Reaktor

Bayer vs Stumpf - kik nekünk a határon túli magyarok?

Az Írdalá.hu, a Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtési akcióját népszerűsítő programsorozat részeként, két olyan markáns, jobboldali véleményformálót ültetett le egymás mellé vitatkozni, akik egyáltalán nem a kimért stílusukról ismertek.

Ők pedig,

  • Bayer Zsolt, publicista 
  • Stumpf András, újságíró, a Válaszonline társalapítója

A nyilvánvalóan jobboldali vitázók között szinte azonnal konszenzus alakult ki két kérdést illetően:

az egyik, hogy nagyon sok mindenben nem értenek egyet, a másik, hogy ebben a témában éppenséggel pont egyetértenek

– ezzel akár haza is mehettünk volna, de szerencsére felmerült egy-két olyan gondolat, ami miatt megérte végig hallgatni a beszélgetést. 

Szkepticizmus az EU-val szemben

Rögtön az első kérdésre, miszerint mennyi értelme van a szóban forgó aláírásgyűjtésének és az erre vonatkozó határidő meghosszabbításának, egészen lehangoló választ kaptunk: Bayer kifejtette, hogy a következő 6 hónap arra lesz jó, hogy a kellő számú aláírást garantáltan összegyűjtsék, azonban ennek valós eredménye nem biztos, hogy lesz. Stumpf erre izgalmas kérdéssel válaszolt: az világos, hogy Gyurcsány Ferenc nem írta alá, de Orbán Viktor miért nem állt ebbe bele, esetleg értelmetlennek látja?

Bayer, válaszát előkészítve összébb szedte mondandóját és kifejtette, hogy habár az EU felé a szkepticizmusa továbbra is áll,

lényegesnek tartja a kezdeményezés támogatását. Ha másért nem, hát azért, mert ha ráég a magyarságra, hogy volt egy ilyen projekt, ami a mi hibánkból hiúsult meg,

akkor az a következő évtizedekben hivatkozási alap lehet minden olyan intézkedésre, ami az ilyen kisebbségek, például székely társaink jogcsorbítását tűzi ki céljául – ezzel egyébként Stumpf is egyetértett. Végül Bayer arra kerekítette ki mondandóját, hogy Orbán Viktor nyilván kivár, és „tökéletes” időzítéssel fogja aláírni, „megfelelő” nyilvánosság előtt. Mindezt azért, mert habár támogatja az indítványt, nem biztos, hogy az elején éri meg beszállni, amíg a bukás kockázata fenn áll.

Stumpf folytatta előzőleg felvett szerepét, és kifejezetten izgalmas kérdéseket feszegetett: vajon megtett-e mindent Bayer és „közössége” azért, hogy megfelelő számú aláírás összegyűljön? Miért van az, hogy a lengyel barátainknál, akik március 15-én magyar zászlót lengetve látogatnak meg minket, csak 600-an írták alá úgy, hogy 40 000-res limitet kellett volna elérniük, ahhoz, hogy a minimálisan szükséges 7 csatlakozó állam közül az egyik Lengyelország legyen? Bayer Zsolt, Kövér László és Orbán Viktor mindent megtett az ügy sikerességéért? – tette fel a kérdést Stumpf.

Bayer szerint ő maga, Kövér László és a kormány úgy általában mindent megtett, de Orbán Viktornak első személyben nem volt feltétlen szükséges beleállnia, de ami késik nem múlik, a kormányfő kivár. 

Stumpf kérésére még ígéretet is tett arra vonatkozólag, hogy megmozgatja lengyel kapcsolatait azért, hogy megfelelő számú aláírás összegyűljön,

abban az esetben, ha az aláírásgyűjtési akció meghosszabbítását engedélyezi az EP. (Ez azóta megtörtént, kíváncsian várjuk az ígéret eredményét!)

Nagyhatalmi érdekek

Stumpf és Bayer sem hiszi, hogy az aláírásgyűjtés sikeressége esetén valódi, rövid távon kézzel fogható eredménye lesz az EP-ben. Bayer egyszerűen a nagyhatalmi érdekekkel ezt ellentétesnek gondolja, franciák, spanyolok, britek (habár utóbbiak már nem relevánsak) sem nevezhetőek a nemzeti kisebbségi jogok élharcosainak, sőt. Stumpf meglátása pedig az, hogy nincs is feltétlen baj azzal, hogy Brüsszel nem szól bele egy ország belügyeibe, egyszerűen nincs erre jogköre.

Később két szereplő egy véleményen volt arról, hogy - Gyurcsány Ferencéken kívül -

szinte a teljes hazai közélet egyetértett az aláírás fontosságában, az ilyen széleskörű konszenzus pedig igazán ritka a magyar politikában,

ez elvitathatatlan sikere a kezdeményezésnek. 

Ezután, a moderátor hölgy nyomásásra, Stumpf egy konstruktív ötlettel állt elő a romániai magyarságnak, ami kissé utópisztikusnak tűnhet: a Válaszonline újságírója úgy érvelt, hogy

a magyar lakta területeket érő forráselvonás nem csak az ott lakó 1,5 millió magyart, de a további sok millió helyi románt is zavarja,

hiszen nekik úgyanúgy fáj, ha az életterüktől vonnak el forrásokat. Ha az ott élő románok és magyarok szövetséget tudnának kötni, akkor együtt hatalmas dolgokat érhetnének el a térség fejlesztésének érdekében. 

Legyen ott az emberük Brüsszelben!

Egy éles kanyarral a vita átfordult a székelyek európai érdekérvényesítő képességének fejlesztéséről szóló diskurzusba. Bayer felvetésére, hogy Brüsszelnek oda kellene figyelnie a kettős mérce elhagyására, hogy a román kormány jogsértéseit is véleményezhetné, Stumpf helyeslően bólogatott, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ez magától nem fog menni. Szerinte ugyanis, ahogy az Indexért való aggódás fontosságát is jelezték Jourovának, úgy

kell valaki, aki kint van Brüsszelben, hogy hallják, amit mond, és 3 szóban összefoglalja Jourovának azt, hogy mire kell odafigyelnie a romániai magyarság helyzetét illetően.

Ez olyan lobbi tevékenység, ami mögé több éves munkát kell tenni és úgy látszik, hogy eddig senki nem tette meg, most itt a lehetőség.  

Bayer szerint a nemzeti kisebbségek ügye egyszerűen nem éri el az ingerküszöböt. Az egykori Antanthatalmak 100 éves bűne, amit az első világháború utáni békekötéssel vétettek, nem engedi, hogy valaha is egy magyar érvre hallgasson a románnal szemben például a francia kormány. Nem azért, mert utálnának minket, hanem mert a bűnös próbál úgy viselkedni, mintha minden rendben lenne. Ha pedig ránk hallgat, azzal belátja az állapot szörnyűségét, amivel egyszer és mindenkorra kimondja, hogy anno ők márpedig szörnyű hibát követtek el.

Stumpf erre válaszul pozitív fejleményként beszélt a folyamatról, amit a BLM, a Metoo és egyéb akciók váltottak ki Nyugaton:

ezek a kampányok a valóságtól olyan elrugaszkodott módon torzították a közbeszédet és a politikai korrektség fogalmát, hogy ez már nem csak a jobb, de a baloldali értelmiségnek is kezd sok lenni.

Ennek köszönhető az is, hogy a jobboldalinak egyáltalán nem mondható J. K. Rowling is aláírta azt a nyilatkozatot, amit nyugati értelmiségiek fogalmaztak meg BLM mozgalommal kapcsolatos kritikaként. Ez a folyamat akár azt is eredményezheti, hogy a nyugati értelmiség - számunkra - pozitívabban fog hozzáállni az olyan problémákhoz, mint a nemzeti kisebbségek ügye. 

Mi lennénk az új Bizánc?

Valamivel később Bayer, többek közt a magyar történelem szakos diplomájára hivatkozva, egy történelmi példával rukkolt elő: a mai nyugat- és kelet-európai kulturális különbségeket a Nyugat- és Kelet-Római Birodalom egymáshoz viszonyított helyzetéhez hasonlította. Míg a nyugati oldal, folyamatos önpusztítása közepette, engedett a kívülről jövő támadásoknak és végül elbukott, addig a keleti birodalom még 400 évig fent tudott maradni. Ebből a párhuzamból pedig azt a következtetést vonta le, hogy Kelet-Európa lehetne egy új Bizánc. 

Erre kissé szkeptikusan válaszolt Stumpf, aki valamivel visszafogottabban beszélne arról, hogy mennyivel is fejlettebb vagy kevésbé fejlett társadalom a magyar a nyugat-európainál. Ugyanis hiába magyarázunk addig, ameddig a nyugati életminőség, várható élettartam, gazdasági teljesítmény egyértelműen jobb lesz, és amíg a keletről nyugati irányba tartó elvándorlás mellett eltörpült ugyanennek a fordítottja. Ezenfelül

hiába okítjuk mi a nemzetállamiság fontosságáról az EU-t, ha közben egy román kormány erre hivatkozva tud olyan lépéseket tenni, amivel a magyar kisebbség helyzetét lehetetleníti el folyamatosan.

Stumpf eszmefuttatása zárásaként kifejti, hogy bár sok mindenben egyetért Bayerrel, a fekete-fehéren való gondolkozástól azért óva intene. 

A vita lezárásként a két fél abban is megegyezett, hogy az utóbbi időben elterjedt “barbár” szobordöntögetések Magyarországon eddig nem tudtak teret nyerni, ebben mégis csak jól állunk. 

A vita az Írdalá.hu szervezésében jött létre a Székely Nemzeti Tanács európai unió aláírás gyűjtő kezdeményezésének népszerűsítésének érdekében. Ha esetleg még nem volt alkalmad aláírni, ide kattintva ezt megteheted!

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása