Reaktor

Veszélyesek-e a boltjainkban kapható termékek? – Fogyasztóvédelem az EU-ban

Biztosan mindannyiunkkal megtörtént már, hogy a szokásos bevásárlás folytán elgondolkodtunk, vajon mennyire egészséges a megvett áru. Sokan például egy élelmiszer esetében szeretik elolvasni, milyen alapanyagokat, összetevőket tartalmaz a termék. Nyilván az sem mellékes, ha valaki az allergiás betegsége miatt szokta tanulmányozni a tájékoztató információkat.

ab1bb343-2987-4756-a94f-152c23dbdf47.jpeg

(forrás: currency.com)

Az egészségtudatos táplálkozás napjainkban elkerülhetetlen. Nem véletlen, hogy aki megengedheti magának, BIO termékeket és GMO mentes élelmiszert fogyaszt. Felmerülhet ezzel egyetemben a jogos aggodalom az iránt, hogy árulhatnak-e az egészségre káros, mérgező portékákat a polcokon. A rövid, s egyszerű válasz erre nemleges, mivel a NÉBIH feladata alaposan átnézni, megvizsgálni az ételek előállítási körülményeit és minőségét. Összetettebbé teszi a kérdést, hogy minden fogyasztónak magának kell mérlegelnie, miből mennyit fogyaszt. Kockázattal jár például, ha túlzottan cukros árucikkeket veszünk, de elég csak a dohánytermékek és az alkohol veszélyeire gondolni. Bár utóbbi két termék valóban kártékony hatású, kijelenthetjük, hogy az alapvető, mindennapi élethez szükséges élelmiszerek az Európai Unió területén szigorú, hatékony és egészség centrikus protokollok mentén jutnak el az áruházakba. Még ennél is fontosabb, hogy az integráció egész területére kiterjedően rendkívül nagy figyelmet fordítanak a tudatos táplálkozás és életmód oktatására az iskolákban. Ezen ambíciót támogatja a Gyermekgarancia is, melyet az uniós parlament 2015-ben vezetett be.

Az integráció egyik nagy előnyeként is fémjelzett, hogy határozottan kiáll a fogyasztói biztonság és érdekek mellett.

Alapvetően tilos az olyan növények termesztése és előállítása, melyeket géntechnológiával kezeltek, azaz GMO terméknek minősülnek. Két esetben – egy GM burgonya és kukorica kapcsán – azonban kivételt tett az EU. Utóbbi génkezelt termékek egyébként nem kaphatóak a magyar boltokban, mivel itthon külön szabályozással be vannak tiltva. Szintén Magyarország, nyomására az unió beszüntette a GM (Amflora) burgonya forgalmazását.  Az Európai Parlament és Európai Tanács 2001-es irányelveiből határozottan lehet következtetni a fogyasztóvédelem fontosságára: 

“Az emberi egészség és a környezet védelme megköveteli, hogy megfelelő figyelmet fordítsanak a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) környezetbe történő szándékos kibocsátása kockázatainak ellenőrzésére.”

Részben azért is nagyon fontos az EU tevékenysége a fogyasztóvédelem terén, mert a koronavírus és a globalizáció által megváltozott gazdasági környezetben hatékonyan és rugalmasan képes fellépni a nagyvállalatok elnyomó erejével szemben. Mivel a multinacionális cégek hatalmas tőkefelhalmozásuk miatt képesek az árakat alacsonyan tartani, és ezzel kitaszítani a kisvállalkozókat. Az ilyen hatalmas tőkével rendelkező cégek érdeke a profitmaximalizálás, ezért általánosan bevált módszerük, hogy laboratóriumi körülmények között, mesterséges módszerekkel radikálisan megemelik a termésmennyiséget - az egészség és a természet rovására. Leginkább vámokkal, trösztellenes szabályokkal és lefölözésekkel képes az EU elejét venni az efféle piacromboló külgazdasági folyamatoknak.

(forrás: danubecapital.com)

A megosztott hatáskörben lévő fogyasztóvédelmi szabályoknak környezetvédelmi jelentősége is van. A zöldebb jövő szempontjából is be kellett látni, hogy a helyi termelők és kisiparosok támogatása kedvezőbb hatással jár környezetünkre nézve is. Ennek magától értetődő oka, hogy az unió számára könnyebben és kézzelfoghatóan lehet szabályozni és kontrollálni a saját polgárai által indított kisvállalkozásokat. Közös érdeke minden európai polgárnak a természetvédelem, ezért számos ágazatban, így a mezőgazdaság vagy a halászat területén is kimondottan prioritást élvez a zöld elvek betartása és a környezetbarát tervezés.

Számos esetben azonban nem a helyi piacról vagy az európai üzletláncokból veszünk termékeket, hanem Kínából vagy a más tengerentúli országból érkeznek a javak.

Import esetében figyelembe kell venni azt, hogy a külső áruk behozatala csak az EU és a harmadik ország által megköttetett bilaterális szerződés keretein belül lehetséges. A széleskörű megegyezések alapján a világ valamennyi országával már kapcsolatban áll az unió, ehhez mérten adott előírásoknak kell megfelelnie a külső termékeknek is, amennyiben forgalmazni kívánjuk az EU-ban.

(forrás: voxeurop.eu)

Hangsúlyos, hogy a fogyasztóvédelmi intézkedések mellett nem szabad szemet hunyni afelett a tény felett, hogy az unión belül működhetnek ad hoc alapon szerveződő, illegális szürke és fekete piacok is. Ilyen esetekben egyébként az EU versenyjoga tud fellépni, de természetesen az egyes tagállamok célja is az, hogy a nem ellenőrzött, tiltott termékek árusítását helyit szinten minél előbb leplezzék le és büntessék.

Összességében elmondható, hogy gazdasági, egészségügyi és környezetvédelmi érdekeink is indokolják a szabad versenyt korlátozó uniós intervenciót a kereskedelem terén. A jövőben ehhez nyújt majd segítséget a fogyasztók széleskörű tájékoztatása és a fenntartható modernizáció további szorgalmazása az élelmiszerpiacokon.

Reaktor

Facebook

süti beállítások módosítása