Milorad Dodikot, a Bosznia-Hercegovinában található szerbek által lakott autonóm terület, a Republika Srpska (Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság) elnökét egyéves börtönbüntetésre, valamint hat évig tartó közhivatal viselésétől eltiltásra ítélték szeparatista tevékenysége és a nemzetközi békefenntartókkal történt összetűzése miatt.
Bár a büntetőeljárást sokan úgy értelmezték, hogy Bosznia területi integritása és központi intézményei győzelmet arattak, fennáll a veszélye annak, hogy a Moszkvával szoros szövetséget ápoló Dodik elítélése újabb politikai válságot fog előidézni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy mi történt múlt héten Boszniában, és mi lehet ennek a politikai válságnak a hosszútávú kimenetele.
Kép forrása: AP News
Miért indult Dodik ellen büntetőeljárás?
A jelenlegi válság megértéséhez meg kell ismernünk Bosznia-Hercegovina kormányzati struktúráját, amelyet az 1995-ös daytoni békeszerződéssel hoztak létre. A daytoni békeszerződés Boszniát két „entitásra osztotta”: a Szerb Köztársaságra, amely Bosznia-Hercegovina északi és keleti határait öleli körbe, illetve a Bosznia-hercegovinai Föderációra, ami az ország 51%-át kitevő, 10 kantonból álló, rendkívül széles jogkörökkel rendelkező decentralizált közigazgatási egységből áll. (A két entitás között megosztott Brčko város és környéke Brčkói körzet (kb. 40 000 lakossal) néven tulajdonképpen közvetlen szövetségi igazgatás alatt áll).
Kép forrása: Wikipedia
A Föderációban főleg bosnyákok élnek, akik a legutóbbi népszámlálás szerint a lakosság 70%-át teszik ki, a horvátok 22%-ot, a szerbek pedig mindössze 2%-ot. Az ország közigazgatása és államszervezete több kormányzati szintből áll. Míg a Föderációnak saját kantonjai és kantonoknak egy szövetsége van, addig a Föderációt, a Szerb Köztársaságot és a Brcko kerületi kondomíniumot közös központi intézmények kötik össze, amelyek állami szinten léteznek. Ez Bosznia-Hercegovina.
Kép forrása: Wikimedia Commons
Központi, tehát mindenkire kiható intézmények minősül az Alkotmánybíróság, az állam három elnöke, (akiket négy évre választanak, az egyes nemzetiségek egyet-egyet, akik minden 8 hónapban cserélik az elnöki széket). Az elnök feladata továbbá a kormány, a külügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter kijelölése a parlament alsóházából. A bosnyák parlament kétkamarás, a felsőház 15, az alsóház 42 képviselőből áll, mindenhol szigorúan szem előtt tartva a nemzetiségek egyharmadnyi arányát. Minden fontos döntést mindkét háznak támogatnia kell, de van egy másik szint is e központi intézmények fölött, a „nemzetközi főképviselő”, aki lényegében az ENSZ által kinevezett külföldi politikus, és szinte korlátlan jogkörökkel rendelkezik.
A hivatalban lévő főképviselő Christian Schmidt, a német CDU veterán politikusa, akinek a feladata az, hogy felügyelje az 1995-ös bosnyák háborút lezáró daytoni béke betartását. A főképviselői tisztség létrehozása az egyik legellentmondásosabb része volt a békének, mivel nem mindenki ért egyet azzal, hogy egy mindenható külföldi hatalmi közvetítőnek kell a végső szót kimondania Bosznia-Hercegovina ügyeiben.
Maga Christian Schmidt is eléggé ellentmondásos szereplőnek számít két okból kifolyólag. Először is, Kína és Oroszország, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai nem támogatták kinevezését, másodszor pedig széles körű felháborodást váltott ki 2022 októberében egy döntése, amellyel a választási kampány kellős közepén megváltoztatta a boszniai választási rendszert.
Christian Schmidt, kép forrása Balkan Insight
Milorad Dodik
Milorad Dodik, aki 2010 és 2018 között volt a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, majd 2022-ben megint újraválasztották, gyakran került összetűzésbe Schmidttel. Dodik régóta azzal vádolja Schmidtet és az ország állami szintű intézményeit, hogy igazságtalanul bánnak az ország szerb nemzetiségű lakosaival, valamint aláássák Republika Srpska autonómiáját. Dodik többször is bukott államnak nevezte Bosznia-Hercegovinát, és többször fenyegetőzött a Republika Srpska elszakításával és Szerbiához csatolásával, ami miatt az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szankciókat vezetett be ellene.
Dodik fenyegetéseit egyébként a bosnyák vezetők politikai blöffnek tartják, amelynek célja a törékeny stabilitás aláásása - ez a taktika szerintük csak arra szolgál, hogy Dodik elterelje a figyelmet a vele szemben felmerülő korrupciós vádakról.
A per hatásai
Dodik komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy aláássa Schmidt és az állami szintű intézmények befolyását Republika Srpskában. Ennek legkirívóbb példája 2023-ban történt, amikor a Boszniai Szerb Köztársaság parlamentje elfogadott egy törvényt, amely szerint a bosznia-hercegovinai főképviselő határozatait sem a Boszniai Szerb Köztársaság hivatalos közlönyében, sem az entitás alkotmányában nem teszik közzé, és ténylegesen nem is hajtják azokat végre.
Kép forrása: RFL/RL
Nem sokkal később a nemzetközi főképviselő megsemmisítette ezt a törvényt, amit Dodik figyelmen kívül hagyott, és elnöki jogkörében eljárva aláírta a törvényt hatályba léptető rendeletet. Időközben a főképviselő módosította az ország büntető törvénykönyvét is, így a főképviselő határozatainak nem végrehajtása bűncselekménynek minősül. És miután Dodik ezt is figyelmen kívül hagyta, az ügyészség vádat emelt Dodik és a hivatalos közlöny igazgatója, Milos Lukic ellen.
Dodik elutasította a vádemelést, azt állítva, hogy az politikai indíttatású és a hatalomból való eltávolítására tett kísérlet, és azt állította, hogy az ellene szóló vádiratot az ügyészség az amerikai nagykövet utasítására nyújtotta be.
Az ítélethirdetés előtti napon Dodik emelte a tétet, és arra figyelmeztetett, hogy ha Schmidt belép a Szerb Köztársaságba, letartóztatják. Eközben felfüggesztették a gázszállítást Szarajevóba, és Dodik kétnapos tüntetésre szólított fel a Szerb Köztársaság de facto fővárosában, Banja Lukában, mondván, hogy ha bűnösnek találják, népszavazást fog tartani a Boszniai Szerb Köztársaság Bosznia-Hercegovinától való elszakadásáról, eltávolítja a boszniai bíróságot és ügyészséget a Boszniai Szerb Köztársaság területéről, és végül kivonja a Boszniai Szerb Köztársaság összes képviselőjét Bosznia állami intézményeiből, beleértve az állami nyomozó és védelmi ügynökséget és a fegyveres erőket.
Mi történik ezután?
Szerdán az elsőfokú bíróság Lukicot felmentette a vád alól, azonban Dodikot egy év börtönbüntetésre ítélték, és hat évre eltiltották attól, hogy bármilyen közhivatalt (beleértve a Republika Srpska elnöki tisztségét) viseljen. A büntetés noha enyhébb, mint amit a főügyész kért, mert a vádiratban 5 év börtönbüntetést és 10 év közhivataltól való eltiltást kértek, ez mégis jelentős győzelem Bosznia-Hercegovina bírósági függetlensége számára, ugyanis azokra jelentős külső politikai nyomást próbált gyakorolni Dodik és pártja.
A háború lezárása óta ez volt az első alkalom, hogy nem a főképviselő cselekedett egy elnökkel szemben, hanem a helyi bíróságok. Ráadásul Dodik elszakadási fenyegetései most kissé üresnek tűnnek. Minden intézkedését, amely ellentétes az ország alkotmányával, Schmidt visszafordított, és Dodiknak nincs meg a politikai vagy katonai kapacitása ahhoz, hogy erőszakkal elszakítsa a területet, különösen addig, amíg a NATO biztonsági garanciái érvényben maradnak.
Mi több, a Szerb Köztársaság parlamenti ellenzéke is elutasította Dodik fenyegetéseit, arra hivatkozva, hogy az csak a Szerb Köztársaság autonómiáját és stabilitását veszélyezteti, és elutasította a Dodik által összehívott rendkívüli ülésen való részvételt. A Republika Srpska hadsereg szintén megtagadta Dodik támogatását, mert szerintük őket „nem Dodik, hanem a Republika Srpska védelmét szolgálják”.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Bosznia-Hercegovina stabilitása teljesen helyre állt volna. A Republika Srpska parlamentje elutasította az ítéletet, azt állítva, hogy a bíróság államcsínyt akar végrehajtani, míg az orosz külügyminisztérium szerint a Dodik elleni vádak káros következményekkel járnak a bosznia-hercegovinai helyzetre és az egész régióra nézve.
Eközben Alexander Vučić szerb elnök, Dodik közeli szövetségese az ítéletet Bosznia-Hercegovina történetének legnagyobb válságának nevezte, és gyorsan Banja Lukába utazott, hogy támogassa Dodikot. Míg a múltban Vučić a regionális stabilizátor szerepét játszotta a Balkánon, addig egyes elemzők szerint előnyére válhat, hogy elterelheti a figyelmet a Szerbiában zajló, népfelkeléssé fokozódó tüntetésekről.
Kép forrása: Pannon RTV
Dodiknak még van ideje fellebbezni az ítélet ellen, így meg kell várnunk, hogy megteszi-e.
