Reaktor

Nem az egyéniség: a közösség az identitásunk fő támasza – Podcast Solymosi Balázzsal

Mit értenek azon, hogy a halat nem érdekli, hogy a horgásznak mi a kedvenc étele? Hogyan lett a Cserkészszövetség az egyes számmal bejegyzett civilszervezet? Mit hoznak haza a városba a cserkészek a vadonból? Solymosi Balázst, a Magyar Cserkészszövetség országos elnökségének egykori tagját kérdeztük.

Megnyitás Spotify-ban

Megnyitás Apple Podcasts-ben

solymosi.jpg

Jó munkát!

Jó munkát!

Így hangzik a cserkészköszönés. De miért dolgoznak a cserkészek?

A jó munkát megtévesztő, mert nem feltétlenül dolgoznak. Ez egy közösség alapú nevelési mozgalom, ami arra épít, hogy a fiúk ígyis-úgyis bandába verődnek. És ha bandába verődtek, akkor értelmes dologgal foglalkozzanak.

Az alapítónk az utolsó üzenetében is egy fontos feladatot hagyott ránk: a világot tegyük jobbá és mindennap tegyünk valami jót, amitől a világ jobb lesz.

Mi, cserkészek, ehhez kívánunk jó munkát, hogy megtaláljuk azt a lehetőséget, hogy ezen feladat szerint végezzük ezt a tevékenységet.

Mikor és hol született a cserkészet?

Az első élmények a második búr háborúban születtek. Az alapítónk egy brit tábornok volt. A Dél-Afrikában folyó harcok közepette egy város védelmét bízták rá, amelyet 216 napig védett. Ebben az időszakban arra jött rá, hogy a kamasz korú fiúk kellőképpen felelősek tudnak lenni, hogyha rájuk bízunk feladatokat. Évekkel később hazaérve Angliába, ezeket a tapasztalatait próbálta beépíteni egy képzési programba, ami részben a hadseregnek szolgált segítségül. Aztán 15 év körüli fiúkat vitt el egy szigetre, egy bő hetes táborba és próbálta őket képezni tudásban, tapasztalásban és közösségi életben, rátermettségben, talpraesettségben is. Ezek eredményeképpen indult el egy olyan mozgalom, ami arról szólt, hogy jó együtt, és ha már együtt vagyunk, csináljunk valami nagyon jó dolgot, ami számunkra vonzó és izgalmas.

Megjelentek a külsőségek is. Például az egyenruha milyen célt szolgált?

Az egyenruha az alapítónk szándéka szerint kifejezi a közösségünket, másrészt eltakarja azokat a társadalmi különbségeket, amelyeket sokszor a ruházatban is láthatóvá tudunk tenni. Az egyenruhánkból nincsen gagyi és nagyon drága, nincsenek olyan különbségek, hogy vajon honnét jöttem ma reggel. Harmadrészt az egyenruhánk fontos információkat hordoz. A bennfentesek számára leolvasható, hogy valaki honnét jött, melyik kis közösségnek, őrsnek a tagja, másrészt, hogy mit tanult, mit tud és milyen tapasztalatai vannak. A tudásról jórészt a próbajelvényeink árulkodnak, a tapasztalásról pedig a rendezvény jelvényeink, hogy valaki hol fordult meg.

A Bi-Pi becenéven ismert alapító legismertebb könyve, a Scouting for Boys (Cserkészet fiúknak) a huszadik század negyedik legolvasottabb könyve volt. Mi a cserkészmódszer sikerének titka?

Az alapítónak van egy érdekes mondása, ami az ifjúságnevelés egyik kulcsmondata: a halat nem érdekli, hogy a horgásznak mi a kedvenc étele. A sikernek a titka az, hogy lehetőséget biztosítunk, kereteket szabunk és ezen belül adunk játékteret. Azzal, hogy felelősséget, lehetőséget kapnak a fiatalok, kipróbálhatják magukat egy bizonyos helyzetben akár többször is, javítva ennek a megoldását. Rájuk van bízva, hogy milyen utakat találnak, de mindig van olyan vezető, aki segíti őket. Ez a vezető nem feltétlenül felnőtt.

A cserkészetben nagyon fontos, hogy a kis közösség vezetői általában egy pár évvel idősebb nővér vagy báty szerepében lévő, reményeink szerint megfontoltabb fiatal és van még egy felnőtt, aki a kis közösség képzési, nevelési programját tudatos felnőttként tudja irányítani.

Hány éves kortól lehet valaki cserkész?

Magyarországon az első osztály megkezdésétől, 6 éves kortól. A közösségtudat kialakulása valahol 6 éves kor körül van és nekünk nagyon fontos, hogy ne az egyéniségében keresse az identitásának a legfőbb pontját, hanem a közösségben megmutatva lehessen az identitásának a fő támasza.

Onnantól kezdve felelősséget kap a nyakába, hogy belép a cserkészmozgalomba?

Igen, de ez nem azt jelenti, hogy egy óriási terhet tennénk a vállára. Az, hogy hogyan viselkedik a kisközösségében, milyen kapcsolatot épít ki, hogyan hajtja végre a rábízott feladatokat klasszikusan az alsó tagozatosoknál egyszerűen csak annyi, hogy a játék után kezet kell mosni, hogy minden nap tiszta ruhát kell venni, ami szülőként megtapasztalva nem magától értetődő egy ilyen korúnak.
Amikor egy középiskolás világtalálkozóra készül, akkor az odajutásban és a táborozás költségeinek előteremtésében neki is van feladata. Keressen támogatókat arra, hogy ő képviselhesse a magyar cserkészetet!

Talpraesett fiatalok lépnek ki a cserkészet keretei közül?

Sokszor azok is lépnek be, és ezt tudjuk erősíteni és segíteni. Akik kilépnek a cserkészet kereteiből – bár izgalmas kérdés, hogy miért lépnek ki, mi azt valljuk, hogy ez egy élethosszig tartó életforma – ők a legtöbbször azt a visszajelzést adják, hogy sok lehetőséget kaptak, kipróbálhatták magukat, megtapasztalták a közösség erejét, a való életben a tudás használatát.
Mert ameddig a kémiaórán elmagyarázzák, hogy az égés arról szól, hogy az éghető anyag, az oxigén és a gyulladási reakció megvan, ehhez képest minden 12 éves fiú elképesztően piromán a nyári tábor össze tűzrakási lehetőségén. Ezeknek a jó összeszövése az, ami a legnagyobb sikerünk.

Tanulhatnak a cserkészmódszerből a civil pedagógusok?

Nagyon sokat tanulhatnak, a 2012-2015-ös időszakban voltak kifejezetten olyan pedagógus továbbképzéseink, ahol a módszertani tárház frissítése, a bevonásra építő tudásátadás, illetve a pedagógus és a diák közti interakcióban segítettük őket. Akár az, hogy egy 45 perces óra az 45 percben elképesztő teher lehet, ezért tegyünk bele valami olyat, amitől ez lazábbá válik, feltölti egy kis energiával a hallgatóságot. Tehát a frontális oktatás sok esetben kiváltható más eszközökkel és módszerekkel, ami esetleg fogyaszthatóbb is a gyereknek vagy kedvesebb számára.

Nagy különbség megnézni a könyvben az ábrát a kísérletről, megnézni egy filmet a kísérletről, megnézni a tanár kísérletét vagy elvégezni a kísérletet.

Mikor érkezett Magyarországra a cserkészet?

Érdekes úton érkezett, mert több párhuzamos ösvény volt, ami idehozta a cserkészetet. Az egyik legromantikusabb, hogy egy középiskolás fiú levelezett egy angliai hasonló korú fiúval, és ő küldött neki egy könyvet, amit izgalmasnak talált. És ez a srác aztán az öccsének csinált cserkészetet.
Közben egy teljesen más vonalon alapvetően lelkészek, papok és tanítók kapcsolatrendszere révén, német területről érkezett hozzánk a cserkészet alapja. Aztán ezek a különböző utakon beérkező impulzusok szövődtek össze 1912 év végén a Cserkészszövetség megalakulásában.

Aztán következett egy szünet 1948-ban, majd 40 év csend után 1989-ben újraindult. Hogyan történt meg az újjáépítése? És mi volt ez a szünet?

1912 után az első világháború egy kényszerű nehézséget hozott az életünkbe, majd 1920 után egy újabb nehézséggel néztünk szembe, hiszen a magyar cserkészek már nem csak a magyar állam területén éltek. Nagyon izgalmas volt azt látni, hogy milyen helytállással vettünk részt abban az országimázs-építésben, amit a trianoni trauma után meg tudtunk tenni. Tudva és akarva nagyon sokan és nagyon sokat jártunk államhatáron túlra táborozni, vagy például Passau-tól Bécsig leeveztünk a Dunán, ami mégiscsak egy izgalmas vállalkozás a 20-as évek közepén.
Egészen odáig jutottunk ebben, hogy a cserkészek négyévente megtartott világtalálkozóját Magyarország rendezhette 1933-ban, ami a negyedik világtalálkozó volt a cserkészet történetében.
A ’40-es évek első felében volt egy eltolódásunk az akkori korszaknak megfelelően, ami ’45 után vissza is csapott, mert ezután nagyon sok olyan vád ért bennünket, ami miatt az irányváltás túl erősre sikerült. Egyrészt levetni az akkor ránk ragasztott cetliket, másrészt az akkori magyarországi berendezésben megjelenő kommunista előretörésben fontos szerepe volt annak, hogy hogyan tudják átvenni az akkor 50 ezer fiatallal foglalkozó mozgalom irányítását. Miközben megjelent az Úttörőszövetség is.
És végül 1948-ban jutunk el arra a pontra, hogy megszüntetik és betiltják a cserkészmunkát. Ez egy izgalmas helyzet, mert mindeközben egy közgyűlésen egyesülünk az úttörőkkel. Közben egy belügyminisztériumi rendelet betiltja a Cserkészszövetséget és mindeközben a leányszövetség önmagát zárja be ’48 év végén, mert róluk elfelejtkeztek menet közben.
Számos-úton módon él tovább a magyar cserkészet. A két legerősebb szála közül az egyik az államhatáron túl letelepülő emigrációban jelenik meg, akik őrzik azt a hagyományt, amit még a 30-as, 40-es évek cserkészetéből vitték ki magukkal. A másik szál pedig a Magyarországon illegalitásban folyó titkos munka, ahol

a magyar cserkészek vezetői úgy döntenek, hogy szívesen kockáztatják saját életüket, egzisztenciájukat azzal, hogy az ifjúságnevelést tovább csinálják.

Ők alapvetően olyan kisközösségbe bújtatják a cserkészetet, ami nem annyira feltűnő. Például tájfutó egyesület, vívó szakkör, ami azért volt könnyen kezelhető, mert a sporttevékenység támogatott volt és az, hogy egy nem túl nagy egyesület egy nem túl nagy tájfutó szakosztállyal elmegy egy edzőtáborba tíz napra, az nem volt feltűnő.

1989-ben gyorsan történt az újraindulás. Ezek szerint volt mihez visszanyúlni?

Több szempontból is volt mihez visszanyúlni, mert nem csak mi gondolkoztunk a Cserkészszövetség újraindulásán, hanem az állampárt is. Azt tapasztalták, hogy a sorkatonaságba beérkező fiatalok rettentően kriplik és az úttörőmozgalom nem váltotta be azokat az álmokat, azokat a reményeket, hogy ott majd klassz táborokban megerősödött fiatalok kerülnek majd be a hadseregbe.
Így aztán az állampárton belül is indult különböző táborok támogatása, hogy vallásos, vagy nem vallásos cserkészetet kéne újraindítani. Közben ment az illegális cserkészet is, bár többször lekapcsolták a 40 év alatt, de mindig újraindult, és közben a pedagógiai és a múzeumpedagógiai munkatársak nyomán született egy kiállítás a cserkészetről 1988-ban. Ami nagyon furcsa, mintha vákuumba fecskendeznénk, hogy nincs semmi, de van valami, amiről kiállítást tartunk.
Ezek nyomán elindult az a folyamat, aminek a vége az lett, hogy amint megszavazta az Országgyűlés az egyesületi törvényt, a magyar cserkészek ott voltak, résen voltak.

Egyes számmal jegyezték be a Magyar Cserkészszövetséget, mint civil szerveződést a rendszerváltozás után.

Minden vagyon az Úttörőszövetséghez került, ez a mai értékén közel 90 milliárd forint. Már nincs ez a pénz?

Biztosan megvan, csak nem tudjuk, hogy hol. Ez a becslésünk onnét származik, hogy a központi nyilvántartásban lévő vagyontárgyainkat szedtük össze, tehát a csapatok vagyontárgyairól semmit sem tudunk. 50 ezer cserkész, 600-700 cserkészcsapatának a vagyonáról beszélünk, ami azért nehéz, mert ezekről nincsen semmilyen nyilvántartásunk. Tudunk dolgokat. A laikus közönség nem is tudja, hogy ahol jár, az kötődik hozzánk.

Milyen jelenségek vannak ma, amikről a hétköznapjaink során nem tudjuk, hogy azok cserkészekhez kötődnek, nekik köszönhetőek?

A magyar vitorlázórepülés kiépülése, a vízitúrázás nagyon sokat köszönhetnek a vízi cserkészeknek, a természetjárás, amely ugyan a cserkészet előtt egy húsz évvel előbb indult el Magyarországon, de mi voltunk a legnagyobb természetjárók. A nomád táborozás történetei az mind hozzánk kötődnek, mert mi csináltuk ezeket.
Vannak olyan szavaink, amiket a cserkészektől vettünk át, például a csajka, mint a tábori étkészletnek a tányérja vagy a dzsembori, ami alapvetően egy afrikai törzsi szó, ami azt jelenti lármás összejövetel, ami a cserkész világtalálkozónkhoz kötődik.
Illetve remélem, hogy a hallgatóság közül is sokan kóstoltak már cserkészkolbászt, ami kifejezetten olyan kolbász típus, ami nem igényel hűtést, és táborozásra teljesen alkalmas ebből a szempontból.

Az MCSSZ, a Magyar Cserkész Szövetség kormányciklusoktól függetlenül civil stratégiai partnere Magyarország Kormányának. Mesélj erről, hogy miről szól ez a partnerség. Mik az eredményei?

A bevezetésében nagyon fontos kitételek vannak. A munkánkat a kormány értékteremtőnek látja és megbecsülését fejezi ki aziránt, amit teszünk a fiatalsággal. A megállapodás másrészt azt is leszögezi, hogy jog szerint semmilyen kárpótlásra nem vagyunk jogosultak.
Az előző kérdésben felvetett pár milliárd forint visszakapására tehát nincsen jogszerű lehetőségünk. Harmadrészt azokon a területeken, ahol ténylegesen van együttműködési lehetőségünk, ott a minisztériumokkal közös bizottságaink álltak fel és működnek. Ez területtől függően több-kevesebb találkozással fut. Ilyenek az oktatáspolitikai kérdések, az együttműködés a Honvédelmi Minisztériummal, a környezetvédelmi együttműködések. Egy olyan civil szerveződés vagyunk, aki önmagával határos, hiszen a határon túli magyar cserkészekkel nagyon szoros és jó viszonyunk van, ezért külpolitikai dimenzióban is vannak együttműködéseink.

Fontos szerepet játszik a határon túli magyarok életében a cserkészet?

Fontos szerepet játszik, és izgalmas, hogy mennyi különböző módon.

Az emigrációban valójában a cserkészet a legerősebb közösségi szerveződés, ami segíti a magyar kultúrában megtartani azokat, akik már odakint születtek.

Amikor egy clevelandi cserkésznapon láthatunk magyar néptáncosokat, vagy amikor a kárpátaljai, az ukrán állam tömegéhez képest valódi kisebbségben létező cserkészeknek ez a legerősebb kötődése a szülőföldhöz, a magyar kultúrához, akkor megmutatkozik, hogy a cserkészet sokkal többet tud adni, mint egy közösség a sok közül.

Milyen értékei vannak a magyar cserkészetnek? Szó volt például az 1933-as gödöllői dzsemboriról. Hogyan tekintenek más nemzetek a magyar cserkészetre?

Ezek az értékeink levezethetőek a cserkésztörvény pontjaiból, a cserkészmódszerünkből. Amikor ugyanis arról beszélünk, hogy valaki cserkész, és a cserkészmozgalom részese, akkor egy egészen pontosan körülhatárolt és jól definiált keretrendszerben képzeli el azt a munkát, amiben részt vesz.
Ez a világ cserkészetében is egységes, de különböző módon éljük meg. Ez talán az egyenruha kérdésében a leginkább kézzelfogható. Az afrikai országok egyenruhájában nincsen túl sok felszerelés, mert az időjárás nem igényli ezt. Ezzel szemben a skandináv országokban nem csak egy ing és egy nyakkendő az egyenruha fontos része, hanem pulóverük és kabátjuk is van, az időjárás ezt követeli meg.
Ma a magyar cserkészet megítélésében a legfontosabbak azok az izgalmas szempontok, amiket jól láthatóan, kézzelfoghatóan képvisel a magyar cserkészet egy világtalálkozón. Nekünk egy napunk zászlószertartással kezdődik, éneklünk himnuszt, imádkozunk, a heti istentisztelet és mise szerves része a programjainknak. Megtanultuk, hogy sok ember mozgatásához az alaki egy nagyon jó eszköz. Ezekkel tudunk jelen lenni. Izgalmas hallgatni azokat a beszámolókat, hogy hányan jönnek egy világtalálkozón a magyar altábor működését fényképezni, filmezni.

Turistalátványosság vagyunk?

Az is, de közben valakit ez jobban érdekel. Izgalmas volt azt látni, amikor a japán csapat vezetősége úgy jött oda hozzánk, hogy szeretnének bekapcsolódni és megérteni, hogy mi folyik itt. Végigjegyzetelték, hogy mit és hogyan csinálunk. Ezek nagyon jó visszajelzések voltak.
Vannak olyan magyar cserkészetre jellemző, egyedi praktikáink, amik a cserkészetünknek szerves részei, és máshol, ilyen formában nincsenek jelen. Ezek annak tulajdoníthatóak, hogy nekünk égető szükségünk volt rájuk. Ilyen például a regöscserkészet, ami kifejezetten a népi kultúra ápolásáért van jelen, ezt más országoknál nem látni. Van, amit látni más országnál is, például a vízicserkészetet, vagy a vadonlakást (az angolszász kultúrában „buschcraft”), ahol arra mennek rá, hogy evezzenek, vitorlázzanak vagy a vadonlakó szakág esetében arra, hogy minél kevesebb eszközzel, a természeti erőforrásokra támaszkodva éljenek, megismerve, hogy mi ehető és hogy miből mit lehet csinálni. Ezek összeérnek a mi kultúránkban.

A Cserkészmozgalom Világszervezetének mik az irányelvei, milyen irányba halad a cserkészet?

Egyrészt a cserkészmozgalomban megfordultak száma elképesztően nagy. Úgy becsüljük, hogy körülbelül 520 millióan fordultak meg a cserkészetben világszerte.

Hány országban?

Hat országban nincsen cserkészet. Ebből öt egyértelműen politikai társaság, tehát alapvetően baloldali diktatórikus országokról beszélünk, mint például Kína vagy Kuba. Van egy, ahol pedig egyszerűen nincsenek gyerekek, ez Andorra, mert az ottani gyerekek elmennek tanulni spanyol vagy francia földre. Mindenhol máshol van cserkész és ma 43 millió aktív cserkész van a világon.
Időnként lehet ezzel nagyon jókat vagánykodni, hogy a Holdon járt tizenkét amerikai űrhajós közül csupán egynek nincsen cserkészmúltja. Itt visszajön, hogy valahol ténylegesen talpraesett embereket nevelünk.

A világ cserkészete ma abba az irányba halad, hogy ha ilyen sikeres és jó ez a mozgalom, akkor a legtöbb ember számára nyissuk ki a kapukat, hogy beléphessenek ebbe a dologba.

Másfelől az elvek megtartásában próbálnak olyan kellően tág kereteket szabni, hogy azok mindenki számára elfogadhatóak legyenek. Mondok egy jól érthető példát. A magyar cserkészetünkben egyértelműen a Szentírás alapjai és a keresztény kultúra az, ami meghatároz bennünket. A világ cserkészetében ezt már úgy mondjuk, hogy a transzcendens valósággal való viszonyunkat kell a helyén kezelni. Mindenkitől elvárt tehát, hogy valamilyen fajta vallásosságban részesüljön, az élete legyen ennek megfelelő. Abban viszont, hogy ő buddhista, muszlim vagy egy törzsi vallás követője, már szabadság van, hiszen az adott helyen kell ezt jól eldönteni.

Miért nehéz közösséget szervezni?

Azért, mert egy közösség élete nem egy egyéjszakás kaland, vagy nem egy egyéves felvállalás.

Egy közösség, ha jól működik, akkor legalább hat évig együtt van. Azzal jár ez, hogy rendszeresen vinni kell oda ötleteket, teret kell szánni rá, időt kell adni neki. A tagokkal személyes kapcsolatot kell fentartani és ápolni, meg kell őket hallgatni. Aztán visszatérünk a horgász és a hal esetéhez: egy közösség attól fog jól működni, hogy a benne lévő tagok az igényeik szerinti válaszokat kapják és örömöt okoz számukra, kielégülést okoz a közösségben való együttlétük.

Te miért lettél cserkész?

A szüleim meghaltak nyolcéves koromban és utána a nagyszüleim egy ismerős család velem hasonló korú gyerekére ráakasztottak, hogy barátok leszünk. Ő vitt el engem egy olyan közösségbe, ami egyfajta illegális cserkészet volt, még ’89 előtt. Aztán amikor legálissá vált és lehetett cserkészközösségben létezni, vele együtt mentem át egy cserkészcsapatba. Nekem a cserkészet egyfajta módon a gyerekkori családom.

Részt vettél a magyar cserkészet vezetőképzésében. Hány vezetőt képeztél ki?

Az összes magyar cserkészszövetségben vettem részt vezetőképzésben. A becslések alapján több, mint ezer cserkész vezetőképzéséhez járultam hozzá.

Mitől jó egy vezető?

Az első főcserkészünk mondása szerint a vezetés elsősorban példa.

Ezt hogyan éli meg egy cserkész?

Hát, hogy ő hogyan éli meg, az jó kérdés. Előttem is vannak példaértékű vezetők, akikhez képest tudom nézni, hogy én hol járok. Egy jó vezető attól lesz jó vezető, hogy önmagával kellően tisztában van ahhoz, hogy képes legyen mások elé állni. Lehet, hogy talál magában olyan hiányosságokat, ami ezt csorbítja, de akkor ennek tudatában tud oda kiállni és tud segítséget kérni. Másfelől kellően hiteles tudásában, életvitelében, vallásosságában, cserkésztudásában ahhoz, hogy vezetőként kiálljon.
Ez a kettő csak akkor lesz teljes, hogyha azzal az alázattal párosul, ami arról szól, hogy azért jöttem ide, hogy az ifjúságnak segítsek. Hogy az ő nevelésükben úgy legyek jelenlévő vezető, szolgálattevő, feladatokkal megbízott ember, hogy az ő javukra fordítsam mindazt, amit kaptam.

Mennyit változott a fiatalok élete pályafutásod során?

Minden korszakban el kell végezniük a fiataloknak azt a munkát magukon, hogy megtalálják a helyüket a világban. Ez egy közös alap. Ami különbség lehet, az az, hogy milyen hatások érik őket, amikben jól kell helytállniuk. Száz éve nem volt ekkora digitális tér, mivel meg kellett volna küzdeni, ellenben sokkal több lehetőség volt arra, hogy olyan helyekre jusson el az ember, ami nem az épülését szolgálta.

A cserkésztábor egy szigorú hely. Miért van szükség a vasfegyelemre?

Azért, mert egy közösség nem fog jól működni, ha nincsen jó összetartó erő. A Pannonhalmi Főapátság ebédlőjében van egy izgalmas festmény. Abroncsait vesztett hordó dongáiból szétfolyik a bor. Ez van a képre festve. Ezek a keretek abban segítenek, hogy a közösségi életünk élhető legyen.

Miközben mozaikszerűvé kezd esni a világunk, aközben józan paraszti ésszel mindannyian belátjuk, hogy a közösségi érdekek és a közösségi jogok sokszor erősebbek kell, hogy legyenek, mint az egyén vágyai.

Ebben kell jól együttműködnünk. Ameddig egy vasfegyelemmel működő cserkésztáborban biztos lehetek abban, hogy nem fogunk elvesztegetni huszonöt-harminc percet egy sorakozóra, addig értelmes dolgokkal tudok foglalkozni huszonöt-harminc perceken keresztül is.

Bárki lehet cserkész?

Bárki lehet, aki az elveinkre nyitott. Ebben benne van az is, hogy a belépéskor senkitől nem vártuk, hogy cserkész legyen. Ez egy 6-24 hónapos együttjárás, aminek a végén kell két igen. Az egyéné is és a közösségé is. Ebben számos izgalmas kérdés van: megéri ennyi időt ideutazni? Ténylegesen azt találtad meg, amit kerestél? A mi értékrendünknek, az önkéntességnek, a politikamentességnek, a vallásosságnak, a cserkésztörvény pontjaiban lévő értékrendünknek képes vagy-e elfogadójává és élettel teli részesévé válni. Ha igen, akkor igen. Ha nem, akkor nagyon szeretünk, de ez nem a te közösséged. A cserkészek ugyanis nem gyűjtenek bélyeget.

Vannak olyan cserkészek, akik gyűjtenek bélyeget, és vannak a bélyeggyűjtők. Ha te bélyeget akartál gyűjteni, akkor inkább oda menjél.

Eljut a rászorulókhoz a cserkészet?

Kik a rászorulók? Ha az a kérdés, hogy azokon a helyeken, ahol tényleg a száz évvel ezelőtti képet látjuk, hogy fiatalok céltalanul lődörögnek és unalmukban kárt okoznak, ott nem.

Alapvetően nem nekik született a cserkészet?

Alapvetően ez egy inspiráció volt arra, hogy a cserkészet megszülessen, de az első táborba nem utcagyerekeket vittek. Ha az a kérdés, hogy őket elérjük-e, akkor azt kell mondanunk, hogy sajnos ebben még vannak hiányosságaink. Mert a cserkészet az elmúlt száz évében sokkal inkább vált egy polgári és urbanizált közegben élő gyerekeknek egy közösségévé, mintsem a kistelepülések vagy akár a paraszti életformát vivők gyerekeinek a közösségévé. Izgalmas kérdés, hogy ebben tudunk-e előrelépést tenni, vagy más utakat kell találnunk az ő számukra megadható közösségi formákban.

A cserkész számára a táborozás nem egy életcél, hanem egy eszköz. Az erdőből és a cserkészközösségekből milyen tudást lehet kivinni a városokba?

A cserkésztábor egyfelől egy nevelési alkalom, a legintenzívebb. Másfelől pedig a cserkésztábor alapvetően a cserkészek önerejéből jön létre. Persze veszünk sátrat, de nem felállított sátrakban, berendezett ágyakra kihelyezett hálózsákba érkezünk táborozni. Azt tanulja meg a cserkész az erdei táborban, hogy ha enni akar, akkor főzni kell. Hogyha valami nem tetszik, akkor azon lehet változtatni. Hogy a nap akkor kerek, hogyha azt értelmesen töltöttük ki. Visszatérve a városi környezetbe azt gondolom, hogy a cserkészeink jelentős része nem fog megijedni attól, hogy meg kell főzni egy vacsorát, attól, hogy fel kell fúrni egy polcot vagy attól, hogy hogy ha egy rendezvényen részt akar venni, akkor annak vannak szabályai és keretei.

Neked mit adott a cserkészet?

Nagyon-nagyon sok kapcsolatot, nagyon sok tudást, nagyon izgalmas kihívásokat és helyzeteket különböző megbízatások mentén. Megtanultam tárgyalni államtitkárokkal, miniszterekkel, amikor a cserkészszövetség elnökségi tagja voltam és képes vagyok egy három napos szigetközi evezős tábort összehozni.

Mire vagy a legbüszkébb?

Azt gondolom, hogy ami a magyar cserkészetben tényleg újdonság és a beletett munkámnak köszönhető nagy lépés volt, hogy a nevelési koncepciónkat össze tudtuk foglalni olyan szinten, hogy egy koherens, összefüggő rendszert alkot és hatéves kortól halálig egy átfogó programot nyújt minden résztvevőnek. Ez egy óriási dolog, azt gondolom.

Az interjút készítette:
Papp Ferenc

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása