Reaktor

A világ legjobb egyetemeinek meghatározására nincs egyetlen elfogadott rangsor, de a leghíresebb négy. a QS World University Ranking, A The Times Higher Education, a Shanghai Rankings(ARWU) és a U.S. News Best Global Universities Rankings vizsgálatával képet kaphatunk a magyar felsőoktatás versenyképességéről. Ezen rangsorok alapján a legjobb magyar iskolák így helyezkednek el:

1. QS World University Rankings: 601-610 Szegedi Tudományegyetem
2. The Times Higher Education: 251-300 Semmelweis Tudományegyetem
3. ARWU: 5001-600 Eötvös Lóránd Tudományegyetem
4. S. News Best Global University Rankings: 368. Eötvös Lóránd Tudományegyetem

Mint láthatjuk majdnem minden rangsorban más az első helyezett, csak az ELTE duplázott. Ez annak köszönhető, hogy ezeknek a rangsoroknak a módszertana mindig más, változó mi az, amit figyelembe vesznek a számításhoz. Ahhoz, hogy a címünkben olvasható kérdést megválaszoljuk, részletesen kell elemezni ezeknek a listáknak a módszertanát. Kezdjük a sort a QS-sel:

I. QS World University Rankings:

• Akadémiai hírnév (30%): Akadémiában dolgozókat kérdeznek meg arról, hogy melyeket tartják a legjobb intézményeknek
• Munkáltatói hírnév (15%): Munkáltatókat kérdeznek arról, mely egyetemről jött dolgozókat tartanak a legkiválóbban képzettnek
• Oktatók/Hallgatók aránya (10%): Az arány az oktatás személyre szabottságát mutatja (több tanár jut kevesebb diákra akkor személyesebb)
• Idézések (20%): Kutatási teljesítmény, idézettség felmérése
• Nemzetközi oktatók aránya (5%): Fontos a nemzetközi sokszínűség
• Nemzetközi hallgatói arány (5%)
• Nemzetközi kutatói hálózat (5%)
• Végzés utáni kilátások (5%)
• Fenntarthatóság (5%)

A felmérés ezen mutatók alapján készül, a százalékok minden évben változhatnak, és újabb mutatók kerülhetnek a számításba. Ezek alapján a QS Ranking legjobb egyetemei: 1. MIT, 2. Cambridge, 3. Oxford, 4. Harvard, 5. Stanford, 6. Imperial College London
Legjobb magyar egyetem: SZTE

II. The Times Higher Education

• Oktatás minősége (29,5%): Ez az akadémiai hírnévből, az oktató-diák, a doktorandusz-alapszakos, a doktori fokozatott szerzett és nem szerzett akadémiai személyzet arányából és az intézményi bevételekből kalkulálják
• Kutatási környezet (29%): Mely a kutatási hírnévből, a kutatási bevételekből és termelékenységből tevődik össze, melyet akadémiai kérdőívekkel vizsgálnak
• Kutatási minőség (30%): Nem tévesztendő össze az előzővel, itt inkább számok alapján vizsgálnak, idézettség mértéke, hatása, befolyása, értékelése (Q skála alapján)
• Nemzetköziség (7,5%): Lévén brit rangsorról van szó, fontos szerepet játszik benne a nemzetközi hallgatók, személyzet és együttműködések aránya
• Iparág(4%): Mennyit tud az egyetem az iparágakhoz, innovációhoz hozzáadni

A mutatók alapján a THE rangsorában a következőképpen alakul: 1. Oxford, 2. Stanford, 3. MIT, 4. Harvard, 5. Cambridge, 6. Princeton.
Legjobb magyar egyetem: Semmelweis Tudományegyetem

 III. Academic Ranking of World Universities (ARWU)

• Oktatás minősége (10%): Az egyetemek Nobel-díjas és Fields-érmes öregdiákjainak száma
• Oktatói minőség (40%): Az egyetem Nobel-díjas és Fields-érmes oktatóinak száma és a magasan idézett kutatások száma
• Kutatási eredmények (40%): A Nature és Science folyóiratokban publikált cikkek száma és a SCIE és SSCIE indexben bejegyzett cikkek, kutatások száma
• Egy főre jutó teljesítmény (10%): Egy főre jutó akadémiai teljesítmény

Ahogy láthatjuk az ARWU eltérő módszertant használ, mint az előző listák, így várhatóan más eredményeket kaphatunk, mint az eddigiek. A legjobb intézmények: 1. Harvard, 2. Stanford, 3. MIT, 4. Cambridge, 5. Berkley, 6. Princeton. Egyértelműen kirajzolódó amerikai fölény, köszönhetően egyébként a nyugati  (főként amerikai) túlsúlyú erősségeknek a módszertanban.
Legjobb magyar egyetem: ELTE

IV. Végezetül nézzük meg a U.S. News & World Report Best Global Universities Rankingsát:

• Globális kutatási hírnév (12,5%)
• Regionális kutatási hírnév (12,5%)
• Publikációk száma (10%)
• Könyvek, tankönyvek száma (2,5%)
• Konferenciák (2,5%)
• Normalizált idézettségi hatás (10%)
• Összes idézettség (7,5%)
• A felső legtöbbet idézett publikációk 10%-ban hány kutatás van (12,5%)
• A felső legtöbbet idézett publikációk 10% lévő publikációk százalékos aránya az összes publikáción belül (10%)
• Nemzetközi együttműködés – a saját országhoz viszonyítva (5%)
• Nemzetközi együttműködés (5%)
• A saját területükön a legtöbbet idézett, az felső 1%-ba tartozó, magasan idézett publikációk száma (5%)
• Az összes publikáció százalékos aránya, amely az első 1% legtöbbet idézett publikációk között van (5%)

Mint láthatjuk ez a legösszetettebb lista, azonban talán ez a legkevésbé használt is az egyetemek rangsorának megállapításakor a négy közül. Ez alapján az 1. Harvard, 2. MIT, 3. Stanford, 4. Berkley, 5. Oxford, 6. Washington Seattle lett. Szintén amerikai domináns, lévén ez egy amerikai rangsor.
Legjobb magyar egyetem: ELTE

A szemléltetésre hoztunk két táblázatot, melyben a listákat össszevetve próbáltuk megnézni, valójában melyik egyetemet hozza ki a négy rangsor a legjobbnak, ezeket az eredményeket kaptuk: 

Ha a négy listát összevetjük akkor kijön, hogy a legjobb egyetem a pontozás alapján az MIT, a Harvard és a Stanford. Egyértelmű USA dominancia látható. Tehát ha valamelyik rangsorban minden egyes pontban sikerül magyar egyetemnek átlagon felül, sőt a legjobbak között szerepelnie, akkor van esélye bekerülni a legjobbak közé. Ez azonban szinte lehetetlen a jelenlegi állás szerint, hiszen ehhez óriási költségekre, és időre lenne szükség.