Reaktor

Nem vált be amit mondtál? Jöjjön a következő!

n2vpn5w2ynil5moc6tji5ojaye.jpg

Itt az ősz, itt a negyedik hullám. A járvány újabb felfutó szakasza kezdetekor tekintsünk vissza néhány (ellentmondó) nyilatkozatra hazai szakemberek részéről, amelyek a koronavírust, a különböző hullámokat, illetve a védekezés metódusait érintették.

KORONAVÍRUS

„Több ember hal meg évente szezonális influenzában mint ebben a járványban fog” – Kemenesi Gábor, 2020 január

„Durván hangzik, de ha az ember nem lát elég hullát, tényleg azt hiszi, elmúlt a veszély. (…) Teljesen alaptalanul [hasonlítják össze a koronavírust az influenzával]. Ha pedig ragaszkodunk az influenzához, már most látszik, hogy a COVID-19 betegek tízszerese szorul kórházi ellátásra, mint egy súlyos influenza-járvány idején, illetve a veszélyeztetett csoportokat összehasonlítva jóval magasabb a halálozás.” – Kemenesi Gábor, 2020 június

„Az influenzával szemben a Covid-19 el fog tűnni. Ez egy egyszeri történet lesz, mert nem történnek lényeges mutációk a vírusban. Az influenza esetében ez nincs így, ott folytonos a változás.” – Merkely Béla, 2020 június

  • Bár a vélekedés elterjedt volt, hogy a koronavírus magától eltűnik, illetve hogy nem mutálódik – így gyakorlatilag a veszélyeztetett csoportok beoltását követően visszatérhet az élet a régi kerékvágásba –, azóta már több mutáns által okozott (brit, delta) hullám ment végbe, az oltás pedig az egész társadalom számára (finoman fogalmazva) melegen ajánlottá vált. Egyelőre kettő, Izraelben három

HULLÁMOK

„Az emberek már tisztában vannak a koronavírus tüneteivel, szinte azonnal lehet tesztelni a gyanús eseteket, és már tapasztalatból tudjuk, milyen járványügyi intézkedéseket kell hozni, így nem valószínű, hogy az elsőnél nagyobb, súlyosabb lesz a második hullám" – Szlávik János, 2020 június

  • A valóságban a második hullám jóval több fertőzöttet és halálesetet hozott. Míg május 4-én, az első hullám csúcsán 2050 körüli aktív esetről tudtunk, addig ez december második felére gyakorlatilag elérte a 200 ezret. A korlátozások ezzel párhuzamosan hónapokig tartottak. Még emlékszünk az esti kijárási tilalomra, ugye?

„Nem lesz negyedik hullám!” – Merkely Béla, 2021 május

„Hosszú lesz a negyedik hullám!” – Merkely Béla, 2021 szeptember

  • A Semmelweis Egyetem rektora nemrég arra figyelmeztetett, hogy a negyedik hullám elsősorban az oltatlanoké lesz, korlátozásokra pedig szükség lehet. A májusi, Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a rektor kijelentése arról szólt, hogy „ott, ahol ilyen magas a koronavírus elleni átoltottság, mint Magyarországon, nem fog bekövetkezni negyedik hullám”. Azóta több cikkben is – például a 24.hu-n megjelent „Néha összevissza beszélnek a koronavírusról a szakértők, mégis mindig igazat mondanak” – azzal magyarázták a rektor szavait, hogy a várt átoltottság nem valósult meg. Valójában azonban mind az akkori oltási tempó, mind pedig a témában végzett felmérések jelezték, hogy Magyarország közel áll egy olyan oltottsági határhoz, amelyet valószínűleg nehezen lép át a következő hónapokban.

MASZKVISELÉS

„Elég nagy a káosz a sajtóban is a maszkokkal kapcsolatban (…) Feltétlenül felhívnám a figyelmet arra, hogy a maszk használata önmagában nem elégséges. Nem fogja az utca emberének a maszkviselése megállítani a járvány terjedését. (…)” – Müller Cecília, 2020 március

  • Nem sokkal ezt megelőzően jelent meg a tisztifőorvos hivatalos közösségi oldalán az alábbi felhívás: „Ne viseljen maszkot, ha nem beteg!" (A bejegyzés azóta már nem érhető el)
  • Az országos tisztifőorvos 2020 novemberében már azt állította, hogy a maszk használata mégis javasolt, alapvetően minden helyzetben.

(Kell-e általánosan maszkot viselni akkor, ha beigazolódik, hogy a fertőzés átterjedt Magyarországra?) „Én úgy gondolom, hogy nem. (…) Ha mindenki, válogatás nélkül maszkot kezd hordani, azzal csak a készleteket csökkentjük. Viszont, ha lesznek ilyenek, a gócpontokban szükségessé válhat a maszk hordása” – Kemenesi Gábor, 2020 február

  • A véleménye néhány hónap múlva változott, ugyanis egy nyári interjúban arról beszélt, hogy a maszk viselése egy lényeges óvintézkedés a vírus ellen. A negyedik hullám küszöbén, a szeptemberi hónap elején megjelent Facebook posztjában pedig arról ír, hogy „a maszkviselést jól és jókor kell bevezetni (…) A maszkviselés visszaszorítja a fertőzések számát – Delta ellen is működik... (…) Maszkozzunk egymásért, magunkért és a járvány terjedése ellen! Maszkra fel!”. Kemenesi Gábor szerint még ha nem is kötelező, a maszkot hordani szükséges oltottként is.

Korlátozások

„A terasznyitás utáni rajzásra annyit tudok mondani: mi, egészségügyi dolgozók ott leszünk a betegágy mellett. Beadjuk a megfelelő gyógyszereket, mindent megteszünk majd az emberek életéért. (…) Nagyon nagyfokú felelőtlenségre, hihetetlen fegyelmezetlenségre vall, amit szombaton és vasárnap láthattunk. És ennek nem holnap, holnapután lesz meg a böjtje, hanem egy-két hét múlva érzi meg az egészségügy.” – Zacher Gábor, 2021 április

  • A terasznyitás napján 2796 esetet regisztráltak, május 8-án 1376-ot. Az aktív fertőzöttek száma a terasznyitás napján 262 ezer felett volt, két héttel későbbre 200 ezer lett.

  • Május 5-én Zacher Gábor a romló szennyvízadatok és a terasznyitás közötti összefüggésről nyilatkozott, illetve azt mondta, reméli hogy a tömegek nem okoznak negyedik hullámot. Nem okoztak!

  • A terasznyitás idején a virológusokon túl számos más szereplő is megszólalt a várható drámáról. Ilyen volt (az amúgy szintén a zsúfolt teraszról Instagram story-t posztoló) Csonka András is, aki arról írt, hogy a „döbbenetes” fotókon olyan felelőtlen (és oltatlan) fiatalok vannak, akik a piknik után (vírusosan?!) „szépen hazamennek a szülőkhöz, nagyszülőkhöz.”, ennek pedig meg lesz a böjtje.

A vírus kezdete óta érezhető egy rendkívül hibás áramlat, és – bármennyire is meglepő, hisz a bemutatott idézetcsokor szakemberek megszólalásairól szól – erről leginkább a média tehet. Azon túl ugyanis, hogy a járvány kezdete óta a hazai portálok a külföldi sajtó egy részében megjelenő, sokszor egymásnak nyilvánvalóan ellentmondó, megalapozatlan, vagy részletekben teljesen hiányos anyagokat vesznek át, egy erőteljes nyomást helyeznek a hazai szakértőkre is: beszélni kell, most nagyon meg kell mondani, mert csak általunk lehet eljutni az emberekhez.

A szakemberek pedig meglátásom szerint ezen csapdába estek, elengedve egyfajta hitelességi garanciát. Nem az a fő gond ugyanis, hogy nem tudják, mi is a helyes hozzáállás a maszkviselés vagy a korlátozások tekintetében, esetleg hogyan alakul a járvány hosszabb távon. Honnan is tudnák? Ez egy új helyzet, folyamatosan alakul! A fő probléma, hogy valamilyen oknál fogva (és itt jön képbe a média, ahol bizonytalanságot nem szabad mutatni) teljes mellszélességgel állnak ki amúgy kérdéses dolgok mellett, illetve olyan jóslatokba bocsátkoznak (újra csak magabiztosan), amelyek idővel vagy bejönnek, vagy nem. Végülis milyen furcsa lenne hónapokon keresztül azt mondani, hogy „erre a kérdésre fogalmam sincs, mi a válasz", nem igaz? Ehelyett jönnek a jóslatok, és amikor ezek bejönnek, a portálok büszkén állítják: igen, általunk tudtátok ezt meg!

Amikor nem jönnek be, mi történik? Semmi! Persze felmerülhet a kérdés, hogy miért nem történt szembesítés a korábban elmondottakkal szinte sehol, ám a szembesítés azt feltételezné, hogy a különböző médiaportálok célja a tájékoztatás, illetve a helyzet komplex, több szemszögből való vizsgálata lenne (mert nem, a virológusok szemüvege nem lát rá a vírushelyzet teljességére). Valójában azonban a cél nem ez, hanem sokkal inkább az, hogy a „tombol a járvány”, „ma x ember fertőződött meg”, „újra felütötte a vírus a fejét” és a „tragédia következik” drámai felszólalások által vezetve egy meghatározott (alapvetően félelemre játszó) narratíva mentén maradjanak olvasottak és relevánsak. Pedig milyen jó lett volna egy ilyen rendhagyó helyzetben valóban érveket ütköztetni és többféle hangot hallatni!

Kiemelt fotó: Szabó Bernadett (Reuters)

Reaktor

Facebook

süti beállítások módosítása