Reaktor

Agyelszívás Magyarországról

A kivándorlás okozta problémahalmaz egyik leglátványosabb megjelenési formája Magyarországon a mélyülő munkaerőhiány. Az elvándorlás jelenségét politikai hangulatkeltésre is felhasználták, jóval eltúlozva a mértékét. Nehéz megbízható adatot találni a külföldön élő magyarok számáról, hiszen az EU-n belül szabad a mozgás és az állam tudomása nélkül is lehet hosszabb-rövidebb ideig munkát vállalni. A kivándorlás definíciója is sok kérdést felvet, nehéz megmondani, hogy milyen hosszú külföldön tartózkodás után illetve milyen feltételek mellett tekinthető valaki kivándorlónak. Ez a bizonytalanság a becslések szóródásán is meglátszik, 116 ezer főtől 637 ezerig becslik a külföldön élő magyarok számát.

Ebbe belerokkanhat Magyarország - Több százezres kivándorlási hullám fenyeget

Összességében azonban nagy biztonsággal kijelenthető, és ebben a szakértők között is viszonylagos egyetértés van, hogy Magyarország Európán belül a kivándorlásnak közepesen kitett államok közé tartozik, és az is kijelenthető, hogy országunk a külföldön élő állampolgárok arányában sokkal jobban áll, mint a régió más országai, ahol sokkal nagyobb problémát okoz a kivándorlás.

A legrosszabban Románia áll. Népessége 17,5 százaléka külföldön él. Látható, hogy a magyar adat európai összehasonlításban sem tekinthető különösebben rossznak.

Nincs okunk azonban az örömre, mert bár a kivándorlók aránya régiós összehasonlításban itthon alacsonynak mondható, de esetünkben arányaiban sokkal több diplomás hagyja el az országot.

Lehet vitatkozni ezekről a számokról, lehet kritizálni a módszereket vagy a kutatókat, de azt el kell fogadnunk, hogy Magyarországon jelenleg nem is a kivándorlás, hanem inkább az agyelszívás a legnagyobb probléma.

Az agyelszívás kedvezőtlen hatásait legerősebben vidéken lehet érezni, hiszen a jó képességekkel rendelkező fiatalok jellemzően Budapest, vagy más városok egyetemeire mennek, ahonnan kikerülve legszívesebben a nagyvárosi cégeknél keresnek munkát. Így a felsőfokú végzettségűek jelentős kivándorlása ellenére Budapesten és a nagyvárosokban kevésbé okoz problémát az agyelszívás, hiszen az végeredményben leginkább a vidéket sújtja.

A kormány intézkedései, különösképpen a CSOK és a diákhitel 3 gyerek utáni elengedése, valamint a falusi CSOK a kistelepüléseken is enyhítheti a problémát. Különösen azért, mert  a diplomások - az átlagosnál magasabb jövedelmüknél fogva - könnyebben ki tudján használlni a CSOK-ot. Az utóbbi időben Magyarországon bekövetkezett bérrobbanás is mérsékli a kivándorlást, csökkentve a nyugati és a hazai bérszínvonal közötti különbséget. De sajnos még mindig akkora a rés a budapesti és a vidéki bérek között, hogy a legtöbb diplomás számára vonzóbb a főváros, mint a vidék.

A vidék kiürülése véleményem szerint elkerülhetetlen folyamat, hiszen a hagyományos magyar falvak nem tudnak elég jó munkakörülményeket és munkalehetőséget biztosítani a lakóik számára. Emiatt, véleményem szerint a kicsi, gazdaságilag gyengébb falvak gyorsan kiürülhetnek, és ez ellen hosszú távon a mindenkori kormány sem tud mit tenni. A nagyobb, gazdaságilag erősebb falvak, kisvárosok azonban megmaradhatnak, ha a kormány pénzt fektet ezek megmaradásába, hiszen a mezőgazdasági munkát folytató kis falvakban maradt lakosságnak szüksége lesz olyan központokra, ahol megveheti a szükséges árukat és szolgáltatásokat. A nagyobb falvak megmaradásához az is kell, hogy az állami szektorban dolgozók fizetései és munkakörülményei megközelítsék a fővárosi és nagyvárosi bérszínvonalat.

Kép: Jakub Marian

Ehhez nagy mértékben hozzájárulhat a Magyar Falu Program, amely a falusi infrastruktúrát igyekszik fejleszteni. Azonban a program akkor tudja beteljesíteni a hozzá fűződő reményeket, ha a fizetések emelkedése is követi.

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása