Reaktor

Múltidézés Kárpátalján

Szülőföldem, Kárpátalja, egy sokat látott szelete Európának, és ez a talpalatnyi föld mai napig ezer és egy szállal kötődik a magyarsághoz. Ez a kapcsolat túlmutat a ma itt élő 150-200 ezer magyar anyanyelvű lakoson: Kárpátalja nem nyelvileg és etnikailag fűződik nemzetünkhöz, sokkal inkább egyfajta szimbólum. Határvonal valami ismerős és a teljesen idegen között.

Kárpátaljára a 9. század közepén érkeztek meg Verecke híres útján Ady ősmagyarjai. A honfoglalás után pedig egy évezreden át volt egyik, vagy másik magyar állam szerves része. Olyannyira szerves, hogy a 20. század zavaros időszakáig e fogalom, hogy Kárpátalja, nem is létezett. Egyesek Ruthénföldként hivatkoztak rá, mivelhogy többségében mindig is a hozzánk hű szláv törzsek, ruszinok lakták. Mint minden peremterület a világon, a történelem folyamán Kárpátalja is népek és kultúrák találkozóhelye, és ily módon olvasztótégelye lett. Identitásában azonban századokon át megmaradt magyarnak.

E cikkben azonban nem történelemórára hívom az olvasót. Szeretném egy olyan arcát megmutatni szülőföldemnek, amelyről nem beszélnek a médiában és amelyet nem adnak át a történelemkönyvek lapjai. Szavak helyett ugyanis korábban nem látott képek segítségével szeretném megmutatni a Kárpátaljai múlt egy-egy megörökített pillanatát.

Fotógalériámba főleg világháború előtti időkből gyűjtöttem "elkapott" momentumokat, melyeken keresztül betekintést nyerhetünk a század eleji, még igazán "magyar" Ruthénföld hétköznapjaiba, falvaiba, városaiba és az itt élő emberek életébe.

Első körben tekintsünk meg néhány képet a század eleji kárpátaljai városokról, településekről. A helyi közösségek a Nagy Háború előtt élték virágkorukat: Ungvár, Munkács és Beregszász igazi önálló arculatú vidéki várossá fejlődtek. Külön érdekes látni az épületek falain díszelgő magyar feliratokat, bolt- és utca neveket. Napjainkra ezeket Beregszász kivételével szinte teljesen kiszorították a cirill betűk. Ahogy a jellemzően békebeli klasszicista városképet is kiszorították a szovjet éra szocrealista épületei:

A következő képek a kárpátaljai kultúra és vallási élet mementói. A területen a magyarok és németek főleg a katolikus és református egyházakhoz tartoztak. A vidéken élő szlávok ezzel szemben görög-katolikusok és pravoszlávok voltak. Kárpátalján a II. világháború előtt több tízezer zsidó is élt, akik főként magyarul és németül beszéltek:

Végezetül pedig pár kép a hétköznapokról: munkáról, szórakozásról, életről:

A képeken szereplő helységek napjainkra szinte kivétel nélkül eltűntek vagy megváltoztak. Az itt szereplő falvak magyar megnevezését már a helyiek sem ismerik, lakosaik pedig legtöbb esetben teljesen kicserélődtek. Pont emiatt felbecsülhetetlen töredékei e képek múltunknak és történelmünknek.

A képek a Kárpátalja("Закарпаття") régi és mostani képeken nevű Facebook-csoportból származnak, annak tagjai tulajdonában állnak. Ha kedvet kaptál és te is szereted az ilyen jellegű múltidézést, lenyűgöznek a régi életképek és helységek, vagy kutatásodhoz keresel helyi képeket és történeteket, csatlakozz bátran.

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása