Reaktor

Négy ok, ami miatt bosszantanak a koronavírus-tagadók

Az elmúlt néhány hónap közbeszédét meghatározó vírust számos tévhit, összeesküvés-elmélet és ellenérv is kísérte. Gyakorlatilag már nem lehet a koronavírus kapcsán úgy tájékozódni, hogy közben ne találkozzunk felháborodott, esetleg az egészet kinevető hozzászólásokkal is. Íme négy ok, hogy miért is járnak el rosszul ezek a kommentelők…

Mert hálátlan prekoncepcióból indulnak ki

A vírus tagadása mellet talán leggyakrabban hangoztatott érv, hogy az adott személy nem kapta el a vírust, ahogy családtagjai, és ismerősei körében sem látott fertőzött személyt. Amellett, hogy az érv egyrészt irracionális – nagyon sok betegséget nem látunk, nem tapasztalunk, mégis elhisszük annak létezését –, rendkívül hálátlan is:

az ilyen emberek ugyanis gyakorlatilag azért vannak felháborodva, mert nem söpört végig a koronavírus hatalmas erővel a társadalom egészén, illetve nem végzett néhány közeli ismerősükkel.

A valóságban számtalan olyan eset is történt viszont – különösen az Egyesült Államokban –, amikor a szkeptikus személyek maguk betegedtek meg, később radikálisan megváltoztatva saját álláspontjukat.

„Nem a vírustól halt meg: amúgy is szívbeteg/cukorbeteg/öreg volt már”

– ezen érv szintén egy rendkívül bántó és hálátlan hozzáállás. A szakértők is elismerik azt, hogy a vírus elsősorban – bár nem kizárólag – az idősek és gyengébb szervezettel rendelkezők számára lehet végzetes, ezt pedig a magyarországi elhunytak adatai is alátámasztják. Ennek ellenére miért ne élhetne még 17 évet valaki magas vérnyomással, esetleg cukor- vagy szívbetegséggel? Talán mindegyikünk szerettei között van olyan személy, aki valamilyen betegséggel küzd. Az ő életük akkor nem is lényeges? A vírus létezését tagadók úgy beszélnek az elhunyt személyekről, mintha ők már alapból fel lettek volna áldozva, így az ő haláluk teljesen irreleváns a vírus szempontjából, hisz amúgy is betegek voltak. Ez a nézet viszont sem emberi, sem szakmai szempontból nem állja meg a helyét, az pedig felkavaró, amikor a vírus okozta halálesetet bejelentő bejegyzések alatt is arról próbálják meggyőzni a posztoló személyt, hogy valójában az ő szerette nem is a vírusban halt meg, őt pedig jól átverték az orvosok.

Mert alaptalanul vádaskodnak

Évek óta központi témaként tekintünk az álhírekre, illetve az általuk okozott következményekre, a koronavírus-járvány pedig pontosan megmutatja, hogy miért is veszélyes a fake news. Elég csak a hazai Koronavírus tájékoztató oldal reakciót és kommentjeit megtekinteni: a nevető emojikon túl néhány már-már mindennapossá váló összeesküvés-elmélet is olvasható. Ilyen Bill Gates ördögi terve a védőoltás által, az előre meghatározott és kigondolt második hullám léte, az 5G hálózatok által okozott járvány, illetve a tény, hogy a koronavírus valójában már az 1960-70-es évektől ismert. A komolyabb utánajárás azonban az összes ilyen tévhitre választ ad, például arra is, hogy miként lehet egy régi vírus új:

maga a koronavírus nem tavalyi jelenség, hisz bizonyos típusait már az 1960-as években felfedezték, más törzsei azonban újak. Ilyen a SARS-CoV-2 is, melyet nemrég azonosítottak Kínában.

Mert azt gondolják, ők vannak a középpontban

A koronavírus létezése ellen leggyakrabban érvelők esetében megfigyelhető egy olyan trend, hogy más dolgokkal kapcsolatban is elméleteket gyártanak, illetve a történések alakulását látva saját teóriájukat is módosítják. Nézzük csak a COVID-19 idővonalát: először sokan azt állították, hogy Kína zúdított ránk szándékosan egy vírust, majd azt, hogy az Egyesült Államok árasztotta el azzal Kínát. Amint látták, hogy az Egyesült Államok kiugróan rossz számokat produkál világviszonylatban is, bizonyos csoportokra és egyénekre kezdtek gyanakodni – különösen Bill Gatesre –, azzal vádolva őket, hogy a víruson keresztül jutnak pénzügyi vagy politikai hatalomhoz. Ezt követte a továbbfejlesztett változat, mely szerint, ha már a vírus által nem is sikerül, majd a vakcinán keresztül fogják az embereket kontrollálni, illetve szükség esetén elpusztítani. Így fejlődött a konspiráció addig, hogy a vírus maga valójában nem is létezik, az egész járvány pedig csak egy kitaláció.

A vírust tagadók számára a világ sok esetben összeesküvések és színjátékok sorozata: eszerint irányítják a világgazdaságot, a politikát, így lesz győztes a döntőben az adott futballcsapat, illetve így zajlanak ellene irányuló játékok a munkahelyen és a magánéletben is.

Mert rossz példát mutatnak a társadalom számára

„Ha egy ázsiainak azt mondod, maradjon otthon fél évig, otthon marad…ha egy európait kéred, hogy csinálja ugyanezt, két hét után tüntetni fog, mert úgy érzi, hogy megsértették a jogait”.

Nyilván a példa általánosító, de rávilágít azon problémára, hogy milyen események is történnek a nyugati világ számos helyszínén. Teljesen abszurd azt látni , ahogy Berlinben több tízezren tüntetnek szájmaszk, távolságtartás és elővigyázatosság nélkül, sőt, kiabálnak a maszkot viselő tüntetők felé, követelve tőlük, hogy vegyék le azt. Bármennyire is kényelmetlen, a szájmaszk, a kézfertőtlenítés, és a távolságtartás megkérdőjelezhetetlenül hasznos. Saját élményeimre visszatekintve döbbenek meg: egy évvel ezelőtt jártam úgy New Yorkban, hogy metrókat váltva, mindent összefogdosva ettem a 2 dolláros pizzát kézfertőtlenítés nélkül. Koronavírustól függetlenül jó irány az emberek tudatosítása, mely a nagyobb higiéniára és az elővigyázatosságra sarkall – az indokolatlan és felháborodott tüntetések pedig a közös cél kialakulását gátolják.

Az életben talán nem lehet mindenhez így hozzáállni, ennek ellenére jó filozófiának tartom Pascal gondolatmenetét: ha hiszek és van Isten, jól járok, ha hiszek és nincs Isten, akkor viszont nem vesztettem semmit. Amennyiben azonban nem hiszek és van Isten, mindent elbuktam. Bizonyos formában ez a helyzet a vírussal is: kellő óvatossággal, mondhatni stratégiai ravaszsággal hozzáállva a legvalószínűbb, hogy én járok jól a végén.

Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!

Fotó: Euronews (A berlini tüntetés augusztusban)

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása