A villamosvasút építésének ötlete először 1895 decemberében vetődött fel a városházán. Az első elkészült vonal egyetlen, közel hat kilométer hosszú vágányból állt. A beruházás összege az indulás évében, 1913-ban közel kétmillió korona volt, a vasút teljes berendezésével és felszereltségével együtt Pécs szabad királyi város közönsége tulajdonát képezte. A villamost a Ganz-féle Villamossági Részvénytársaság építette, és mint alapító, az üzemeltetésre létrehozta a Pécsi Villamos Vasúti Részvénytársaságot kétszázezer korona alaptőkével. Az alaptőke felét Pécs szabad királyi városa, negyedét a Ganz-gyár, negyedét pedig a tüke pécsi előkelőké adták, akik lokálpatriotizmusból fektettek a villamosba, tudván, hogy befektetésük még évekig nem fog jövedelmet hozni.
Villamosvonalak
A hajdani villamos négy végállomással rendelkezett. A legnyugatibb pontja a Hadapród iskolai végállomás volt, ma az egyetemváros városrészben található POTE aula van a helyén. Délen a Főpályaudvar volt a végállomás, keleten a mai dohánygyár helyén, valamint a Zsolnay-gyár környékén volt a végállomás. A vonalak a Széchenyi téren futottak össze. A budapesti párhuzamos vágányoktól eltérően, több kitérő segítette a retúr közlekedést.
Forgalmi csúcs és a vég
Ki kell emelni az 1918-as év forgalmát, ugyanis ekkor volt az egyik tetőpontja a pécsi közlekedésnek. Abban az évben 5,2 millió utast szállított villamos, ami oly kimagasló volt , hogy szinte világvárosi eredménynek bizonyult. Sajnos az ezt követő időszakban jött egy összeomlás, ugyanis 1918 októberében Baranya déli részét szerb-antant csapatok foglalták el, amelyek megszállva tartották a várost 1921-ig. Ezen időszak alatt majdnem megsemmisült a kis pécsi villamos, amit aztán végül a gyorsabb, de jóval környezetszennyezőbb autóbusz-közlekedés szorított ki a városból 1960-ra.
A sínek emlékezete
Mára eltűntek a sínek a városból. Egyedül a Jókai téren maradt sínpár, és egyes belvárosi épületeken még ott díszelegnek a rozettás felső vezetéktartó kampók. Ezek jelzik az egykori hálózat emlékét. A pécsi villamos megjelenésének századik évfordulója alkalmából (2013) egy felújított veterán kocsit állítottak ki a belvárosban, a hajdani vonal egy pontján. Csak fél évig tervezték bemutatni a nagyközönségnek, de véleményem szerint szerencsés, hogy a mai napig ott áll.
Az elmaradt villamosreneszánsz
A rendszerváltás után többször felmerült az ötlet, hogy újra kiépítsék villamos hálózatot a városban, hiszen igény lenne rá, tudniillik a pécsi busztársaság számos vonallal rendelkezik, de elég zsúfoltak a járatok. A megvalósíthatósági tanulmányok 90 milliárd forintos költséggel számoltak a villamos újjáépítésére, emiatt a város a tervet 2013 őszén elvetette, ahogy a trolibusz-fejlesztés ötletét is költségvetési okok miatt engedték el.
