Reaktor

A koronavírus és az európai légiközlekedés

A légiközlekedés érzékeny piacán újabb veszteségeket tapasztalhatunk. Milyen mértékű kiesésekről is beszélünk pontosan?

pexels-matthew-turner-2574078.jpg

COVID – 19. Talán nincs ma a Földön olyan felnőtt ember, aki ne hallott volna róla. A légúti, illetve légzőszervi megbetegedést a SARS-CoV-2 nevű koronavírus okozza, ami cseppfertőzéssel terjed. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én hirdette ki a világjárvány megjelenését. Jelenleg – 2020 novemberében – nem áll rendelkezésre hatékony védőoltás a betegség megelőzésére.

A koronavírus megjelenése világszerte megváltoztatta az élet megszokott működését, közel minden területére jelentős hatást gyakorolva, a magánélettől kezdve a makroszintű gazdasági folyamatokig.

Manapság elinduláskor a telefon-kulcs-pénztárca háromság mellett már azt is ellenőrizzük, van-e nálunk maszk és a mindennapi társalgásunk részévé váltak olyan kifejezések, mint a „home office”, vagy a szociális távolságtartás. Rájöttünk, hogy bizonyos munkafolyamatok otthonról is elvégezhetőek és ma már nem lepődünk meg azon, ha a boltban a sorban következő (ahelyett, hogy – mint régen – a sarkunkra állna) 1,5 méteres távolságot tart. Ez csak néhány kiragadott példa, de szemléltetik, hogy az életünk sok területen megváltozott.

Nem képeznek kivételt ez alól az utazási szokásaink sem. A kedvező magyar gazdasági helyzetnek köszönhetően hazánk polgárainak jelentős része külföldön is szokott nyaralni. Ma már a légiközlekedés használata széles réteg számára biztosított – mind anyagi szempontból (egyre olcsóbbak a jegyek), mind pedig az infrastruktúrát tekintve –, így a magyarok közül is egyre többen veszik igénybe az utazási szolgáltatásoknak ezen formáját. Jelen helyzetben ugyanakkor a külföldi utazások (különösképp repülővel) kockázatot jelentenek a vírus terjedésének szempontjából. Az illetékesek nem ajánlják most a külföldi pihenést, ezt jól példázza Orbán Viktor miniszterelnök szállóigévé vált mondata is:

„Több Balaton, kevesebb Adria…”

„A légiközlekedés a koronavírus nagy vesztese” – gyakran hallunk ehhez hasonló mondatokat, talán még mi magunk is mondunk ilyet egy-egy beszélgetés során, amikor a járványhelyzet hatásairól társalgunk. De vajon ismerjük- e a részleteket, vagy csak dogmatikusan elfogadjuk a valahol hallott kijelentést? Alább az Eurostat adatai alapján járunk utána a kérdésnek, megvizsgálva az elmúlt időszak európai személyszállítási statisztikáit.

Az Európai Unió jelentős légiutas-forgalmat bonyolít, a szállított utasok teljes száma már 2017-ben átlépte az évi 1 milliárd főt. Jellemző, hogy a legnagyobb arányban EU-n belüli közlekedésre használják a repülést. Ezt követik az EU-n kívülre irányuló utazások, a sort pedig a belföldi légi személyszállítás zárja. A legnagyobb utasforgalmat Európában évek óta az Egyesült Királyság, Németország és Spanyolország bonyolítja.
Ahhoz, hogy lássuk milyen hatással volt a koronavírus a közlekedés ezen formájára, a 2019-es és 2020-as adatokat fogjuk felhasználni.

A WHO a világjárványt 2020 márciusában hirdette ki, de már ebben az időszakban – 2020 első negyedévében – érzékelhető mértékű változást okozott a vírus az utasok létszámában. Az Eurostat szerint 2020 első negyedévében az utasforgalom közel 158 millió főt tett ki, miközben az előző év ugyanezen időszakában ez a szám valamivel 200 millió fölött volt. Ez összességében 21% csökkenést jelent. Az egyes országok között viszonylag jelentősebb különbségeket tudunk megfigyelni az utaslétszám-csökkenés arányainak tekintetében. Legkevésbé Szerbiát érintette, itt mindössze 8%-os csökkenésről beszélhetünk – ha összevetjük a negyedéveket –, míg a legnagyobb Szlovéniában következett be, ami 44%-os volt. Érdekesség, hogy Bulgáriának – egyetlen EU-s országként – nemhogy csökkent volna, de kis mértékben (4%) még növekedett is a forgalma a tavalyi első negyedévhez képest 2020. ugyanezen időszakára.

2020_air_passengers_2_new.jpg

Amennyiben havi bontásban szemléljük a 2020-as adatokat, azt láthatjuk, hogy a március volt a vízválasztó. Január és február között majdnem minden országban csak kis mértékben csökkent az utasok száma. Az ezt követő hónapban következett be a nagyobb változás: a 2020. márciusi utaslétszám a legtöbb országban már csak körülbelül fele a februárinak.

 A mélypont áprilisban érkezett el, ebben a hónapban az átlagos használat töredékére zuhant vissza a járatokat igénybe vevők száma. Hogy érzékelni lehessen milyen volumenű változásokról beszélünk, kiemelném két meghatározó ország adatait. Németország tekintetében januárban valamivel több, mint 14 milliós utasforgalomról beszélhettünk, áprilisban ez a szám 265 ezer. Spanyolországban januárban 13,5 millió, áprilisban 84 ezer.

Az Eurostat-statisztikák jelenleg 2020 július - augusztusáig számolnak be. Májustól kis mértékű emelkedést tapasztalhatunk a vonatkozó számokban, ugyanakkor ez a normális működés közelében sincs. Ezt jól láthatjuk, ha összehasonlítjuk 2019 második negyedévét 2020 második negyedévével: a visszaesés minden ország esetében 90% feletti.

A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy a járvány hatalmas károkat okozott az ágazatnak. Fontos megjegyeznünk azonban, hogy jelen helyzetben az viselkedik felelősen, aki kerüli a külföldi utazásokat és az emberekkel teli zárt tereket.

Ugyanakkor az iparág sok embernek, családnak ad munkát, ezért természetesen nagyon fontos kérdés, hogy mikorra térhet vissza a légiközlekedés a megszokott mederbe. Az utóbbi hónapokban tapasztalt emelkedés adhat némi reménysugarat a légitársaságoknak, illetve az alkalmazottaiknak, viszont azt gondolom, hogy a normális működés még nagyon sokáig nem fog visszaállni. Hogy bármilyen konkrétabb becslést merjünk e kapcsán mondani, ahhoz mindenképpen rendelkeznünk kellene azzal az információval, hogy mikorra készülhet el a valóban hatékony vakcina a vírus ellen. Véleményem szerint, évekbe telhet mire sikerül kihevernie a szektornak a koronavírus okozta sokkot.

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása