Reaktor

Ezek a világ legversenyképesebb országai

image_1_1.jpg

A svájci IMD versenyképesség-kutató intézet 1989 óta jelenteti meg átfogó éves jelentését egyfajta referenciapontként a különböző államok versenyképességéről. A jelentés célja, hogy képet adjon arról, miként is használják az államok kompetenciáikat a hosszú távú értékteremtés érdekében, illetve mennyire mutatkoznak versenyképesnek nemzetközi szinten. Mindez persze nem egyenlő a GDP eredményekkel vagy a termelékenységi mutatókkal, kapcsolódik gazdasági szempontok mellett politikai, társadalmi és kulturális dimenziókhoz is, így egy hasonló kutatás által teljesebb képet kaphatunk egy állam valódi teljesítményéről, részben pedig jövőbeli kilátásairól és potenciáljáról is. Lássuk az idei rangsor eredményeit, illetve azon belül is Magyarország teljesítményét!

Négy kategória és 333 indikátor – a rangsor metodológiája

A rangsor összesen 333 versenyképességet mérő indikátorral dolgozik, melyek négy nagy pillérre oszthatóak fel. Egyrészt megvizsgálásra kerülnek a (1) gazdasági eredmények (például a hazai gazdaság teljesítménye, nemzetközi kereskedelem, foglalkoztatottság vagy árak helyzete), másrészt a (2) kormányzati hatékonyság (többek között az államháztartás, adópolitika, üzletet érintő jogszabályok), továbbá az (3) üzleti hatékonyság (produktivitás, munkaerőpiac, attitűdök és értékek) és az (4) infrastruktúra fő körülményei is (alapvető és technológiai infrastruktúra, oktatás, egészség és környezet). A rangsor kialakítása részben tényszerű adatok mentén történő összehasonlítás alapján zajlik (163 indikátor objektíven meghatározható számokkal operál, például vizsgálva a GDP helyzetét vagy az export mértékét nemzetközi, regionális és hazai forrásokat figyelembe véve), másrészt 92 indikátor felméréseken alapul (vagyis maguk a szakértők fejezik ki véleményeiket), míg további 79 indikátor háttéradatokkal gazdagítja a munkát (igaz ezek nem járulnak hozzá direkt módon a végső eredményhez). Mielőtt az országokra térnénk, érdemes röviden a több mint 5500 vállalatvezető által megválaszolt, az üzleti környezetre főbb veszélyként megjelenő kihívásokat nevesíteni, melyek (ki fogjátok találni!) a meglátásaik alapján az elszabaduló infláció, a geopolitikai konfliktusok és az ellátási láncokat érintő túlzott nyomás. De nézzük a globális eredményeket!

Még mindig európai dominancia

Helyezés

Ország

Változás a tavalyi évhez képest

1

Dánia

+2

2

Svájc

-1

3

Szingapúr

+2

4

Svédország

-2

5

Hongkong

+2

6

Hollandia

-2

7

Tajvan

+1

8

Finnország

+3

9

Norvégia

-3

10

Egyesült Államok

-

(…) 14

Kanada

-

(…) 15

Németország

-

(…) 17

Kína

-1

(…) 23

Egyesült Királyság

-5

(…) 28

Franciaország

+1

(…) 34

Japán

-3

A rangsor tekintetében látható, hogy – amint azt hagyományosan megszokhattuk – bizonyos európai államok most is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Az első két helyet Dánia és Svájc foglalják el, de megtalálható a negyedik pozícióban Svédország, a legjobb 10 ország között pedig Hollandia, Finnország és Norvégia is. Szintén nem tekinthető nagy meglepetésnek Szingapúr kiváló eredménye (globális 3. helyezett), miközben Hongkong (5.) és Tajvan (7.) is rendkívül kompetitívnek bizonyultak Ázsia képviselőiként. Az amerikai kontinenst nézve a legjobb 10 között ma már csak az Egyesült Államokat találjuk, a 2020-ban 8. helyre kerülő Kanada ugyanis a tavalyi évhez hasonlóan a 14. lett idén is.

A globális helyezéseket tekintve Dánia teljesítményéről mindenképp szót kell ejteni, hisz a jelentés 34 éves történetében a dánok először ugranak az első pozícióra – köszönhetően többek között a koronavírus-járvány ideje során hozott sikeres gazdasági döntéseknek, illetve a külföldi befektetések kapcsán történő előretörésnek is. Kiemelhető továbbá Horvátország is, mely az összes kategóriában javítani tudott, egyben pedig a legnagyobb növekedést is mutatta az összes vizsgált állam közül – 13 helyet javítva a tavalyi 59. pozícióhoz képest. Ha már javulás, vannak bizony vesztesei is az idei felmérésnek, a legnagyobbnak Új-Zéland tűnik, mely ország 11 helyet esett vissza (idén csak a 31.), 15 pozíciót veszítve például a gazdasági teljesítményét illetően, illetve 14 pozíciót lépve hátra üzleti hatékonyságban.

Javuló magyar versenyképesség

Ami Magyarország eredményét illeti, hazánk három helyet javított a tavalyi pozíciójához képest, így jelenleg a 39. helyen áll a globális rangsorban – a regionális társak között Ausztria (20. hely), Csehország (28. hely) és Szlovénia (38. hely) mögött, viszont Horvátország (46. hely), Szlovákia (49. hely), Lengyelország (50. hely) és  Románia (51. hely) előtt. A javuló tendenciát jelzi, hogy 2017-ben az ország az 52. helyen tartózkodott, majd három évig a 47. volt, tavaly pedig a 42. helyig jött előre. Magyarország a 20 milliónál kisebb lakossággal rendelkező országok körében a 24. legversenyképesebb, a 20 ezer dollárnál kisebb egy főre jutó GDP-vel bíró országok listáján az 5. legjobban teljesítő, míg az Európa – Közel-Kelet – Afrika régiós besorolásban a 26. helyezett. Kategóriák szerinti eredményeket látva észrevehető, hogy Magyarország a gazdasági eredményekben emelkedik ki leginkább, hisz a globális 8. helyet foglalja el (míg például 2019-ben csak a 46. volt), infrastruktúrában (globálisan 36.) és kormányzati hatékonyságban (globálisan 37.) szinte ugyanazt a helyezést érte el a világranglistán, míg a legkevésbé imponáló eredménye az üzleti hatékonyság kapcsán figyelhető meg, ahol Magyarország a 48., igaz ez is 8 helyes javulás 2021-hez képest.

magyarorszag_eredmenyei.png

Magyarország eredményei kategóriák és indikátorok alapján (Fotó forrása: IMD World Competitiveness Booklet 2022)

A hazai eredmények tekintetében érdemes arra is kitérni, hogy az elkészült felmérések során a megkérdezett vállalatok képviselői miben látták Magyarország fő erősségeit és gyengeségeit. A 15 tényező mentén Magyarország kapcsán a legtöbben a versenyképes adórendszert emelték ki (a megkérdezettek 58.6 százaléka), de erősségként figyelhető meg a gazdaság dinamizmusa (52.3 százalék), a képzett munkaerő (46.8 százalék), a megbízható infrastruktúra (37.8 százalék) és a pénzügyi piacokhoz való egyszerű hozzáférés is (37.8 százalék). Jóval kevesebben tartják azonban Magyarország esetében fő erősségnek a hatékony jogi környezetet (7.2 százalék), a nyitott és pozitív attitűdöt (14.4 százalék), a vállalatirányítás minőségét (15.3 százalék), a kutatás-fejlesztés kultúráját (18.9 százalék), ahogy a vállalkozásbarát környezet (27.9 százalék) és az árkompetitivitás (33.3 százalék) is inkább csak a középmezőnyben találhatóak a többi tényező között.

Kiemelt fotó forrása: Time Out

Reaktor

Facebook

süti beállítások módosítása