A középiskolás és a főiskolai éveim során, a környezetemben mindig is nagy volt a dilemma, hogy meg merjük-e lépni a külföldi egyetemi jelentkezést, vagy maradjunk egy hazai intézménynél. Bár a hazai felsőoktatási felvételi időszak már lezárult, az európai egyetemek többségénél még nyár elejéig várják a diákok jelentkezését. Mivel a döntés nem egyszerű, és a következő hónapokban még sokan fognak felvételizni, cikkemben összevetem egy magyarországi és egy európai elitegyetem költségeit, a felvételitől kezdve a diplomáig.
Fontos megjegyeznem, hogy mivel minden szak különböző, és minden egyetem eltérő költségekkel rendelkezik, ezért két konkrét példa alapján fogom a szakokat összevetni, de ez jó képet adhat az országok közötti anyagi különbségekről. Magyarként sokszor természetesnek vesszük, hogy rendelkezésünkre állnak az államilag támogatott félévek, így a diákok egy része sosem tapasztalja meg, mennyire sokba is kerülhet a tandíj. Bár van lehetőség térítésmentes szakokat is találni más európai nagyvárosokban, azért ez nem a többséget jellemzi. Cikkemben a “legrosszabb”, legextrémebb esetet szeretném bemutatni: mi történik ha csak az önköltség áll rendelkezésre egy fővárosi magánegyetemen, és hogy alakul ez egy hasonló, neves németországi intézménynél. Lássuk.
Tandíj
A legnagyobb különbség talán már itt a legelején megmutatkozik. A Metropolitan Egyetem Marketing Msc képzésének tandíja 400.000 Forintba kerül félévente, tehát összesen 1,6 millió forintot kell fizetni egy hazai magánegyetem egyik legnépszerűbb mesterképzéséért. Már ez az összeg is elég húzós, de akkor még nem találkoztunk a külföldi riválisokkal.
A németországi Frankfurt School magánegyetem hasonló, két éves mesterképzéséért potom 24,5 millió forintot kérnek el, itt a féléves tandíj ugyanis 6 millió forint felett jár.
Szinte hihetetlennek hangzik ez a szám, de a párizsi, londoni üzleti iskolák tandíja sem tér el nagyban ettől, és akkor még az amerikai egyetemekről nem is beszéltünk. Ezekbe a neves iskolákba a hihetetlenül magas tandíjak mellett is nagyon magas a jelentkezési ráta, hiszen az itt végzett diákok nagy többségét már a végzés előtt jól fizető állás ajánlatokkal bombázzák. Szerencsére ezek az intézmények is rendelkeznek ösztöndíj programokkal, ahol a tandíj akár 25-50%-át is elengedik a nyertes pályázóknak. Külön érdekesség, hogy a frankfurti iskolában külön ösztöndíj kategória van a kelet európai országokból érkezőknek, pont a nagy jövedelem különbségek miatt, hiszen Frankfurt Németország legdrágább városának számít.
Felvételi, beiratkozási költségek
Bár a tandíj összege esetenként hihetetlenül magasra kúszhat, a kötelező költségek itt még nem állnak meg. A hazai felvételi rendszerben az első három szak megjelölése ingyenes, és a frankfurti jelentkezés is díjmentes, viszont a jelentkezéshez szükséges rejtett költségek elég magasra tudnak kúszni. Míg itthon a BA diploma, és esetenként egy szóbeli beszélgetés alapján döntenek a felvételről, addig a külföldi intézményeknél elég szerteágazó a követelmény rendszer. Üzleti képzéseknél például szinte mindenhol kötelező a GMAT/GRE teszt eredmény, ha pedig nincs, akkor az iskola saját felvételi tesztjét kell megírni. A GMAT teszt 200 euro körül mozog ami 75 ezer forintot jelent, míg a Frankfurt School saját tesztjéért 100 eurót, azaz 36 ezer forintot kell fizetni. Ebben az árban nincs benne a teszt felkészítő könyv, ami további 50 euróba kerül, illetve a lemondásért, és időpont változtatásért is fizetni kell. A külföldi egyetemeknél egy plusz költséget jelenthet még a nyelvvizsga is, hiszen sok iskola csak egy-két fajta, két évnél nem régebbi vizsgaeredményt vesz figyelembe. A leggyakrabban kért teszt a TOEFL iBT angol nyelvvizsga, ami szintén egy plusz 60 ezer forintos tétel. Míg a hazai magánegyetemeknél a jelentkezéshez, beiratkozáshoz, regisztrációhoz általában bőven elegendő 10-20 ezer forint, addig ez az összeg kint akár 120-150 ezer forintba is kerülhet.
Szállás
Akik hazai pályán mozognak, azokra ez a szekció nem vonatkozik, de mindannyian tudjuk mekkora terhet jelenthet a féléves költségek mellett a lakhatás finanszírozása. Budapesten talán a legolcsóbb opció a magánkollégium (mivel a METU nem rendelkezik saját kollégiummal), vagy egy kisebb szoba bérlése albérletben. Ha nem probléma a szobatárs, akkor már havi 30-40 ezer forinttól is ki lehet fogni egy-egy jó ajánlatot, azonban ha szeretnénk saját szobát, és annyira messze sem szívesen költöznénk a belvárostól, akkor érdemes legalább 70-80 ezer forinttal számolni a lakhatásra. Továbbá a rezsi, kaució, internet, közlekedés, berendezés is megdobja a bérleti díjat, és akkor még étkezésről, és szórakozásról nem is beszéltünk. Lehet szélsőséges példákat felhozni, hiszen számomra is voltak olyan hónapok 5-6 éve amikor kihúztam a teljes havi költéseim kb 60 ezer forintból, de ma már azért ennek bőven a többszörösét is kifizetik az egyetemi hallgatók.
A frankfurti magánegyetem a hazaival ellentétben kínál kollégiumi szállást hallgatóinak, viszont a szobák sokszor teljesen felszerelt kislakásoknak felelnek meg, és az áruk is ehhez mérten került kiszabásra. A legolcsóbb opcióért 530 eurót, tehát körülbelül 200 ezer forintot kell fizetni havonta, és ez még egy jutányos árnak számít. Az albérletpiacon még rosszabb a helyzet, ott ennyi pénzért általában egy szobatárssal is osztoznunk kell a szobán.
Egyéb költségek
A végére még érdemes az élet egyéb költségeit is figyelembe venni, hiszen ahogy már említettem, a nagyobb európai városok esetében akár duplán is lehet számolni az árakkal. A boltokban is például jóval drágább az élelmiszer, de a legnagyobb különbség az éttermek és bárok tekintetében igazán szembetűnő. Csak példaként megemlítve, itthon már találunk egyszerűbb koktélokat kb. 1200 forint környékén, míg Frankfurtban még a legolcsóbb helyeken is legalább 3000 forintnál kezdődik egy-egy ital. Talán az egyetlen apró dolog ami kint olcsóbb a diákoknak az a tömegközlekedés, hiszen míg itthon 3450 forintért vásárolhatják meg a havi bérletet a felsőoktatásban tanulók, addig ez Frankfurtban diákigazolvány felmutatásával ingyenes.
Drága, de megéri?
Ha idáig eljutottunk a cikkben, akkor az összegzés majdnem szükségtelen, hiszen egy német magánegyetem szinte összehasonlíthatatlanul drágább az itthoninál, de mégis sokan választják a diákhitelt, és a plusz munkát, hogy egy kinti egyetemen tanulhassanak. Az, hogy kinek mennyit ér meg egy jó diploma az személyes kérdés, de a statisztikákat figyelembe véve, az ott végzett hallgatók nagy többsége igen jól fizető állásokat szerzett - már a végzés előtt.
A kimutatás alapján az általam példaként vett mesterszak 2020-ban végzett hallgatóinak átlagfizetése havi 1,6 millió forint körül van, az e mellé kapott bónuszok átlaga éves szinten pedig körülbelül 2,6 millió forintnak megfelelő euró.
Ezt tudva azért már érdekesebb a történet, és lehet számolgatni, hogy melyik képzéssel járunk jobban hosszú távon. Sokat számít, hogy végzés után itthon szeretnénk-e majd munkát vállalni, vagy egy külföldi cégnél, illetve, hogy mennyire tartjuk a mesterképzést fontosnak a jövőnk szempontjából. Cikkemben most elég speciális példák alapján történt az összehasonlítás, de természetesen ennél sokkal árnyaltabb a történet, rengeteg különböző szakkal, várossal, ösztöndíjjal. Bár sok-sok opció áll a rendelkezésre, és talán elsőre lelombozó volt hallani egy ilyen extrém példát, a külföldi tanulmányok nagyon izgalmasak tudnak lenni, és egyáltalán nem lehetetlen egy olyan szakot találni ahol jóval alacsonyabbak a költségek. Ártani nem árthat a nézelődés, sok sikert minden felvételizőnek!
