Reaktor

A világjárvány hatása a globalizált gazdaságra

A XXI. század a globalizáció évszázada. Korunkban a társadalmi, gazdasági, kulturális és nyelvi kapcsolatok intenzitása soha nem látott mértékben növekedik. A világ egyik országában bekövetkező változás elkerülhetetlenül befolyást gyakorol sokezer kilométerre lévő államokra is. Az összefonódás és az egymásra utaltság legjobban a világgazdaságban figyelhető meg.

A XX. század második felében elterjedt technikai újdonságok, mint a repülés, a telefon és az internet segítettek megsokszorozni a gazdasági kapcsolatokat. Az emberek és államok közötti információ- és áruforgalom sebessége felgyorsult. A cégek a termelésüket szegényebb országokba helyezték ki, hogy az áruikat olcsóbban állíthassák elő, így szerezve versenyelőnyt riválisaikkal szemben. A globális verseny és a kapitalista világrend a folyamatos növekedésben érdekelt, emiatt ezek a termelői kapcsolatok intenzíven növekednek. Egy ilyen nyílt rendszer azonban nagyon sérülékeny: a Föld egy pontján bekövetkező krízis képes az egész bolygó gazdasági rendszerét válságba sodorni.

A technikai fejlődés magával hozta a globalizáció elkerülhetetlen terjedését. Forrás: pixabay.com

2019 decemberének elején egy rejtélyes fertőzést diagnosztizáltak egy kínai metropoliszban, Vuhanban. A kórokozóról kiderült, hogy súlyos tüdőgyulladást okoz, ellenszere nincs, és a tünetei akár halálos kimenetelűek is lehetnek. 2020 januárjában a kínai kutatók bejelentették, hogy egy eddig ismeretlen, új típusú koronavírus áll a háttérben. Ekkorra már járványszerűen terjedtek a megbetegedések.

A kínai kommunista vezetés életbe léptette a világtörténelem addigi legnagyobb karanténját, amely csaknem 57 millió embert izolált. A vesztegzár azonban nem járt teljes sikerrel, koronavírusos megbetegedést azonosítottak Koreában, majd Kelet-Ázsia több országában is. Márciusra a vírus megjelent a világ minden pontján, új fertőzéses gócpontok keletkeztek Iránban és Olaszországban is. A WHO 2020. március 12-én bejelentette, hogy a COVID-19 járvány pandémia, azaz világjárvány. Ma, május 12-én több mint négymillió fertőzöttről tudunk a világ szinte összes országából, és a betegség közel 290 ezer emberéletet követelt eddig.

A koronavírus fertőzések száma 2020. május 12-én. Forrás: WHO

A járvány azonban nem csak az egészségünkre veszélyes. A világgazdaságra is óriási fenyegetéssel jár.

A fertőzések lassításának leghatékonyabb módja ugyanis a már említett karantén. Kína után mostanra a legtöbb államban életbe léptek a szigorúbbnál szigorúbb korlátozó intézkedések. Karantén idején az emberek nem mozognak, ami több csatornán keresztül károkat okoz a globalizált gazdaság különböző pontjain. Az utazások lemondásával nem szállnak fel a gépek, nem indulnak el a személygépjárművek, és csökken a tengeri forgalom is. Mindez azt jelenti, hogy a megtermelt kőolaj iránti kereslet drasztikusan csökken. Az ehhez képest erős kínálat a fekete arany értékének romlását okozta, ami pusztító hatással van azokra az országokra, amelyek nagyban függnek az olajtermeléstől. Mivel a világpiac máig erősen kőolajfüggő, a fosszilis energiahordozó árának csökkenése további ágazatokat sodor válságba.

A vesztegzárak másik következménye a turizmus megszűnése. Az állami intézkedések és a média keltette pánik is romboló hatással voltak a szolgáltató szektorra. Évente több százmillió ember indul útnak, hogy más országokat látogassanak meg. A turisták pedig nagy vásárlók: a vakációjukat töltők sokkal szabadabban költekeznek külföldön. Csak a kínai turisták több mint háromszor annyi pénzt költenek el Európában, mint más látogatók.

Az olyan fejlett államok, mint az EU tagállamai pedig erősen függnek ettől a gazdasági szektortól. A nyaralások lemondása óriás terhet ró az olyan szezonális vállalkozásokra, mint a szállodák, éttermek, a helyi látványosságok köré épült cégek. Ezrek eshetnek el bevételi forrásuktól, vagy maradhatnak munka nélkül.

Kiürültek a népszerű turisztikai célpontok. Forrás: wired.com/ ANTONIO MASIELLO

A pandémia a világgazdaság másik motorját, a fogyasztási cikkek gyártását is súlyosan károsítja. A kemény korlátozások miatt lelassul például az elektronikai és műszaki cikkek termelése, és ez rövid idő alatt áruhiányhoz vezethet. Mivel a globalizáció miatt, a rentábilitás jegyében egy adott termék elemeit a világ különböző pontjain gyártják le, ezek eljutása az összeszerelő üzemig szintén akadályokba ütközhet. Ennek eredményeképpen a hazai piacokon termékhiány alakulhat ki, amely azon túl, hogy feltornázza az árakat és rombolja a közhangulatot, a befektetői bizalmat is súlyosan rombolja bizonyos ágazatokban. A vállalkozásokkal pedig szép lassan a gazdaság is leáll.

Jó példa erre a szilárdtest-meghajtók, köznapibb nevén az SSD-k árának utóbbi hetekben tapasztalt árnövekedése. Mint a számítógépes adattárolás egyik alapeleme, az SSD hiánya az egész számítógépgyártást súlyosan érintheti. További aggodalomra adhat okot, hogy az elektrotechnikai tartozékok jelentős részét a járvány kiindulóországában és egyik gócpontjában, Kínában gyártják.

Mindezek tetejébe a központi kormányzatnak saját tartalékaiból az egészségügyi helyzet stabilizálásán túl gazdasági mentőcsomagokat is össze kell állítania, ha el akarja kerülni a válság elmélyülését. A hazai vállalkozások támogatása (megmentése) ilyen helyzetben eszméletlen pénzeket emészt fel, amely a költségvetési hiány túlzott megnövekedéséhez vezethet. Ilyen helyzetben a kormánynak nagyon óvatosan kell eljárnia. Jelen pillanatban hazánk a jobban reagáló, „szerencsésebb” államok közé tartozik. A járvánnyal folytatott harc azonban napról napra változik, és még sok jó döntésre lenne szükségünk ahhoz, hogy az egyre inkább fenyegető világgazdasági recesszió hatásait elkerüljük.

Kiemelt kép: REUTERS/Issei Kato

Reaktor

Facebook

süti beállítások módosítása