Reaktor

Így tesznek minket tönkre a COVID hírek

covid_cikk_borito.jpg

Péntek este 10 óra. Ilyenkor „békeidőben” a fiatalok egy jelentős része valahol házon kívül tartózkodik, míg mások nyugodtan isszák a megérdemelt sört a munkahét fáradalmaira. Most más a helyzet, a korlátozások következtében mindenki otthon, nagyobb a kísértés arra is, hogy az okoseszközökhöz nyúljanak, esetleg hírportálokat kezdjenek olvasni. De mit látnak? Sajnos a válasz egyszerű: COVID! 7 magyar hírportál péntek esti friss híreit összehasonlítva az vehető észre, hogy közel 55 százalékban* koronavírussal kapcsolatos anyagok kerülnek publikálásra. Ez persze csak egy este a sok közül, és lekövethető, hogy különböző időpontokban más a hangsúly a koronavírussal kapcsolatos történéseken: Magyarországon csütörtök és péntek reggel (kormányinfó, illetve miniszterelnöki interjú) mind a bal-, mind a jobboldali portálokon erősödést hoz az újdonságok közlése tekintetében, ahogy persze a világban történő komolyabb események (vírusmutánsok megjelenése, vakcinákkal kapcsolatos hírek, tudományos áttörések vagy politikai döntések) is hatással vannak az itthoni hírek intenzitására.

Érdemes azonban egy szombat reggeli időpontot is megtekinteni, ahol hasonlóak az arányok, ugyanis természetesen minden portál szintén a koronavírusnak szenteli a legnagyobb figyelmet, ám azt is úgy, hogy gyakorlatilag kizárólag az esetszámokról, a különböző országok korlátozó intézkedéseiről, a súlyos gazdasági hatásokról, illetve a vakcinák közötti bizonytalanságokról írnak. Tekintsünk meg egy példát: szombat délelőtt került publikálásra egy cikk az Indexen az alábbi címmel: „Ha vége a járványnak, búcsút mondhatunk a filléres utazásoknak”. A cikk a Pénzcentrum egy interjújára hivatkozik, ám összességében csak a negatív részeit emeli ki: ír arról, hogy drágábbak lesznek az utazások, továbbá az aggályokról, hogy már most is szabadon léphetnek be emberek bizonyos országokba (például Mexikóba vagy Tanzániába), illetve hogy jön – az Indexen is már számtalanszor bejelentett – utazási igazolvány, amely következtében „győzött a világútlevél álláspontja” (így nem furikázhat ám majd bárki a nagyvilágban). A cikk azonban nem hivatkozza le azt, hogy az interjúalany elmondása szerint a légitársaság és célország szabályaitól függően akár egy PCR teszt is elég lehet az utazáshoz, ahogy azt sem, hogy a WTO és WTTC teljesen ellentétesen áll hozzá a kérdéshez, miközben természetesen a szerző nem egészíti ki az ügyet azzal, hogy még az Európai Unión belül sem született konszenzus az oltásútlevél kapcsán.

Nem gondolom azt, hogy a médiának el kellene „titkolnia” a koronavírusról szóló híreket – a negatívakat sem – , ugyanis mindannyiunk életét meghatározza a jelenlegi helyzet, ami akkor sem tűnik el hirtelen, ha a homokba dugjuk a fejünket. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy a különböző hírportálok folyamatosan a leginkább drámai és negatív értelemben figyelemfelkeltő kérdésekről írnak, a médiumok működésének meghatározó faktora pedig lassan egy éve egyetlen dolog: a koronavírus-járvány.

Nézzünk két példát a drámaiság kapcsán, mely anyagokat a portáloktól függetlenül egyszerűen azért választottam ki, mert számomra a leginkább okoztak nyugtalanságot. Az első írás a HVG360 oldalán jelent meg a következő címmel: „Dr. Szakmány Tamás: Aki elutasítja az oltást, a tükörben egy gyilkost fog látni”. Bármikor elismerem, hogy az angol királynő által kitüntetett orvosprofesszor százszor okosabb nálam, viszont ez a fajta kommunikáció elfogadhatatlan: gondoljunk abba bele, hogy a magyar társadalom negyede (ide azok tartoznak, akik a KSH legújabb felmérése alapján biztosan nem kívánják beadatni az oltást) gyakorlatilag gyilkos, csak azért, mert (legyen bármilyen indoka) úgy dönt, hogy egy önkéntes vakcinát nem kíván használni.

A másik hasonlóan nyugtalanító írás több hírportált is bejárt, az idei év második napján kijelentve azt, hogy minden ezredik magyar a koronavírus áldozata lett. A 10 ezer elhunyt mindenképp szomorúságra ad okot (ahogy az is, hogy globálisan már 2.2 millió koronavírusos személy vesztette életét), de egy olyan hipotetikus állapotot tételez fel, ahol az ország népességében nem fedezhető fel dinamika, így teljesen újszerű az, hogy népmozgalmi események zajlanak le. Ha minden ezredik magyar meghalt koronavírusban, akkor mindeközben érdemes arról is beszámolni, hogy évi körülbelül 130 ezer magyar veszti életét, ezen személyek közel fele szív és érrendszeri betegségek, negyede pedig daganatos betegségek következtében, és emellett a járványoknak is van szerepe egy átlagos, nem a mostanihoz hasonló időszakban.

Mégsem jelentek meg vezető hírként olyan írások soha, amelyek azt éreztették volna az új év első napjaiban, hogy talán a következő 365 napban én leszek a 100-ból az az egy, aki már nem ünnepelheti a következő szilvesztert.

Hasonló hozzáállás vehető észre a napi esetek tekintetében, melyek számos portálon külön kiemelve is megjelennek az oldalak különböző pontjain megjelenítve: a magyar emberek többségének valóságában a reggeli első internetes impulzus az, hogy megtudja hány honfitársa halt meg az elmúlt 24 órában a koronavírus miatt. Ezzel szemben valahol a hírek végén esik csak szó arról (esetlegesen), hogy hány ember gyógyult meg (igen, elhunyt január végéig 12 ezer magyar személy, miközben huszonegyszer ennyien vészelték át a vírust), mennyien kerültek le a lélegeztetőgépről szerencsés végkimenetellel, esetleg milyen jó hír fedezhető fel az összes elvégzett teszt pozitivitását illetően – melyekről természetesen csak akkor kapunk hírt, ha veszélyes arányban mutatják ki a vírust.

Az igazi szomorú áttörést azonban úgy érzem, hogy csak a vakcinával kapcsolatos cikkek hozták el. A vírus megjelenését követően – főként a tavaszi időszakban – egyfajta egészségügyi krízist éreztek a legtöbben: az „egyetlen igazi” cél tehát az volt, hogy ne kapják el a betegséget. A médiában megjelenő hírek ekkoriban sok esetben aránytalanul éreztették azt, hogy valójában mindenhol leselkedik ránk a koronavírus, így még az utcára is veszélyes kilépni. Ehhez párosult a számtalan olyan hír, amely a legrosszabb forgatókönyveket jósolta, a legcsekélyebb lazításokat is támadta sokszor teljesen alaptalanul, illetve évekre előre szürke felhők sokaságáról írt. Idővel az egészségügyi veszélyek relatív gyengülésével teret kaptak a gazdasági és társadalmi témában írt cikkek, az elmúlt hónapokban pedig a vakcinával kapcsolatos újdonságok, melyek sok esetben egymással teljesen ellentmondó, csak további feszültséget és bizonytalanságot generáló tartalmakként jelennek meg. Ezek együttese, illetve a vakcinával kapcsolatos túlzó hírek azért is nagyon károsak, mert krízist teremtenek az emberek jövőjét illetően is: mi történik velem ha nem oltatom be magam? Mi van akkor, ha nem jut számomra időben vakcina? Valóban bajom lehet bizonyos vakcináktól? Az oltás tényleg csak néhány hónapig ad védettséget, esetleg lehetséges, hogy még a vakcinával sem kapom vissza a szabadságomat? Itt érezhető a fordulópont:

a média hatására sokan úgy érzik, hogy nem csak a most jelent rájuk fizikai és mentális, vagy épp anyagi veszélyt, hanem a jövő is ugyanolyan – vagy még inkább – rossz lesz, ez pedig nagyon is legitim pánikot okoz, egyfajta egzisztenciális krízisként megjelenve.

A helyzet azért is elkeserítő, mert akarva-akaratlan, de javarészt mi idézzük elő a problémát. Olyan ez, mint amikor folyamatosan dühösek vagyunk a hatalmas tech-cégekre, de továbbra is vásároljuk termékeiket és használjuk a különböző szolgáltatásokat, vagy amikor zavar, hogy egy újabb külföldi gyorsétterem jelenik meg a hagyományos kisbolt helyett, de azért csak beugrunk egy hamburgerre. A híreket mi fogyasztjuk, a kattintásokat mi hozzuk, és nagyon úgy tűnik, hogy mostanság az olvasók többségét csak az ilyen hírek késztetik interakcióra. Sajnálatos módon a már létező ellentéteinkhez egy újabbat párosítottunk, emberek pedig sorozatosan egymást támadják, bántják és nevezik birkának (mostanság igazán trendivé vált ez a fajta sértés) attól függően, hogy valaki beadatja-e a vakcinát vagy sem, miként viszonyul a vírushoz, hogyan képzeli el a korlátozások mértékét vagy a vírust követő időszakot. Jött egy járvány, melyre mindenki reagált, csak sajnálatos módon a társadalom javarésze nem jól Mindenkinek meg van azonban a maga felelőssége. A vírus konkrétan, de képletesen is megfertőzött mindenkit: kár, hogy a média terjeszti azt!

Január 29-én este 10 órakor a 444, Index, Telex, HVG, Origó, Magyar Nemzet, 24.hu portálok 10 legfrissebb híreit megtekintve született az 54.2 százalékos arány. A portálokon egymástól eltérő mértékben szerepeltek koronavírussal kapcsolatos hírek (24.hu esetében 10-ből 8 cikk volt ilyen, míg a Telexnél csak 4), ám az oldalak többségében a hírek fele koronavírushoz volt kapcsolható.

Kiemelt fotó: INC. Magazine

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása