Sokan gondolják úgy, hogy Trump és kampánycsapata különösebb alap nélkül állítja, hogy széleskörű csalások történtek a levélszavazatokkal. Sőt, az egész újraszámlálás csak egy felesleges cécó és alapjaiban rengeti meg a demokráciát, állítják többen, még a jobboldalon is.
Pedig, ahogy Tóth András politológus fogalmazott nemrégiben a Neokohn-on, Trump egyáltalán nem „puccsista,” amiért meg akar róla bizonyosodni, hogy tisztességes körülmények között zajlott a szavazás. Sőt, ahogyan a cikkben Tóth fogalmaz, „a demokratikus berendezkedés kulcsa a választások tisztasága. Az, hogy bármelyik jelölt számíthasson arra: a rá és ellenfelére leadott szavazatokat tisztességesen, szabályszerűen számolják össze. Amennyiben valamelyik jelölt, általában a vesztes, úgy gondolja, hogy a választás során eljáró személyek csaltak a másik jelölt érdekében, akkor joga van megfelelő jogorvoslatra, amely tisztázza, valóban tisztességesen, a választási eljárásra vonatkozó szabályok szerint jártak-e el a választási hatóságok.”
Maga Hillary Clinton volt az egyébként, aki augusztusban egy interjúban kijelentette, ha a republikánusok ügyet csinálnak a levélszavazatokból, és elhúzódik az eredményhirdetés, netán megváltoznak a szavazati arányok, „Bidennek semmi szín alatt nem szabad elismernie a vereségét.” Kérem, amit szabad Jupiternek...
Candace Owens feketebőrű, konzervatív véleményvezér már egy hónappal ezelőtt megmondta, hogy a demokraták csalni készülnek a levélszavazatokkal. Persze neki nem kell feltétlenül hinni. De azért a tényeknek lehet.
A Fox News műsorvezetője, Tucker Carlson például érdekes jelenségről számolt be november 11-i műsorában.
Mintegy 2020 olyan regisztrált szavazó nevét mutatta be, akik már nem éltek, amikor szavaztak Georgiában.
Bizony! Mivel Georgiában mindössze 15, 000 szavazattal áll az élen Biden, minden voks számít, ezért is rendelte el bíróság a kézi újraszámlálást.
A szavazat ellenőrző auditorok felfigyeltek például egy Deborah Jean Christiansen nevű nő által leadott levélszavazatra. Ahogyan Tucker Carlson fogalmazott, „nehéz lenne olyan valakit találni, aki egy rossz szót is szólna Deborah Jean Christiansenről. Évek óta jól ismert a közösségében, mint madármegfigyelő, lelkes kertész, a Georgia Bulldogs elkötelezett rajongója. Akik ismerték, azok szomorúak voltak, amikor tavaly májusban meghalt. És meglepődnek majd, ha megtudják, hogy Deborah Jean Christiansennek halála után is sikerült regisztrálnia a voksolásra, majd szavazatot leadnia, vélhetően Joe Bidenre. Bizonyos szempontból inspiráló történet ez, a szavazás diadala a halál felett.” Carlson még jó pár konkrét példát említett, például James Blalock covingtoni postásét, aki szintén halott volt, amikor szavazott, valószínűsíthetően ő is Bidenre. (Utólag a 2020 eset közül kettőről (!) kiderült, hogy az auditorok tévedtek, és nem a Carlson által megnevezett elhunyt személy szavazott, hanem a gyakorlatilag azonos nevű, élő feelesége, illetve egy a a nevét i-vel író, elhunyt nőt összekevertek egy másikkal, aki él, és y-nal írja a nevét. A szerk.)
Carlson kijelentette: „Nem tudjuk, ki tette ezt. Bárcsak tudnánk, ugyanis ez csalás. Ez fenyegetést jelent a rendszerünkre nézve, és a Joe Biden elnökségében érdekelt média elhallgatja.”
Carlson azt is elmondta a műsorában, hogyan ágyaztak meg a demokraták a csalásokat rendkívül könnyűvé tevő új rendszernek még 2019-ben egy törvénnyel, és hogyan nyomtak át egy törvénytervezetet a Képviselőházon, amely, ha demokrata többbégűvé válna a Szenátus, és törvény lenne belőle, még inkább a demokraták malmára hajtaná a vizet.
Erről nem nagyon olvashattunk a magyar sajtóban sem. Pedig még 2019-ben, jóval a koronavírus-járvány előtt, Ron Wyden oregoni demokrata szenátor benyújtotta a Vote by Mail Act-et, azaz a levélszavazásról szóló törvényt. A Vote by Mail Act megköveteli, hogy minden állam küldjön ki szavazólapokat a teljes, ellenőrizetlen, regisztrált szavazókat tartalmazó listájára. „Akár kéred, akár nem, akár élsz, akár nem, szavazólapot kapsz,” jellemezte epésen Carlson a törvényt, majd kijelentette: „Ezt nem lehet másként értelmezni, mint úgy, hogy a demokraták pártolják a csalás bűntettét.” Idén nyáron pedig, magyarázta el Carlson, a képviselőházban a demokraták elfogadták a Hősökről szóló törvényjavaslatot. Ha ez a javaslat törvényerőre emelkedne, nem egyszerűen postáznák a szavazólapokat az összes szavazó számára Amerikában, hanem megakadályozná az államokat abban is, hogy bármilyen módon korlátozzák az ún. szavazólap- betakarítást. Ez azt jelenti, hogy
bárki összegyűjthetné és visszaküldhetné a halott vagy élő szavazók szavazólapjait a szavazóhelyiségekhez, és ezt egyáltalán nem felügyelnék.”
Ha ehhez hozzátesszük, hogy a demokraták radikális szárnya ellenzi azt, hogy bárhol is személyazonosságot igazoló okmányt kérjenek a szavazóktól, mondván, ez „hátrányos helyzetbe hozza” az igazolvánnyal nem rendelkező szegényebb és tanulatlan szavazókat, és persze a demokratákra előszeretettel szavazó illegális bevándorlókat, tegyük hozzá, akkor nem kell csodálkoznunk, miért kiált csalást Trump és a konzervatív szavazók többsége.
Szász szónak is egy a vége: nagyon úgy néz ki, hogy Amerikában, progresszív zsargonban kifejezve, „rendszerszintű problémák vannak” a jogállamiság alapvető elemével, a szabad és tisztességes választásokkal.
