Az elmúlt napok hírei másról sem szólnak, mint a világot megváltó utolsó szabadság-szimbólum, az Index megszűnéséről.
Már a fenti is egy hibás állítás, hiszen csak mások töltik be jelenleg a vezetőség szerepét, nem ez az első a történelemben. Az emberi ítélkezés pedig gyönyörűen megjelenik benne, hiszen jószerével be sem tudott mutatkozni még az új csapat, de nyilván ők már nem függetlenek, és a teljesítményük is rosszabb, csak azért, mert újak. Az emberi természet tipikus reakciója ez egy ilyen helyzetben.
Azok a túlzások, amiket az ellenzéki média használ, egyszerűen nem komolyan vehetőek. Úgy állítanak be egy tulajdonos-és munkahelyváltást, mintha az emberektől elvennék az oxigént, az átalakulással az ottani elöljárókat dolgozókat pedig kényszerítenék a tömeges munkahelyváltásra. Senki nem kérte tőlük, hogy álljanak fel a székből, amiben dolgoznak, és hagyják ott az eddigi jövedelemforrásukat.
Természetesen nagyon sajnálom azokat a kollégákat, akik most állás nélkül maradtak, viszont ez az ő döntésük volt.
A mártírság és a nagyhalál eljátszása csak a baloldali politika jól felhasznált eszköze lett, nem volt jelen valódi részvét.
Az ellenzék közös tüntetést szervez az Indexért?
Semmi köze ennek a laphoz. Pusztán jól meg lehet most lovagolni ezt a hullámot, ahol egyébként mindkét fél az üzletben törvényesen járt el, tehát semmilyen probléma ezzel kapcsolatban nincs. Itt az egyetlen cél csupán a negatív gondolatok felerősítése.
Az ilyenkor menetrendszerű budapesti demonstrációk természetesen most sem maradhatnak el. A szomorú tény viszont az, hogy az embereknek jelentős százaléka olvasni is ritkán szokott (igen ez tudományos tény, hogy egyre kevesebbet olvasunk), nem hogy valós ismeretei lennének a témában. Viszont ha ilyen esemény van, akkor ott a helyük maszkban - vagy anélkül. Értelmetlenül kell csoportosulniuk, és ezzel minden ember, különösen az idősek életét veszélyeztetniük kell ebben a helyzetben. Ez óriási felelőtlenség a részükről. Ha tényleg annyira veszélyben lenne a szabadság is a sajtóban (és máshol is),
akkor 2006 októberében a tüntetőket miért lőtték szemen, füstölték ki vagy verték brutálisan össze, míg a mostani tüntetés békésen lezajlott? Sőt, utóbbira még engedélyt is kaptak.
Ezért sem érdemes mostanság (az utóbbi 10 évben) a kormány vérrel uralkodásával riogatni magunkat. Persze, 2010 előtt akadtak ilyen felhanggal kormányzó miniszterelnökök is, de mára talán már sokan el is felejtették őket. A fent leírt magatartást, azaz az ismeretek és gondolkozás nélküli, társadalmilag felelőtlen viselkedést veszélyesebbnek tartom, mint a diktatúra fantom-problémáját.
Eddig is kevés hírt olvastam az Indexen, mert szinte minden esetben a nemzetközi sajtó gyorsabban szolgáltat friss információt.
Ezért sem értem a felháborodást, a tömegpánikot pedig még inkább nem. Az pedig számomra végképp nevetséges, hogy még a nemzetközi sajtóban is szó essen erről, vagy, hogy az ellenzéki Európai Parlamenti képviselők is ezzel foglalkozzanak olyan valós problémák mellett, mint például a vírus okozta nehézségek leküzdése.
Mindennek a függetlenségét támadni a legkönnyebb, de minden újságírónak van egy politikai beállítottsága, amely jobban vagy kevésbé jobban leplezve, de kihallatszik az írásán. A (direkt általam meg nem nevezett) legnagyobb és leggátlástalanabb oldalt véve alapul: ők tán a szabadságharcosok? Pusztán mert zaklatják és, tenyérbemászó stílusban üldözik a politikusokat? Mert mindent igyekeznek elvtelenül kisarkítani, a tényeket elferdíteni? Mert még az objektíve más tudományterületek vívmányait is fiktív politikai töltettel látják el, és a mentén kritizálják (lásd a mostani sikeres vírus elleni védekezést vagy a munkahelyteremtés esete)? Mindenki ismeri az embertípust, akinek bármit is csinálunk, az soha nem lesz elég jó.
Van persze olyan hely, ahol nem független a média, az ország neve neve Észak- Korea. Ne hasonlítsuk már össze a két országot. Ott a magyar ellenzék vádjai talán még meg is állnák a helyüket, itthon azért közel sem ennyire rossz a helyzet. Már csak azért sem, mert nálunk nincs korlátozva, hogy mire kattintunk vagy mire nem. Amennyiben valaki úgy érzi, hogy ez másképpen van, egy pohár ital mellett szívesen beszélgetek vele erről (a kapcsolatot az oldalon keresztül fel tudjátok velem venni velem).
Úgy érzem ez az egész egy cirkusz, ami nem azért tartogat veszélyeket, mert nem tudunk rá konzervatívként érdemben válaszolni, hanem mert olyan energiákat visz el, amikre hazai szempontból tényleg sürgető ügyekre kellenének. Most próbáltam ki, a mai napon: az Index nagyon is létezik, közli a híreket, sőt, még Orbán Viktor kapcsán is cikkeztek a megszokott kötelező negatív hangnemben. Az ellenvéleményeket természetesen megértem, de egyetérteni nem tudok velük.
Mivel a társadalom egyre szélesebb rétegeit érik el az online hírfolyamok, így az Index, jól felmérve az igényeket, nem csak közélet, hanem kultúra, gazdaság és sport terén is publikál. Ezeket még is hogyan befolyásolja majd az új főszerkesztő? Mást hoz ki győztesnek a tegnap esti meccsről? Hazudik a számokkal bizonyítható gazdaságról?
Megnyilvánul továbbá bulvár műfajban is, bár ez számomra már a komédia kategória. Az a kevés Indexes tartalom, ami eddig eljutott hozzám, kimerült a 14 éves világmegváltó csodagyerekben (akivel egyébként rengeteget forgatott már sok egyéb médium), valamint Majka és Curtis szakításában. Jön az új vezetés, és ha ebből kevesebbet hagynak meg, nem fogok könnyeket hullajtani. Hozzá kell tenni, hogy a kattintásszámot ezek a botránytartalmak jócskán feltornázzák. Aki ezekre kíváncsi, továbbra sem marad tartalom nélkül, megkapja majd ugyanezt a Blikkben. Az a réteg, akit pedig a tudományok érdekelnek, ezek után is talál magas színvonalú cikkeket.
A baloldali liberálisok többsége próbálja felelősségre vonni egy olyan ügyben a kormányt, amelyhez annak semmi köze, ennek az ellenkezőjét eddig nem sikerült bebizonyítani. Ezzel önmaguk lejáratását érik csak el, a szokásos filozófiájukat láthatjuk pusztítani és rombolni.
