Reaktor

Igaz
történet alapján:

„Belgiumban a muszlimok 12 éven belül többségben lesznek” (Origo)

„Nagy vitákat vált ki Belgiumban az Iszlám Párt indulása az őszi önkormányzati választásokon.”  (Euronews)

„Hat éven belül immár másodszor készül önkormányzati választásokra egy iszlám párt Belgiumban. Célja az iszlám állam létrehozása, a férfiak és a nők elkülönítése a tömegközlekedési eszközökön, és a kendő viselésének az elterjesztése.” (Euronews)

„Szerintem nagyon jó, ha a férfiakat és a nőket elválasztják egymástól a tömegközlekedési eszközökön. Megmondom miért. Mert vannak férfiak, akik a buszon zaklatják a nőket, de ez előfordul fordítva is.” (Sarouj Mohammed molenbeeki lakos)

„Belgium lehet az első muzulmán állam nyugaton.”  (Figyelő)

...

Dunabogdány egy háromnegyed részben svábok lakta kis község Pest megyében. Templomuk mellé államalapító Szent István királyunk koronájánák kőbe faragott másával díszített emlékművet emeltek a két világháború között. És hogy miért építették meg? Miért sajnálták, hogy a háború után elveszett? És miért szöktek vissza Magyarországra a falu sváb lakói a kitelepítésből? A kitelepítettek miért a falu temetőjében vásárolnak maguknak sírhelyet? A válasz egyszerű, ám a mai világban mégis oly ritka…

A svábok megvalósították többszólamú önazonosságukat, és nem túlterjeszkedő, agresszív módon, hanem épp ellenkezőleg: az átjárható határokon békésen átívelően, az önrendelkezés törvényes keretein belül.

Vizsgáljuk meg, hogyan épül fel az identitás.

A nemzeti identitás egyik, ha nem a legfontosabb és legkorábban jelentkező összetevője a nemzet iránt érzett lojalitás. A nemzet iránt érzett lojalitás egyik fő gyökere a közösen megélt történelmi múlt. Az együtt megélt alapértékek nélkül elképzelhetetlen a szilárd nemzeti identitástudat. A keresztény vallás integráló szerepet játszott az európai kulturális folyamatokban, és ez tette az európai nemzetek identitásának alappillérévé.

Bátran kijelenthető, hogy a vallás egyént, közösséget és nemzetet, összességében tehát: identitást formáló tényező. Ahogy az is egyértelmű, hogy amíg a közös vallás a kulturális egységesülés irányába, addig a vallási differenciák a kulturális megosztottság irányába vezetnek.

Épp e tények tudatában oly kétségbeejtő az a 21. századi (nyugat-)európai politikai irányzat, amely egyszerűen felszámolná a nemzeti identitás alapértékeit (amelyeknek pedig magát a létét köszönheti), és ezzel párhuzamosan hangzatos szlogenekkel utat nyitna történelmileg, földrajzilag, vallási és kulturális értelemben is eltérő identitási komponensek beáramlásának.

Ha az etnikai és a nemzeti identitás nem egyezik, abból jobb esetben kettős identitás, rosszabb esetben konfliktus bontakozik ki. A kettős identitás olyan konstrukció, amelyben az etnikai és nemzeti elemek és értékek képesek egymást kiegészíteni. A gyakorlatban a kettős identitású egyén a saját identitásának megőrzése mellett magáévá teszi és érzelmileg is átéli a többségi etnikum nemzeti identitásának azon elemeit, amelyek saját identitásából hiányoznak. Kettős identitásról tehát az egyik, vagy a másik fajta értékrendszer kizárólagossága esetén nem beszélhetünk!

Nem állítom, hogy eleve elrendelt lenne, hogy egy más kontinensről érkező emberben ne alakulhatna ki őszinte új, európai nemzeti önazonosság tudat, de az cáfolhatatlan, hogy nem ez a mai „trend”. Arról nem beszélve, hogy az ehhez rendelkezésre álló csatornák is egyre szűkebbek és zavarosabbak. Sem a szociális média különböző platformjai, sem az eldobható fogyasztási cikkek, sem a jelenkor valóságshow „hősei”, sem a liberális politikai, művészeti elit nem fognak belénk nemzeti érzelmeket nevelni... És hogy miért nem? Mert ez nem üzlet.

Miért is tennék, ha az OECD-felmérések alapján több multinacionális cég ereje már most nagyobb, mint egyes európai országoké. A törekvés egyértelmű és leplezetlen: felszámolni a nemzetállamokat! Hogy az állam a jövőben csak egy fiktív kategória legyen, ami csak akkor létezik, ha épp szükségünk van rá, a többit meg majd megoldják a multik. És nekünk cserébe mit kell tennünk? Fogyasztani és fizetni - mégpedig a lelkünkkel.

Már csak az a kérdés, hogyan dolgozhatunk a nemzeti és az európai identitásért. Ha a nemzet és egyben Európa érdekét előtérbe helyezve, támogatjuk a társadalom alapját képező, gyökereiben európai családot és a gyermekvállalást? Vagy ha politikai érdekek mentén, asszimilálódni, integrálódni képtelen, több száz éves kulturális lemaradással, agresszív vallási ideológiákkal és „antiszociális” identitással bíró etnikumokat telepítünk be szervezetten - vagy akár szervezetlenül -, a későbbi szavazatszerzés szándékát a tolerancia burkolt köntösébe bújtatva? Olyanokat, akik csak az elmúlt évekre visszatekintve is többször kinyilvánították, hogy sem az európai kultúrából, sem az európai identitásból - és ami a legfontosabb - saz európai békéből sem kérnek.

Apropó, tolerancia! Arra azért mindannyian kíváncsiak leszünk, miként sikerül Európa liberális agytrösztjeinek összeegyeztetni az iszlámmal az olyan divatos 21. századi értékeket, mint az LMBTQ, a feminizmus, a klímavédelem, vagy épp a metoo…

Javaslom, ne kergessünk Michelin csillagos álmokat, ha még egy rántottát sem tudunk rendesen megsütni! Jelenleg Európa az európai őslakosság etnikai konfliktusait sem képes megfelelően kezelni. Gondoljunk csak Ukrajna kisebbségi politikájára, a nyelvtörvényre, vagy a közelmúltból az erdélyi magyar nyelvű helységnevek összefirkálására… Ezek csak a magyar vonatkozású esetek, mégis egyértelműen megállapítható, hogy ilyen viszonyok közepette „egy harmadik frontvonalat” megnyitni és teljesen más identitású, kultúrájú népességet betelepíteni, csak további polarizációt fog eredményezni. Aminek az ebben az értelemben józanul gondolkodó nemzetállamok is meg fogják inni a levét.

Egyes európai döntéshozókban még csak fel sem merül a kérdés, nem öngyilkosság-e olyan vallási irányzatokkal kapcsolatban „európai identitási kísérletekbe” bocsátkozni, amelyek számára - szemben a keresztény szeretettel - az erőszak voltaképpen eszköz a mennybemenetelhez, és amely vallások egyes csoportjai nyílt háborút hirdettek a kereszténységgel szemben… Fogalmazzunk úgy: ez erős aggodalomra ad okot, és igencsak megkérdőjelezi nem csupán ezeknek a döntéshozóknak az alkalmasságát, hanem a valós szándékaikat is.

Mindez egy olyan nyugat-európai közegben történik, ahol muszlim hitszónokok százai végzik, mert szabadon végezhetik káros tevékenységüket a kereszténységgel, a keresztényekkel szemben. És ahol a "píszi" jegyében feltartott kezekkel adjuk fel az évezredes keresztény szokásainkat, mert azok gyakorlása állítólag sértő az újonnan érkezők számára.

Vajon a beáramló muszlim sokaság identitástudata a jövőben a dunabogdányi sváb modell, vagy a párizsi, manchesteri, münsteri, londoni véres események ismertetőjegyeit fogja magában hordozni? Az európaisághoz európai identitásra, az európai identitáshoz az európai nemzetek értékeinek befogadására van szükség. Hiszem, hogy Európa lehet úgy is „multikulturális”, hogy megmarad tisztán európainak, kereszténynek és nemzetállaminak.

Tordai Máté

Forrás: Bindorffer Györgyi - Kettős identitás / Etnikai és nemzeti azonosságtudat Dunabogdányban

Kiemelt kép: mindenszo.hu