügy, oktatási rendszer, infrastruktúra, rendvédelem, honvédelem stb.) "egy szintre" kell hoznia, hogy a céljaikat és feladataikat maradéktalanul el tudják látni.

Melyek a Magyar Honvédség legfontosabb feladatai?

  • Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javaik külső támadással szembeni fegyveres védelme;
  • a szövetségi (NATO) és a nemzetközi szerződésekből eredő egyéb katonai kötelezettségek – különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok – teljesítése, a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme;
  • közreműködés a fegyveresen, vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények elhárításában;
  • hozzájárulás a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához;
  • részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében.

Nem kell szakértőnek lenni, hogy tisztában legyünk azzal: jelen állapotában a Honvédség vagy egyáltalán nem tud eleget tenni a rá rótt feladatoknak, vagy csak nagy áldozatok és erőfeszítések árán.

A külpolitikai környezet feszült: a szomszédos országok mind fegyverkeznek és a békeszerető Európai Unió vezetői erre buzdítanak minden tagállamot. Friss a fenyegető példa: a szomszédos országunk területeit egyik napról a másikra megszállta egy nagyhatalom. Mindez már önmagában elég ok, hogy beálljunk a sorba és fejlesszük a hadseregünket, amit az elmúlt évtizedekben elhanyagoltunk. A szükséges lépéseket már sokkal korábban meg kellett volna tenni.

Összegzésként: ez egy jó kezdet a magyar hadsereg újjáélesztésére, de a céltól még nagyon messze vagyunk. A mostani erőfeszítések inkább arra irányulnak, hogy legyen egyáltalán használható hadereje Magyarországnak.

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása