Eheti podcast adásunkban az idei és jövő évi költségvetés legfontosabb számairól, a gazdasági előrejelzésekről és a fiatalok támogatásáról beszélgettünk Varga Mihály pénzügyminiszter úrral.
Ma, azaz május 26-án
nyújtotta be az Országgyűlésnek a 2021-es költségvetés törvénytervezetét. Mik a
legfontosabb céljai a jövő évi költségvetésnek? Optimista vagy pesszimista
forgatókönyv alapján készült a járvány gazdasági utóhatásait, esetleges újabb
hullámait tekintve?
A mai nap a mi életünkben valóban egy nagyon fontos nap, mert a Pénzügyminisztérium munkáját alapvetően határozza meg, hogy milyen költségvetés készül az ország számára, mit nyújtunk be a Parlamentnek. Természetesen vannak még ezen túl is munkák, tehát nem unatkozunk az év többi részében, de az, hogy az ország költségvetése, gazdálkodása hogyan alakul a következő időszakban, az alapvetően ettől a dokumentumtól függ.
Ma délelőtt átfáradtam az Országgyűlés épületébe, Kövér László házelnök úrhoz. Már hatodik alkalommal nyújtotta be a kormány tavasszal és nem ősszel a költségvetéstervet. Azért mert úgy gondoljuk, hogy nem árt, ha a gazdaság szereplői, akár a vállalkozások vagy a magánszemélyek, háztartások, családok nagyjából fél évre előre látják, hogy mit gondol a kormány a következő évről, mihez kell esetleg alkalmazkodni, melyek lesznek azok a programok, támogatások, intézkedések, melyek a gazdasági környezetet meghatározzák. Ez a költségvetés a mostani helyzetre reflektál.
Ez a gazdaságvédelem költségvetése, amely a járványügyi helyzet figyelembe vételével a járványügyi készültség fenntartásához szükséges forrásokat is biztosítja.
Ezzel nagyjából el is mondtam a lényegét. A gazdaság újraindítása, talpra állítása, a meglévő munkahelyek védelme a legfontosabb, de eközben nem szabad elfeledkezni arról, hogy ez a járvány még itt van köztünk, valószínűleg még a következő évben is befolyásolja az életünket, hiszen egyelőre nincsen oltóanyag. Az emberek magatartását, mindennapi élethez való alkalmazkodását az a félelemérzet is befolyásolja, ami attól függ, hogy megkaphatja-e a vírust, van-e a környezetében vírussal fertőzött ember és így tovább.
Miközben a gazdaságvédelem a legfontosabb eleme ennek a költségvetésnek, a járványügyi helyzettel is behatóan kell foglalkozni. Ennek megfelelően két nagy alap van ebben a költségvetésben, egyik a Gazdaságvédelmi Alap, kb. 2500 milliárd forint munkahelymegtartásra, új munkahelyek létrehozására, elkezdett beruházások folytatására, újak indítására. A másikban, az Egészségügyi és Járványügyi védekezési Alapban közel 3000 milliárd forint van a magyar egészségügyi működtetéséhez szükséges forrásokkal és a járványügy védekezéshez szükséges forrásokkal.
Ha 20 év múlva majd visszaemlékezünk arra, hogy a 2021-es költségvetésről mi jut eszünkbe, ez a két nagy alap, ami az akkori helyzetben a gazdaság védelmére és járvány elleni védekezésre készítette fel az országot.
Az utóbbi egy átfogóbb egészségügyi átalakításnak is a részét képezheti? Benne van-e például a fővárosi kórházak, egészségügyi intézmények felújítása?
Az egészségügy akkora halmaz, amihez még pénzügyminiszterként is csak óvatosan lehet hozzányúlni. Nem venném annak az ódiumát magamra, hogy azt mondjam, hogy ebben egy reformlehetőség is benne van.
Azt mindenképpen érdemes hangsúlyozni, hogy az egészségügy a mostani évhez képest jelentősen megnövekedett támogatást fog kapni jövőre.
Hogy ezt a megnövekedett támogatást hogyan használjak fel, az egészségpolitikai szakmai kérdés. Nekünk is van véleményünk, de a legfontosabb mondatokat az egészségügyért felelős tárca és a kormány fogja kimondani. Nagyon bízom benne, hogy lesznek benne olyan új elemek a következő évben, amelyekhez ezeket a forrásokat már használni tudjuk.
Az utóbbi időszakban
rengeteg különböző előrejelzést lehetett olvasni, a világ vezető elemzői sorra
fogalmazták meg saját várakozásaikat. Így tett a Pénzügyminisztérium és a
Nemzeti Bank is. Míg a Nemzeti Bank 3%-os növekedéssel, a Minisztérium 3%-os
GDP csökkenéssel számol az idei évre. Mi ennek az ellentétnek az oka? Mit
jelent?
Sokak számára lehet, hogy ez olyan műfaj, mint a lóverseny fogadás; megnézzük a pacikat, melyik hogy néz ki kívülről és akkor fogadásokat teszünk, hogy melyik fut be elsőnek, másodiknak, harmadiknak. Ez azért bonyolultabb és sokkal biztonságosabban lehet ilyen prognózisokat tervezni, mint megjósolni, hogy melyik ló fut be a célvonalon először.
Bizonyos határokon belül azért eltérnek a prognózisok, a 2020-as és a 2021-res évre vonatkozóan is nagyon sokféle variációt hallottam. Akik közgazdaságtannal foglalkoznak, el tudnak mélyedni abban, hogy most V, U, L-alakú vagy milyen lesz ez a recesszió, ami beköszöntött az idén Európába. De ennél fontosabb, hogy mi, a Pénzügyminisztérium foglalkozunk hivatalból is a kormányon belül azzal a tervezési munkával, ami azt kell, hogy meghatározza, hogy nem csak a következő 1 év, hanem a következő 3 év és 5 év gazdasági forgatókönyve milyen lehet.
Rengeteg adatot használunk föl, vannak tapasztalataink, vannak bizonyos modellek, amiket használunk ezeknek a prognózisoknak az elkészítésekor.
Nagy biztonsággal mondhatjuk azt, hogy az erre az évre adott -3%-os zsugorodás, - hiszen ez nem növekedés, hanem gazdasági visszaesés, - az nagyjából optimista forgatókönyvnek tekinthető.
Nem tudom, hogy a Jegybankban pontosan milyen modell alapján számolnak, mi azt tudjuk mondani, hogy kedvező esetben -3%, kedvezőtlenebb esetben ennél nagyobb visszaesés is várható idén a magyar gazdaságban. Természetesen ezt már a laikusok is meg tudják érteni, hogyha idén nagyobb a visszaesés és jövőre már gazdasági kilábalás van, akkor ebből jövőre gazdasági növekedés származik.
Mi azt mondjuk, hogy jövőre +4,8%-os gazdasági növekedés valósulhat meg, erre is terveztük meg a következő év költségvetését.
Természetesen nemcsak a magunk számait használjuk, hanem figyeljük a legfontosabb gazdasági partnereinknek, olyan nemzetközi intézményeknek, hitelminősítőknek a prognózisait is.
Németország a legnagyobb gazdasági partnerünk, a magyar export-import nagyjából egy negyedét teszi ki. Ha Németországban azt mondja a gazdasági miniszter, hogy az idei év várható visszaesése Németországban -5 és -10% között lehet, akkor olyan nagyon optimista forgatókönyvvel mi sem számolhatunk. Megnéztük Szlovákia, Csehország, Lengyelország hasonló prognózisait, ott is mind ilyen nagyságrendű visszaeséssel számolnak, sőt a mienknél még sokkal mélyebbel is.
Tehát mi megalapozottan mondjuk a -3%-ot, hogy más miért más számokat mond, azt mástól kell megkérdezni. A piaci elemzők is -3 és -5% közötti visszaesést várnak, ők kicsit pesszimistábbak nálunk, nagyon bízom abban, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a számok meggyőzi majd őket arról, hogy nekünk volt igazunk.
A GDP alakulás
mellett az állampolgárok életminősége a gazdaság jó mérőeszköze. Mindkettő
alapszik a munkaerőpiaci változásokon. A járvány miatt több tízezren vesztették
el a munkájukat, a kormány különböző
intézkedésekkel próbál erre választ adni, például a közmunkaprogram
kiszélesítésével, bértámogatási programokkal. Ugyanakkor sok más államban a
munkájukat vesztett embereknek közvetlen támogatást biztosítva próbálják meg
átvészelni ezt az időszakot, például a munkakereső járulék időtartományának
bővítésével. Mi az oka, hogy Magyarország nem az utóbbi utat választotta?
A magyar kormány olyan döntéseket hozott, amelyek az elmúlt évek gazdasági stratégiájára épülnek. Azt mondtuk, hogy egy munkaalapú társadalmat szeretnénk. Tehát nem az elosztási kérdések a legfontosabbak, hogy hogyan osszuk szét a hazai megtermelt jövedelmet, hanem az, hogy hogyan állítsuk ezt elő. Először ejtsük el a medvét és utána alkudjunk meg a szűccsel. Először szeretnénk létrehozni azt a teljesítményt, amivel a magyar gazdaság ezt a megtermelt jövedelmet felkínálja a magyar társadalom számára elosztásra.
Ha valaki munkaalapú társadalomról és gazdaságról beszél, akkor nyilván egy ilyen helyzetben is olyan megoldásokat keres, amelyek a munkahelyek, a munkaviszony, a munkalehetőség fenntartását szolgálják. A magyar kormány ebben a helyzetben egy kicsit mix megoldást választott. Mi is olyan támogatásokat adunk, amelyek alapvetően a meglévő kapacitásokhoz köthetőek. Gondolok itt a „Kurzarbeit” támogatási rendszerre, ahol a munkaadó a bejelentett munkavállalói után támogatást kap, annak érdekében, hogy megőrizze ezeket a munkahelyeket. Ez egy direkt, közvetlen támogatás.
Ugyanakkor mi fontosnak érezzük, hogy továbbra is a kilábalásnak, a gazdasági felzárkózásnak az alapmotívuma az legyen, hogy az ország nagyobb teljesítményre képes, mint korábban. Itt egy rövid zárójeles megjegyzést nyitok.
2008-ban az akkori válság úgy érte a magyar gazdaságot, hogy 8% volt a munkanélküliség. 2020-ban ez a válság úgy ért bennünket, hogy 3,4% volt. Sokkal stabilabb, sokkal biztonságosabb alapokra lehet egy válságkezelést is építeni.
Továbbra is fenntartjuk azt, hogy a munkahelyek fogják alapvetően meghatározni az ország teljesítményét, a családok jövedelmét és életszínvonalát, ezért nekünk továbbra is a munkahelyteremtés a legfontosabb politikai célunk a gazdaság területén. Ennek rendeltük alá a mostani intézkedéseket is. Én úgy érzékelem, hogy a vállalatok, cégek ezt elfogadták.
Azok a megnyitott kis-, közép- és nagyvállalkozói támogatások, amiket elindítottunk működnek és rengetegen veszik igénybe.
Közel a bruttó nemzeti jövedelem 20%-át, 9000 milliárd forintos programot indítottunk el a válság kezelésére.
Épp tegnap a külgazdasági miniszter kollégámmal beszélgettünk arról, hogy milyen eredmények vannak eddig. Az ő területén a befektetés ösztönzésnél több, mint 600 olyan magyar vállalat van, amely vállalta, hogy 50% saját erővel, 50% támogatással együtt nem csak megtartja a munkahelyeket, hanem új beruházásokat is vállal. Ez az alapja annak, hogy a következő években is a magyar gazdaság növekedési pályán tudjon maradni. Ezért ezekhez a sarokpontokhoz, amelyek a munkaalapú társadalom kiépítését jelentik, ragaszkodni kell, ragaszkodni fogunk.
Jelentős azoknak a
száma, akik a világjárvány miatt hazatértek külföldről, itt főként a
szakképzett munkaerőre gondolok. Vannak tervek, amelyekkel őket különösen be
lehetne vonni a munkába, itthon lehetne tartani a járvány után?
Ez a tendencia körülbelül két évvel ezelőtt elindult, erre csak ráerősített a járvány.
Nagyon sokaknak kellett úgy hazajönniük, hogy az addigi munkalehetőséget biztosító ország lezárta a határait. Most ezek az emberek részben itthon vannak, és azt gondolom, ez egy alkalom arra, hogy a magyar gazdaságba megpróbáljuk őket visszavezetni.
Vannak ilyen programok, az Innovációs és Technológiai Minisztérium a foglalkoztatáspolitikáért felelős tárca, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon keresztül nagyon sok olyan program van, ami próbál ebben segíteni. Startmunka programok, olyan kis-és középvállalkozói támogatások, amelyek munkahely megtartásra vagy bővítésre vannak. Ezek mind ezt a célt szolgálják.
De azt sem szabad elfelejteni, hogy miközben 3,4% volt a válság előtt a munkanélküliségi rátánk, a magyar gazdaságban már volt közel 80 ezer bejelentett üres álláshely. Ezek az emberek, akik most hazajöttek, könnyen megtehetik azt, hogy találnak olyan álláshelyet, amely korábban nem volt betöltve.
Május végén is azt tudom mondani, hogy még mindig van 40-45 ezer olyan üres álláshely, amelynél az ő foglalkoztatásukat minden gond nélkül meg tudjuk teremteni.
Nem véletlen, hogy most a kormány olyan programokban is gondolkodott, amelyek a megnövekedett munkanélkülieknek az átvezetését olyan területeken próbálják megtenni, ahol munkaerőhiány volt.
Például a Honvédségben számtalan olyan lehetőség van, ahol tudnak foglalkoztatni embereket. A rendőrségen, a büntetés-végrehajtásban vannak üres álláshelyek. Azoknál az állami vállalatoknál, amelyekre közvetlen rálátásunk van, a MÁV-nál vagy a Hulladékgazdálkodási Zrt-nél vagy az MVM-nél szintén vannak ilyen álláshelyek. Egy olyan programban is gondolkodunk, ahol ezeket az embereket nem csak az elé a választás elé lehet állítani, hogy közfoglalkoztatás vagy nem, hanem azt mondani, hogy közfoglalkoztatás, de van lehetőség a honvédség, a rendőrség, a hulladékgazdálkodás vagy más területen is üres álláshelyek betöltésére.
Szerintem kedvezőbb helyzetben vagyunk, mint 2008-ban, mert rendelkezünk olyan lehetőséggel, hogy ezeket a munkanélkülieket részben át tudjuk vezetni üres álláshelyek irányába.
A vírus elleni
védekezéssel kapcsolatban is felmerült az, hogy ha tehetjük, akkor
bankkártyával, telefonnal vagy okos órával fizessünk. Milyen lépéseket tesz a
kormány az elektronikus fizetési lehetőségek bővítésére, ezek használatát
hogyan ösztönzi? A díjmentes alapszámla vagy szociális számla konstrukció
bevezetése hogy áll?
Itt is van előzmény, a Pénzügyminisztérium már 2016-ban elindított egy ilyen programot, amely a készpénzfizetésnek a módosítását próbálta elősegíteni. Az a célunk, hogy a lakossági számlákon vagy otthon parkoltatott pénzek egy része is meg tudjon mozdulni és vissza tudjon kerülni a gazdasági vérkeringésbe. Ezért látunk arra lehetőséget, hogy a készpénzkímélő megoldásokkal bolti fizetés, online vásárlás és más egyébnél segítsük az embereket abban, hogy ezt is választhassák.
Hozzá kell tennem, hogy a készpénznek vannak szerelmesei a magyar társadalomban, van, aki csak abban bízik, amit a zsebében érez. Ezt figyelembe kell venni.
Aki abban gondolkodik, hogy csak egy bankkártyával akar fizetni, annak is meg kell teremteni erre a lehetőséget. Mi ezen dolgozunk 2016 óta.
Két körben pályáztattunk 30-30 ezer olyan terminált, amin keresztül ezeket a fizetéseket az emberek könnyebben tudják megtenni. Kereskedőknél, különböző vállalkozásoknál helyeztük el ezeket a kasszákat, ezzel is hozzájárulva, hogy többen tudják választani a készpénzmentes megoldásokat.
Amit hozzá tudok tenni, hogy
február végén elindult az az azonnali fizetési rendszer, amelyben a tízmillió forint alatti fizetések esetében azonnal megjelenik mindenkinek a bankszámláján az a pénz, amit utalnak.
Ha valaki vásárol egy élelmiszerüzletben és ott van lehetőség ilyen típusú fizetésre, akkor egy telefonszámmal, egy e-maillel, de akár a bankkártya számának bediktálásával is azonnali utalást tud elindítani, és 5 másodpercen belül az érintett fél számláján megjelenik a kifizetett összeg.
Szerintem ezek hosszútávon segítik azt, hogy ez egy kényelmes és válaszható megoldás legyen, azon még dolgozni kell, hogy minden olyan helyen, ahol még készpénzzel fizetnek, legyen lehetőség arra, hogy a kártyát is használni tudják.
Ahogyan Ön is
említette a kis- és középvállalkozások által betöltött szerep hatalmas a
gazdaság életében. Ennek sikere azonban két dolgon múlik főleg, a gazdasági
környezet mellett a vállalkozói hajlandóságon is. Nemzetközi összehasonlításban
a magyar fiatalok vállalkozási hajlandósága igen alacsonynak mondható. Ez miért
van és hogyan lehet rajta változtatni?
Én nem hiszem, hogy a magyar fiatalok kevésbé lennének ambiciózusak, mint külföldi társaik, de kétségtelen tény, hogy amikor a vállalkozások indításáról van szó, arányaiban 10%-kal több nyugat-európai fiatal gondolkodik abban, hogy egy önálló egzisztenciát vállalkozáson keresztül teremtsen, mint egy magyar.
Ennek az oka részben talán a vállalkozásokhoz szükséges pénzügyi ismeretek hiánya lehet. Ezen azzal igyekezünk segíteni, hogy pénzügyi tudatosságot erősítő programot indítottunk el, nagyon sok bankkal, pénzintézettel közösen.
Úgy gondolom, hogy már az általános és középiskolai oktatás részévé kellene válnia pénzügyi ismeretek megszerzésének, hiszen így válhatnak tudatos döntéshozóvá, amikor döntenek a jövedelmük felhasználásról, megtakarításaikról, amikor választani kell, hogy kötvényt vagy részvényt vásároljanak, ha ezekkel a lehetőségekkel nincsenek tisztában, akkor egy olyan lehetőségtől fosztják meg magukat, aminek hiánya a pénzük gyarapításában akadályozza meg őket.
A vállalkozás alapítás az már egy felelősségteljesebb dolog, tehát én is azt gondolom, hogy azokkal a programokkal, amelyeket az elmúlt években elindítottuk talán példát tudtunk néhány fiatalon keresztül állítani a magyar fiatalok elé, hogy ez nem egy reménytelen vállalkozás.
Fontos, hogy azoknak is legyen lehetősége arra, hogy vállalkozóvá váljanak, akik nem vállalkozói családba születnek.
Reális alternatívaként értékeljék, hogy vállalkozást indítsanak, vegyék számba, hogy mire lesz hozzá szükség, nyilván pénzre, de ehhez szükséges az, hogy legyen képük arról, hogy az a terület, ahol vállalkozni szeretnének az mennyire piacképes, hol kell egy boltot nyitni, milyen engedélyeket kell beszerezni, hogy kell kezelni a pénzüket, és így tovább és így tovább. Tehát erre fel kell készíteni a fiatalokat, és jó példákat kell eléjük állítani. Én itt a Pénzügyminisztériumban olyan startup vállalkozással találkozom, amit tényleg fiatalok egyetemről kikerülve, vagy még éppen egyetemistaként indítottak el és nagyon jó példákat lehet ezekből mutatni más fiatalok számára.
Közgazdaságtant
tanuló diákként nem tudnék hallgatótársaim szemébe nézni, ha nem kérdezném meg Önt,
hogy egy diákból hogyan válhat sikeres közgazdász? Milyen lehetőségei vannak,
mit tanácsol egy olyan faital számára, aki közszolgálati vágyát közgazdászként
szeretné beteljesíteni?
Hát szeressen először is tanulni, nyilván alap dolog, hogy azt a pályát, amit az ember magának választ, azok a tanulmányok, amelyek ehhez a tudományághoz kötődnek, azok érdekeljék, mert ha az ember egy-két év után rájön, hogy nem érdekli, akkor keressen más pályát, mert boldogtalan lesz. Nyilván fontos, hogy az embert érdekelje, hogy mitől mozognak a részvényárfolyamok, mi változtatja meg az inflációs tendenciákat, mitől változik a kenyér ára egy nap alatt a duplájára, ha ezek nem érdeklik az embert, akkor nem a közgazdászi pályát kell választania, hanem egy más tudományágat. Ezenkívül azt gondolom, hogy nyitottan kell hozzá állni azokhoz a lehetőségekhez, melyeket a világ ma tartogat egy fiatal számára.
Egyetemi programokhoz való becsatlakozás, kutatási programokban való részvétel, vagy akár már a diákévek alatti munkavállalás is olyan lehetőség, ahol az ember látóköre is növekszik.
Ha az ember kipróbált már két-három dolgot, amelyekről kiderült, hogy nem tudja magáénak érezni, akkor azokról nincs miért beszélni. Azonban ha már van egy-két dolog, amely viszont érdekesebb, azokra érdemesebb nagyobb erőforrásokat rátenni.
Én, amikor diák voltam, akkor jobban érdekelt az adózási terület, és éppen akkor jött be a magyar közbeszédbe a személyi jövedelemadó kérdése. Nagyon érdekes szakmai viták folytak arról, hogy miként és hogyan kellene ezt az adófizetést megoldani. Tulajdonképpen ez vitt abba az irányba, hogy kezdjek ezekkel a kérdésekkel kicsit komolyabban is foglalkozni. Ha az ember “rákattan” egy ilyen témára, akkor abból hosszútávon is profitálhat.
A kormány céljai
között szerepel az, hogy lakáshoz segítse a fiatalokat, azonban nincs már Fundamenta
lakástakarék, magasak az albérlet és lakás árak. Hogyan lesz így lakása a
fiataloknak? Megjelenik-e ehhez kapcsolódó forrás a jövő évi költségvetésben?
Természetesen ez egy nagyon fontos dolog minden pályakezdő fiatal számára. Nem véletlen, hogy amikor a fiatalokat kérdezzük arról, hogy mi szükséges ahhoz, hogy biztonsággal tudják saját karrierjüket elkezdeni, azt a két dolgot szokták említeni, hogy jó munkahely és biztonságos saját otthon. Tehát ebből a szempontból a kormánynak erre is nagy hangsúlyt kell fektetnie.
Azt tudom mondai, hogy a családi otthonteremtési kedvezmények nagyban elő tudták azt segíteni, hogy könnyebb legyen családi otthonhoz jutni.
Nem mondom azt, hogy ez könnyű, de könnyebb, mint az előző időszakban. Ezt tükrözi nekünk vissza az a nagyon magas szám, amellyel már igénybe vették ezeket a családi otthonteremtési támogatásokat.
Ha összegyűjtöm, hogy ma milyen típusú támogatást kaphat valaki, a különböző adó visszatérítéseket, a kedvező kamatozású lakáskölcsönöket, akkor azt kell mondanom, hogy az ilyen típusú kedvezmények az utóbbi években, több mint 2 milliárd forintot hagytak ott fiatal házaspároknál.
Természetesen lakásépítés is kell ehhez. Fontos, hogy érdemes legyen lakásokat építeni. Emiatt tartjuk most fönn azt a kedvezményt, hogy bizonyos regionális körzetekben továbbra is csökkentett áfakulccsal lehet majd lakásokat építeni.
A program is, amit most tervez majd a kormány bevezetni, azt a célt szolgálja, hogy miközben más területeken csak támogatásokon keresztül lehet lakásvásárláshoz jutni egy fiatalnak, közben legyenek olyan területek, ahol a most megvalósuló beruházásokon keresztül továbbra is kedvezményesen tudnak lakást vásárolni.
Tehát azt gondolom, hogy ha önmagában a programokat nézzük, már akkor is eredményt tudunk felmutatni, ha pedig hozzátesszük, hogy demográfiai kérdések kezelésére összekötöttünk demográfiai és otthonhoz jutási programokat, akkor nagyon sokat tettünk azért, hogy azok, akik gyereket is szeretnének vállalni, még könnyebben tudjanak lakáshoz jutni.
Az interjút készítette:
Fazekas Csilla, Reaktor Közösség
Vecsei József, Fúzió Hallgatói Közösség
