Reaktor

Veszélyhelyzet egyszeregy

Ritkán hirdetnek Magyarországon különleges jogrendet. Országos hatályúra a rendszerváltás óta nem volt még példa, de regionálisan (egyes megyékre és településekre) már nem egyszer hirdettek különleges jogrendet. Ilyenre került sor a 2010-es vörösiszap katasztrófa, vagy a 2013-as árvíz idején is. A különleges jogrendről maga az Alaptörvény is rendelkezik, de pontosan mi is a veszélyhelyzet, amit a kormány hirdetett? Tekintsük gyorsan át az alapfogalmakat.

A különleges jogrend furcsa jogi helyzet: maga az alkotmányozó határoz tudniillik arról, hogy bizonyos esetekben figyelmen kívül fogja hagyni az általános jogrendben megszokott szabályokat. Egyfajta végszükségben alkalmazott, eltérített szükségességi és arányossági normarendszer[1], amelyre az állam hatékonyságának és az emberi élet, így végsősoron a nemzetállam fennmaradásának biztosítása érdekében van szükség. A különleges jogrend gyűjtőfogalom, melybe több jogintézmény is tartozik, ezek közül egy, és mondhatni a legenyhébb a veszélyhelyzet. Veszélyhelyzetet a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében hirdethet ki. Fontos továbbá, hogy veszélyhelyzet esetén különleges intézkedéseket egyszerre maximum 15 napra lehet elrendelni, ezután az Országgyűlés dönt azok további 15 napig történő elrendelhetőségéről.

Kép forrása: https://www.mysafetysign.com/construction-danger-sign/sku-k-9458

A kormány normális jogrendben is alkothat rendeletet, ám a különleges jogrend idején alkotott kormányrendeletek maguk is különlegesnek minősülnek: eltérhetnek a törvények rendelkezéseitől. Ez bármilyen törvényre, akár az Alaptörvényben rögzített alapjogokra is igaz. De nem lehet minden alaptörvényi rendelkezést figyelmen kívül hagyni. Az alapjogok közül egyes jogosítványok különleges jogrend idején felfüggeszthetők, vagy erősebben korlátozhatók: ezért van az, hogy bár az Alaptörvény garantálja a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot, a kormány mégis korlátozhatja ezeket, ahogyan tette például a felsőoktatási intézményekbe történő belépés megtiltásakor. Bizonyos alapjogok azonban annyira szorosan tapadnak az emberhez, hogy még különleges jogrend idején sem korlátozhatók. Ilyen jogok például az emberi méltósághoz és az élethez való jog, de nem lehet feloldani például a kínzás tilalmát sem. Nem függeszthető fel az Alaptörvény alkalmazása, és az Alkotmánybíróságot sem lehet korlátozni. Veszélyhelyzet esetén azonban számos intézkedési lehetőség is van a Kormány kezében, többek között:

  • - a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalmának korlátozása
  • - a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodásának korlátozása,
  • - a gyűlések, rendezvények megtiltása, 
  • - az adott helyről való kitelepítés,
  • - a gyárak, üzemek feletti irányítás ideiglenes átvétele
  • - és bizony, adott esetben, élet- és vagyonmentés érdekében a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki eszköz igénybevétele is.[2]

Fontos hangsúlyozni, hogy

bármennyire is radikálisnak tűnhetnek ezek az intézkedések, sosem lehet ezek alkalmazásakor megkerülni az élethez és az emberi méltósághoz való jogot.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem képzelhető el olyan szintű kijárási tilalom, amely esetén még az élelmiszerhez vagy a gyógyszerekhez való hozzájutás sem lenne valamilyen módon megoldható. Ennek a félreértése lehet az egyik oka annak a pánikvásárlási rohamnak, ami a járvány kitörése elején jellemezte a lakosságot. További ok lehetett az is, hogy az emberek félreértelmezték az országhatárok lezárásának módját. Valóban hozott a kormány olyan rendelkezést, amely szerint az országhatáron nem léphet át nem magyar állampolgár (bár családegyesítés esetén mégis akad kivétel), de az csak a természetes személyekre vonatkozik. Az áruforgalmat ez a rendelkezés nem érinti, sőt, a kamionoknak külön ajánlott útvonalak állnak rendelkezésre a gyors célba jutás érdekében.

És akkor a pánikvásárlásról.

Ez a jelenség sok bosszúságot, adott esetben még kárt is tud okozni. Olvasni lehet olyan esetekről is, hogy emberek 2-3 naponta bevásárolnak ötvenezer forint értékben.[3] Azonban gyakori, hogy a hirtelen készlethiányt nem is bárminemű élelmiszer tényleges elfogyása okozza, hanem a rohamszerű pánikvásárlás, amelyre nincsenek felkészülve sem az eladók, sem a beszállítók. Az eladók jobbára a folyamatosan figyelt átlagfogyasztás alapján adják le az utánpótlásra vonatkozó rendelést ütemesen, így az ő rendszerük is hirtelen összeomlik, ha mindenki egyszerre szeretne ipari mennyiségű liszthez és cukorhoz jutni. A pánikvásárlás tehát egyenesen okozója a hiánynak. Olyan ez, mint amikor a tőzsdén egy pletyka miatt a részvényesek elkezdenek menekülni egy bizonyos befektetésből, így az valóban leértékelődik, amely miatt még többen hagyják ott, és így tovább. 

De akkor mit tegyünk? Hiszen most nem csak pletykálnak a veszélyhelyzetről, hanem valóban kihirdette azt a kormány. Először is, nyugodjunk meg. Az ilyen különleges helyzetekben pontosan az éri a legtöbbet, ha nem veszítjük el a fejünket. Ne „pánikvásároljunk”, mert ezzel magunk okozzuk a bajt embertársainknak. Semmi nem arra van tervezve, hogy rendeltetésszerűen tudjon működni egy nem várt roham esetén is. Egy esetben azonban mégis üdvös többet vásárolnunk annál, mint amire nekünk, vagy családunknak szüksége van. Ez pedig az a helyzet, amikor olyannak is vásárolunk, aki rászorul. Ilyenek például saját nagyszüleink, idős korú szüleink, vagy a szomszéd idős néni, akinek felajánlottuk segítségünket. Próbáljuk meg a különleges jogrend alatt is fenntartani a napi rutinunkat, természetesen alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez. Tartsuk be a higiéniai ajánlásokat: rendszeren mossunk kezet, kerüljük az arc, a szemek környékének érintését. Ha lehetőségünk van rá, végezzük otthonról a munkánkat, és természetesen mindenben tartsuk be a kormány rendelkezéseit, működjünk együtt a hatóságokkal. Ha mindenki megteszi a saját részét, hamarabb túllehetünk ezen a járványon is. 


[1] https://ijoten.hu/uploads/kulonleges-jogrend.pdf, utolsó letöltés: 2020. 03. 17.

[2] 2011. évi CXXVIII. törvény 47.-51. §§

[3] https://hvg.hu/kkv/20200317_Elszabadult_a_vasarlasi_panik_Magyarorszagon , utolsó letöltés: 2020. 03. 17.

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása