Mint a legtöbb év, 2024 sem telt el tudományos felfedezések nélkül, következzen tehát 7 érdekes felfedezés a tavalyi évből, amelyek jelentős hatással lehetnek az életünkre, a technológiára és a tudomány jövőjére:
1. Streamline a HIV megelőzésében – lenacapavir
A lenacapavir nevű hosszú hatású injekciós HIV-preventív szer 2024-ben kísérleti fázisban jelentős eredményeket hozott, akár 99%-os hatékonysággal is működhet bizonyos körülmények között. A lenacapavir felfedezése a Sundquist laboratórium kutatásaihoz köthető, és a Science magazin 2024-es év áttörésének választotta. A lenacapavir egy új, elsőként kifejlesztett HIV-ellenes gyógyszer, mely a vírus kapszid fehérjéjét célozza meg, és ezzel megakadályozza a vírus szaporodását. 2025. június 18-án az Egyesült Államokban engedélyezték a szexuális úton terjedő HIV megelőzésére, 6 hónapos védelemmel.
(forrás: https://www.eatg.org/hiv-news/an-update-on-lenacapavir/ )
2. Nukleáris fúzió továbbvitele
2024-ben a fúziós energia kutatása új mérföldkőhöz érkezett: Franciaországban egy kísérleti reaktor stabilan fenntartott fúziós reakciót, amely több energiát termelt, mint amennyit felhasznált
– ez a hosszú távú, tiszta energiaforrások életképességét támasztja alá.
3. Egy rovaragy teljes leképezése
Bár lehet, hogy nem sokat gondolkodunk a közönséges gyümölcslegyen, az idegtudósok számára ezek az apró teremtmények hatalmas potenciállal rendelkeznek. A Drosophila melanogaster agya ugyan kicsi, de szerkezete és folyamatai figyelemre méltó hasonlóságokat mutatnak az emberi aggyal. 2024-ben egy tudóscsoport monumentális bravúrt ért el: teljesen feltérképezte egy felnőtt gyümölcslégy agyát. 50 millió szinapszisával és mintegy 140 000 neuronjával ez a részletes térkép értékes betekintést nyújt abba, hogyan dolgozza fel az információkat és hogyan viselkedik az agy, beleértve a sajátunkat is. Ez az adat a neurobiológia számára kulcsfontosságú, mivel jobb megértést kínál az emberi agy működéséről, idegrendszeri betegségekről és memória mechanizmusairól.
(forrás: https://www.tutor2u.net/psychology/blog/psychology-in-the-news-mapping-insect-brains)
4. A bél mikrobiomok hatással vannak a viselkedésünkre
2024-ben fedezték fel, hogy a bélmikrobióma, az emésztőrendszerben található mikroorganizmusok komplex ökoszisztémája, a bél-agy tengelyen keresztül jelentősen befolyásolja az emberi viselkedést. Ez a hatás kiterjed olyan területekre, mint a stressz, a szorongás, a szociális viselkedés, sőt a kognitív funkciók is. A bélmikrobióma neurotranszmittereket, hormonokat és metabolitokat termel, amelyek közvetlenül hatnak az agyra és az idegrendszerre, befolyásolva a hangulatot, az érzelmeket, a viselkedést és a gondolkodási folyamatokat is. A probiotikumokban (például fermentált ételekben) és prebiotikumokban (például magas rosttartalmú ételekben) gazdag ételek fogyasztása javíthatja a bélmikrobiomot ezáltal pedig a mentális egészséget.
5. Innováció a rák elleni küzdelemben
A Tel-Avivi Egyetem orvoskutatóinak technológiai áttörése lehetővé tette egy olyan rákkeltő mechanizmus felfedezését, amely megakadályozza az immunrendszert a daganatok megtámadásában. A kutatók meglepődve tapasztalták, hogy ennek a mechanizmusnak a visszafordítása serkenti az immunrendszert a rákos sejtek elleni küzdelemben, még azokban a ráktípusokban is, amelyeket az immunterápia jelenlegi formáival szemben rezisztensnek tartanak.
Az áttörést Carmit Levy professzor, Yaron Carmi professzor és Avishai Maliah PhD-hallgató vezette a TAU Orvosi és Egészségtudományi Karáról. A tanulmány 2024. szeptember 27-én jelent meg a Nature Communications folyóiratban.
(forrás: https://hms.harvard.edu/news/diet-gut-microbes-immunity )
6. AlphaFold 3 előrejelzéseinek úttörő bővítése
2024-ben a Google DeepMind bemutatta az AlphaFold 3 nevű mesterséges intelligencián alapuló rendszerét, amely jelentős előrelépést jelent a biológiában és az orvoslásban. Az új modell az AlphaFold 2 sikereire épít, de annál jóval pontosabban képes megjósolni nemcsak fehérjék, hanem komplex biológiai molekulák – például DNS, RNS, ligandumok, sőt teljes molekulakomplexumok – háromdimenziós szerkezetét is.
7. Google Willow kvantumprocesszor: kvantumszámítás új korszakban
A Google Quantum AI által fejlesztett Willow nevű kvantumchip 105 qubittel működik, és képes exponenciálisan csökkenteni a hibaarányt qubit-szám növelésekor. Egy benchmark feladatot elvégezve a Willow kevesebb mint 5 perc alatt megoldott egy problémát, amelyhez a mai leggyorsabb szuperszámítógépnek 10^25 évre lenne szüksége.
Az, hogy ezek az innovációk milyen hatással lesznek az éltünkre, jelenleg még nem tudhatjuk. Azonban a tavalyi év tudományos eredményei mindenképpen előremutatók és reménykedésre adnak okot több probléma leküzdésében is.
