Magyarországon is nagy sajtóvisszhangja volt Donald Trump legutóbbi főbírójelölésének. A Ruth Bader Ginsburg liberális bíró halálával megüresedett székbe az amerikai elnök a mindössze 48 éves Amy Coney Barettet jelölte.
Nemcsak Amerikában, itthon is érdekes dolgokat ír Coney Barrettről a liberális sajtó. Már a címe is sokatmondó egy hvg.hu-s írásnak: “Veszélyezteti-e az amerikai szabadságot egy mélyen hívő, hétgyermekes anya?” Hát nyilván, kitől is kellene félteni az amerikai szabadságot, ha nem Coney Barrettől? A Mérce azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy ellenzi az abortuszt és pártolja a fegyvertartást. Hallatlan!
Véleményem szerint a Coney Barrett elleni burkolt vagy nyílt médiakampány jó példája annak, hogy az állítólagosan feminista és/vagy szexizmus ellenes emberek, köztük persze nők, milyen megveszekedetten tudják utálni a konzervatív nőket.
John McCain lánya, Megan McCain vette észre, hogy az egyik nagy amerikai csatorna riportere élőben tweetelte, ahogy Coney Barrett elindul otthonról a Fehér Házba, jelöltségének bejelentésére, így kommentálva a dolgot: “Coney Barrett és nagylétszámú családja elindulnak...” McCain megjegyezte, az édesapjának pontosan annyi gyermeke volt, mint Coney Barrettnek, de az ő esetében sosem volt téma, hogy „nagylétszámú családja” van.
Ezek szerint a liberálisok egy részénél még mindig egyszerűen ciki, ha egy nőnek sok gyereke van.
A The Federalist női újságírója írta meg szerintem tökéletesen, miért “gyűlöli a baloldal” az új főbírójelöltet. Joy Pullmann szerint Coney Barrett élő cáfolata mindazon hazugságoknak, melyeket a baloldaliak a nőkről hirdetnek. Az ő szemükben a bírónő antinő, megtestesülése annak két dolognak, amit a balos feminizmus leginkább megvet: a vállaltan fontos anyaságnak és az erős vallásosságnak. Coney Barrettnek pontosan az sikerült, ami a dogmatikus balliberális narratíva szerint lehetetlen – a legjobb iskolákba járt és páratlan szakmai karriert futott be, miközben végig mélyen vallásos maradt, már a húszas éveiben férjhez ment, majd öt gyermeket szült és férjével két haiti, feketebőrű gyermeket is örökbe fogadtak. Nem lehet, hogy egyszerűen csak irígykednek Coney Barrettre azok, akik szerint ezek a dolgok együtt lehetetlenek, kérdezi Pullmann.
Pullmann ezek után egyenként felsorolja mindazon balliberális hazug narratívákat a nőkről, amelyeket Coney Barrett példája megcáfol. Ezekből idéznek néhányat.
Pullmann szerint az első ilyen hazugság az, hogy
az abortusz szükséges ahhoz, hogy a nők sikeresek lehessenek.
Hiszen ha nem tudnának megszabadulni a nem kívánt terhességtől, az gátolná őket a szakmai előmenetelben. Nos, Coney Barrett nem elvetette, hanem megszülte és örökbe fogadta gyermekeit, akikre nem akadályként, gátló tényezőként, hanem áldásként tekint.
A másik, az elsővel összefüggő hazugság, hogy
a gyerekek „boldogtalanná teszik a nőket.” Sok velük a baj, a nyűg, rabszolgává teszik a nőket.
Bizony, mondja Pullmann, azok a nők, akik csodának és ajándéknak tekintik a gyermeket, nem pártolják az abortuszt. Coney Barrett is többször hangsúlyozta, hogy gyermekeiben telik a legnagyobb öröme, bár tény, hogy „keveset alszik,” mióta megvannak. A bírónő valószínűleg csak a gyermekeivel is ugyanolyan boldog és elégedett lenne, mint azzal a karrierjével a háta mögött, amelyért az őt irigylők ölni tudnának.
Ehhez kapcsolódik az a hazugság is, hogy
fontos, hogy a nők elnyomják termékenységüket, és kontrollálják „reprodukciójukat.”
Emögött a baloldalnak a mindenre kiterjedő egyenlősítése és egyformásítása áll, melynek része az is, hogy a nők legyenek olyanok, mint a férfiak, például ne legyen semmilyen következménye a szexuális együttlétnek, mert akkor lesznek sikeresek. A Yahoo!-n meg is jelent egy cikk, írja Pullmann, mely szerint Coney Barrett „a nők méhét támadja,” mert ellenzi az abortuszt. Nos, Coney Barrett nem gondolta, hogy termékenysége probléma lenne.
Újabb hamis narratíva, hogy
a vallásos emberek nem szeretik a szexet.
Ez tényleg vicces, Pullmann szerint is. A legtöbb gyereke a középosztálybeliek között a vallásos embereknek van, azokat a lurkókat pedig valahogy előállították. Valamint a kereszténység elnyomja a nőket! Az elkerüli az ilyen állításokat megfogalmazók figyelmét, hogy a hívő keresztények többsége nő. Vajon mindannyian agymosottak, vagy élvezik, hogy elnyomásban élnek? Hasonlóan abszurd elgondolás, hogy
„a konzervatívok gyűlölik a nőket.”
Vajon arra gondolnak, hogy a konzervatívok elutasítják az abortuszt? Coney Barrett egész életét egy erősen vallásos és konzervatív közegben töltötte, amelyben kizárólag bátorítást, elismerést és segítséget kapott, szóval ebben a tekintetben is cáfolja a buta prekoncepciókat.
Összefoglalva tehát: amiért Coney Barrett szálka a balosok szemében, az, hogy egy boldog ember, akinek „mindene megvan,” de ha holnap mindent elveszítene, akkor is boldog lenne, mert hite megtartaná. És „a nőket elnyomják” című balos narratívának nincs nagyobb ellensége, mint egy boldog nő, zárja írását Pullmann.
