Reaktor

Harminckétezer éves ősök gondolatai - ez volna a primitív?
A Chauvet-barlang

Nem is olyan régen, a 90-es évek elején, 1994-ben egy geológiai expedíció zajlott a francia Ardéche-völgyben, Jean-Marie Chauvet francia szpeleológus (vagyis barlangkutató) vezetésével.

A kutatók egy több teremből álló barlangrendszerre leltek a völgyben. Azonban amit benne találtak, az sokkal jelentősebb volt: a barlang alján állati csontokat és egyéb maradványokat, illetve lábnyomokat találtak, a falakat pedig barlangrajzok díszítették. Ez egyértelmű jele volt annak, hogy valaha itt emberek éltek.

b0c652518a644a3fe94fdf1a34147927.jpg

A falra különböző festékekkel festettek, így vörös anyagokkal és faszénnel egyaránt. A tudósok tizenhárom állatfaj ábrázolását számolták össze, közöttük gyapjas rinocéroszt, mamutot, oroszlánt,és barlangi medvét. A felfedezők találtak egy feketére festett nagymacska figurát is, ami feltehetően párduc akar lenni. Érdekes belegondolni, hogy régen mennyivel változatosabb volt az állatvilág Európában. Képzeld el, ahogy az országúton haladva a mezőn egyszercsak megpillantasz egy oroszlánfalkát...

Színre lép Clottes és megállapítják a kort

A barlangászok a felfedezésük jelentőségét felismerve, később bevonták a paleontológusokat is. Egy bizonyos Jean Clottes-ot kértek fel, hogy segítsen a barlang régészeti feltárásában.  Clottes a szénizotópos kormeghatározás segítségével megállapította, hogy a barlangi leletek 30-32 ezer évesek lehetnek. A barlangrajzok az akkor a legidősebb ismert művészeti alkotásnak számítottak. A kétféle ábrázolási mód alapján Clottes arra jutott, hogy azok különböző korokból, különböző kultúráktól származnak. Az első a 32-30 ezer évvel ezelőtti aurignaci, a későbbi a 27-25 ezer évvel ezelőtti gravetti kultúra idején keletkezett. Ha a legrövidebb időt nézzük, akkor is 3000 év különbség van a két kultúra között! Gondolj bele, hogy 3000 évvel ezelőtt még éltek fáraók éltek Egyiptomban, ennyi idő különbség telt el a két kultúra között.

Chauvet előtt legutoljára 25 ezer évvel azelőtt, egy gyerek volt a barlang utolsó látogatója. Erre abból jöttek rá, hogy megtalálták a gyerek lábnyomait illetve a kezében vitt fáklya koromnyomait is a barlang falán. De miért nem használta senki ennyi időn át a barlangot? Nos, kb. 22 ezer évvel ezelőtt történt hegyomlás révén egy lezuhant szikla elzárta a barlang bejáratát.

Egyszerű firkák vagy vallási rítusok színhelye?

A barlang későbbi lakói valószínűleg a vallási életükhöz használták a helyetmelyre szentként tekintettek. Ennek az is oka lehetett, hogy az ide érkező gravetti kultúrát képviselő emberek temérdek medvecsontvázat találtak. A barlangban egyébként nem található teljes emberábrázolás, csak vörösre festett tenyérnyomok. A felfedezés átalakította az ősemberekről addig vélt képet: azelőtt azt gondolták a tudósok, hogy az állatábrázolások az ősemberek mindennapi zsákmány- és haszonállataira korlátozódnak, azonban ez a Chauvet-barlangnak köszönhetően ez az elmélet megdőlt. Ebben a barlangban olyan állatokat is ábrázoltak az egykori emberek, melyek biztos nem lehettek zsákmányállatok, mivel ezeket az ősemberek tisztelték. Ilyen volt például az oroszlán.

Clottes együttműködött a dél-afrikai antropológussal David-Lewis Williamsszel. Összehasonlították a ma élő primitív kultúrákat a barlangrajzokkal, és ebből vonták le azt a következtetést, hogy az ábrázolások nem egyszerű pillanatképei az ősember mindennapjainak, hanem azoknak igenis van vallási jelentése, és vallási rítusokhoz használták őket. Ezen megállapításukat A történelem előtti idők sámánjai: transz és mágia a festett barlangokban című művükben publikálták.

le-18-decembre-1994-jean-marie-chauvet-eliette-brunel-et-christian-hillaire-decouvrent-une-grotte-ornee-non-loin-du-pont-d-arc-dans-les-gorges-de-l-ardeche-1574703212.jpg

Ez a felfedezés is azt mutatja, hogy a tudomány megállapításai nem örökkévalók, a tudomány álláspontja minden nap változhat, mint ahogy azt a koronavírus-járvány kapcsán tapasztaljuk. Az is lehet, hogy holnap vagy akár ötven év múlva Clottes és Williams megállapításait megdönti valaki, és kijelenti, hogy márpedig az ősember csak egyszerűen művészi hajlamait élte ki a barlangrajzok megfestésében.

(forrás: wikipedia.hu, Joseph Piercy: Szimbólumok – egy egyetemes nyelv)

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása