Megéri-e még kimenni
a fiataloknak hosszútávra? Kik számára lehet opció a kivándorlás? Milyen
előnyei és hátrányai vannak a külföldi munkavállalásnak? Cikkemben többek
között ezekre keresem a választ.
Kinek ne jutott volna eszébe a
fiatalok közül, hogy kipróbálja magát idegennyelvi környezetben? A megszokottól
eltérő légkör és új tapasztalások egy olyan élethelyzetet teremtenek, ahol a
fiataloknak tesztelniük kell talpraesettségüket és önállóságukat. Sokan családjukat
hátrahagyva vágnak bele a „nagy kalandba”, de vajon megéri-e több ezer
kilométerre költözni a jobb élet reményében? És az itthonról elképzelt külföldi
élet megegyezik-e a valósággal?
A KSH által 2019 májusában kiadott Statisztikai Tükör szerint 2018-ban 18 150 magyar állampolgár költözött külföldre. Ez az adat – habár meglepően soknak tűnhet – messze elmarad a közép-európai átlagtól: „Érdekesség, hogy az ENSZ adatai szerint a magyarok 6 (a magyarországi magyarokra vonatkozik ez a szám, a határon túliak nincsenek benne), a románok 17,5, a horvátok 20,4 a portugáloknak pedig a 22,3 százaléka él egy másik országban.” Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a kivándorlók pontos számának meghatározása több tényező miatt is nehéz, „de az adminisztratív nyilvántartásokból rendelkezésre álló adatok alapján az látható, hogy az utóbbi években a növekedés megtorpant, majd megfordult.”
Ennek a tendenciának több minden lehet a hátterében. „A 2016. évi 51,8 ezer házasság azezt megelőző húsz év legmagasabb számú házasságkötése volt.” Mondhatjuk tehát, hogy a házasságkötések száma általánosságban növekszik. A házasságot sokszor a családalapítás előszobájának tekintik, a megkötött frigyeket sok esetben gyermekvállalás követi. Az egyik hazahúzó erő tehát az itthoni gyermeknevelés lehet. Ha a szülők rövidebb távra terveznek külföldön, de a gyermek már iskoláskorú lesz, nem biztos, hogy jó megoldásnak tartják az idegen iskolarendszerbe történő integrálást. Sokak szerint az itthoni családalapításnak lehetnek érzelmi okai is például, hogy a család és a barátok így nagyobb rész tudnak vállalni az életükben. Hasonlóan vonzó lehet a kormány családbarát politikája is, mint például a térségben egyedülálló családvédelmi akcióterv. Többféle támogatást vagy államilag támogatott hitelt igényelhetnek a családok különböző, de leginkább lakhatási célokra. A nagyszülői gyed bevezetése pedig lehetővé teszi itthon, hogy ne kelljen a karrier és a gyermekvállalás között választani.
Ha viszont a munkáról van szó,
sokszor igazságtalan helyzetbe kerülhetnek a magyar munkavállalók külföldi
országokban, hiszen bizonyos vezető pozíciókat a protekcionizmus jellemez
bérben és megbecsülésben egyaránt. A befogadó országok igyekeznek a saját
munkavállalóikat előnyben részesíteni. Hazaköltözés tekintetében kézenfekvő ok
lehet a magyar nyelvi közeg, végtére is mindenki a saját anyanyelvén tudja
legjobban megértetni magát. A hagyományok, a kultúra, a családi kötelékek döntő
tényezők lehetnek, ha választani kell külföld és Magyarország között.
A külföldön töltött idő azonban sokszor pozitív kimenetelű is lehet. A magyarok jól képzett, nagy tudású munkaerőnek számítanak sok szakmában, és ha egy szakember szeretne fejlődni, akkor sokat tanulhat a kint használt technikákról. Az idegennyelv fejlesztése is egy jó érv lehet a kiköltözésre, hiszen egy nyelv elsajátítása anyanyelvi környezetben előnyére válhat a munkaerőpiacon. Van, aki kalandvágyból, vagy kíváncsiságból vágyik másik országba, esetleg olyan élethelyzetbe került, hogy csak ebben látja a kiutat, sokan pedig azért választják a külföldi munkavállalást, mert tőkét szeretnének gyűjteni, például ingatlan vásárlására, vagy akár saját vállalkozás létrehozására. „Önmagában az, hogy valaki kipróbálja magát más országban, tanul, dolgozik, megismerkedik egy másik kultúrával, magasabb szinten elsajátít egy nyelvet, még jó is lehet a magyar gazdaságnak, feltéve, hogy az illető visszajön.”
A fiatalok számára már sok olyan
program és ösztöndíj létezik, amivel szakmailag is fejlődhetnek, de egy életre
szóló élményt is szerezhetnek. Az Erasmus, Erasmus+ és a Campus Mundi
ösztöndíjak keretein belül például egyetemistákat támogatnak, hogy egy
választott országban tölthessenek egy tanulmányi félévet, vagy egy néhány
hónapos szakmai gyakorlatot. Az ilyen és ehhez hasonló lehetőségek mindenképp
megfontolandók a fiatalok számára, hiszen egy ilyen külföldi félév kedvcsináló,
vagy akár eltántorító hatással is lehet, de mindenképp valós tapasztalatot ad.
Vajon kik hajlamosak leginkább a
külföldre költözésre?
Az egyik kézenfekvő válasz talán a
pályaelhagyók köre. Az egyetemen frissen végzett diplomások, akik bár
elvégezték a választott szakot, de mégsem tudják elképzelni magukat az adott
munkakörben. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy hogyan tovább? Egy másik jelentős
csoport lehet, amellyel szinte mindenki találkozott már, az az egyetemet
félbehagyók köre. A gimnazistaként választott szak nem mindig váltja be a hozzá
fűzött reményeket. Sokan váltanak szakot, vagy hagyják félbe azt, a
felsőoktatásba való visszatérés vágya nélkül. A külföldi „gyors pénzszerzés”
egy népszerű gondolat ilyenkor, hiszen ki ne szeretne hamar nagyobb összeghez
jutni. Ezek az ígéretek azonban nem minden esetben valósak. A munkavállalás egy
idegen országban meglehetősen gyakran elővett téma a médiában, és ott gyakran
irreális elvárásokat támasztanak ezzel kapcsolatban.
Számos érv felsorakoztatható tehát a hazaköltözés mellett és ellen, azonban egyszerű igazságot és megoldást lehetetlen megfogalmazni a témában. Ha valaki eljátszik a gondolattal, hogy külföldre költözik, előtte érdemes másokat is megkérdezni, mélyebben utána járni a dolgoknak, hogy egy átfogóbb képet kapjon az adott országról és kultúráról. Az országunk EU által is elismert egyenletes gazdasági fejlődése, a munkahelyek bővítése ma már egyre több embert vonz haza, és egyre több embert marasztal. Hogy mi lesz a tendencia a következő években, az még kérdéses, de bármennyien is kezdenek bele egy külföldi életbe, annak tudatában tehetik ezt meg, hogy tudják: lesz hova hazatérni.
Forrás:
https://888.hu/ketharmad/egyre-tobb-kivandorlo-jon-haza-4143101/
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepmozg/nepmoz18.pdf
https://index.hu/gazdasag/2018/06/27/kivandorlas_migracio_fiatalok
