Reaktor

Fiatalok és a pártpolitika

Közhelyszerűen hangzik, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika, akik foglalkoznak vele, azok meg momentumosok. Biztos így van? Érdemes megnézni az elmúlt évek tendenciáit a közvélemény-kutatásokra fókuszálva!

group-american-activists-is-protesting_53876-87273.jpg

Újra és újra előkerül a médiában, pártpolitikai körökben, háttérelemzők írásaiban a kérdés, hogy vajon a fiatalok mennyiben képesek befolyásolni a választások eredményét, illetve milyen pártokat támogatnak? Nem is olyan régen az egyik televízió háttérműsorában is ezt a kérdést boncolgatták a szakértők, akik szerint a baloldal jelentős teret hódított a fiatalok körében. De valóban így van ez?

Ha rövid választ akarunk adni, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy nem. A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint a Fidesz minden korosztályban stabilan vezet, így van ez a 18-29 éves korosztályban is. A Medián felmérése szerint 2018-ban a Fidesz 37%-on állt a fiatalok körében (ez az adat a választáson leadott szavazatok életkor szerinti megoszlását vizsgáló közvélemény-kutatásból származik), 2019-ben 35%-ra, 2020-ban pedig 34%-ra mérték a kormánypárt támogatottságát (pártok támogatottsága életkori csoportok szerint felmérés alapján).

A felmérések alapján látható, hogy a Fidesz őrzi pozícióit a fiatalok körében, továbbá az is, hogy az elmúlt években jelentősen kinyílt az olló a Fidesz és a mindenkori második legnépszerűbb párt között. Míg 2018-ban a Jobbik a felmérések szerint 31%-on állt a vizsgált korosztályban, - így megközelítette a Fideszt - addig 2019-ben a második legnépszerűbb Momentum 16%-on állt, ami 2020-ra 11%-ra csökkent. Vagyis a Fidesz 2018-as alig 6 százalékpontnyi relatív előnye mára 23 százalékpontra nőtt a fiatalok esetében a mögötte levő párttal szemben.

Jól emlékszem még azokra a véleményekre a 2010-es évek közepéről, miszerint a Jobbik a legnépszerűbb párt a fiatalok körében, és "jaj-jaj a Fidesz miatta fogja elveszíteni az aktuális választást, továbbá nem lesz utánpótlás, a felnövő generációk egyre inkább a Jobbik felé orientálódnak majd". Nos, az elmúlt évek tendenciái ennek épp az ellenkezőjét mutatják – meg persze a választások is, hiszen a Fidesz 2014-ben és 2018-ban is kétharmados felhatalmazást kapott a magyar emberektől.

A Jobbik tavaly a fiatalok körében 9%-on, idén pedig 8%-on állt, az idősebb korosztályokban korábban produkált 20-30%-os népszerűsége pedig 5-10%-ra apadt. Ugyanígy nem bizonyult tartósnak az LMP népszerűsége sem, hiszen míg 2018-ban a harmadik legnépszerűbb párt volt a legfiatalabbak korcsoportjában a maga 14%-os népszerűségével, addig 2019-ben már csak 2 (!), 2020-ban pedig 5%-on állt. 

Láthatjuk tehát, hogy a 2018-as választásokat követően a fiatalok körében jelentős átrendeződés történt a pártpolitikai preferenciákban , azonban a kormánypárt népszerűsége gyakorlatilag stabilnak mondható.

„Na jó, de az egyetemisták között aztán biztos, hogy nem a Fidesz a legnépszerűbb”- csak hogy egy újabb közhelyes megállapítást idézzünk, amit azonban a számok megint csak nem feltétlenül támasztanak alá. Az MTA Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoportja 2011 óta rendszeresen végez felmérést a nappali tagozatos egyetemisták körében, 2019-ben már a negyedik olyan lekérdezés történt meg, mely az egyetemisták pártpreferenciáit is vizsgálta.

A legfrissebb felmérés szerint pedig a Fidesz és a Momentum ugyanolyan népszerű a hallgatók körében, mindkét párt 16%-os támogatottságot tud felmutatni, utánuk a Jobbik következik 14%-kal, majd a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 13%-os (!), az LMP pedig 9%-os támogatottsággal. Kétségtelen, hogy nem volt ez mindig így, hiszen noha a Fidesz stabilan 15-16%-os népszerűséget produkált a felméréseken, a 2011-es, 2013-as és 2015-ös felméréseken a Jobbik volt a legnépszerűbb politikai formáció, volt, hogy 20%-os népszerűséggel.

Az elmúlt három év statisztikai adataiból tehát egy olyan kép rajzolódik ki, miszerint a kormánypárt stabilan a legnépszerűbb a fiatalok körében, a második helyen ugyanakkor jelentős változások mentek végbe, hiszen egy ideig a Jobbik, újabban pedig a Momentum foglalja el ezt a pozíciót. Míg volt idő, hogy az akkoriban radikális jobboldali párt kvázi ott „lihegett” a Fidesz nyakában, addig a Momentum messze nem képes annyira megközelíteni a kormánypártot.

Az is látható, hogy a Jobbik és az LMP veszített támogatottságából a fiatalok körében az elmúlt időszakban, a baloldali utódpártok (MSZP, DK) pedig napjainkban már értelmezhetetlenül alacsony támogatottsági adatokat produkálnak a 18-29 éves korosztályban. Szóval Gyurcsány chatbot ide, DK nyári egyetem oda, Feriéknek  stabilan 4% körüli a támogatottságuk a fiatalok körében, az egyetemisták esetében pedig mindössze 2%. Eszerint aki harsányabb, nem feltétlenül népszerűbb.

Vannak persze aggasztó jelek arra nézve, hogy a fiatalok nem szívesen foglalkoznak a közügyekkel.

Az is ezt mutatja, hogy körükben a legmagasabb a pártot választani nem tudók/ nem akarók aránya, vagyis jelentős részük nem érdeklődik a pártok tevékenysége iránt, jó eséllyel választani sem megy el, a szavazási hajlandóság hagyományosan alacsony körükben. Nyilván ez a jelenség magyarázható generációs okokkal, illetve azzal, hogy majd ahogy idősödnek, úgy kezdenek el egyre inkább közügyekkel foglalkozni, hiszen azért mégiscsak az ő jövőjükről is szó van egy-egy választáson.

Azt hiszem, a fenti gondolatok legfontosabb tanulsága, hogy nem szabad közhelyszerű megállapításokat tennünk, méginkább azoknak bedőlnünk a fiatalok pártpreferenciáival kapcsolatban, hiszen a kép sokkal színesebb és változatosabb annál, semmint, hogy egy-két rövid mondatban azt velősen összefoglalhatnánk.

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása