Michael Flynn védőügyvédje, Sidney Powell, korábbi szövetségi ügyész, ijesztő vádakkal állt elő egy múlt csütörtöki sajtókonferencián. A Trump jogi csapatához nemsokkal korábban csatlakozó észak-karolinai Powell, Rudy Giulianival az oldalán többek között azt állította, hogy
az a választási szoftver, amelyet Georgia államban használtak, a volt venezuelai diktátor, Hugo Chavez megrendelésére készült, és képes arra, hogy szavazatokat átfordítson egy másik jelölt, esetünkben Biden javára, és erről eskü alatt tett vallomás van a birtokában.
Bizarr és hihetetlennek tűnő állítások ezek, bár sokan, akik még mindig Trumpnak szurkolnak, szeretnének hinni bennük. Powell mindeddig nem mutatta be bizonyítékait, és a hétfő reggeli hírek alapján amerikai idő szerint vasánap este maga a Trump kampánycsapat is elhatárolódott tőle egy nyilatkozatban, miszerint Powell egyedül dolgozik, „nem tagja az elnök jogász csapatának és nem képviseli az elnököt sem.”
Az viszont szöget üt az ember fejébe, hogy ez a nő nyilvánvalóan nem őrült, bár tény, hogy érzelmileg jelentősen megviseli az általa biztosnak vélt csalás. A sajtótájékoztató végén, amikor kijelentette, az amerikai hazafiak nem fogják hagyni, hogy elvegyék tőlük a választást, elcsuklott a hangja. Ráadásul mindent kockára tesz bizony hajmeresztőnek tűnő állításaival, többek között a szakmai és a személyes hitelességét. Vajon miért teszi? Csakugyan van bizonyítéka? Vagy valaki átverte, és hamis bizonyítékokkal állt elő? Nem tudjuk a választ.
Ráadásul, ahogyan Tucker Carlson is elmondta a Fox Newson, Powell nem volt hajlandó elmenni a műsorába, és ott konkretizálni a vádakat. Többszöri megkeresés után „mérges lett” Powell, és azt mondta, ne zaklassák többet. Később azonban, múlt szombaton a jobbos Newsmax-szel szóba állt, és podcastjukban azt mondta,
Georgia republikánus kormányzója, Brian Kempnek is része volt egy olyan választási rendszer beszerzésében, amely ellene dolgozott Trump újraválasztásának, és ezért „bibliai méretű pert” akaszt majd Georgia állam és Kemp nyakába.
Ebben a műsorban sem mondta meg konkrétan, milyen bizonyítékok vannak a birtokában, bár itt a műsorvezető hozzátette, nyilván nem a médiában, hanem a tárgyalóteremben kell előállni ilyesmivel.
Ami a média működése szempontjából tanulságos, az, ahogyan a baloldalon a kezdetektől hozzáálltak a Trump kampány választási anomáliákkal kapcsolatos állításaihoz. Nos, egyszerűen lesöpörték azokat az asztalról! A New York Times a címlapján kategorikusan közölte, nem volt választási csalás, mielőtt még bármilyen vizsgálat, bírósági kereset lezárult volna, holott szakértők elismerik, mind a tömeges levélszavazás, mind az elektronikus szavazatszámlálás erősen manipulálható és potenciális csalásokra ad alkalmat. Hogy ez valóban megtörtént-e, nos, azt meg lehetett volna próbálni körüljárni, de a balliberális oknyomozók sehol sem voltak. Egyszerűen tudomást sem vettek a másik oldal állításairól, nem vették a fáradtságot, hogy beszéljenek olyanokkal, akik állítólag eskü alatt vallották, látták, ahogyan szavazatokat semmisítettek meg. Ahogy arra Tucker Carlson rámutatott műsorában, ők utána akartak járni annak, amit Powell állít.
A lényeg ugyanis, mondta Carlson, az igazság, és ezt akkor is meg kell írni, ha történetesen nem illeszkedik a jobb vagy a baloldal elvárásaihoz.
Ehhez képest a baloldali média nem feltételez, nem jár körbe, és nem azt mondja, szerintük ez vagy az nem állja meg a helyét, csupán szubjektív tényközlést láthatunk. Például a brit The Guardian írta hétfőn hajnalban, Powell valótlanul állít dolgokat. A Guardian már most tudja, hogy Powell nem mond igazat, vagy téved. Vajon honnan? A CNN „fact checking”-je jórészt abból áll, hogy szakértőik megmondják, amit Powell állít, nonszensz. A verdikt azelőtt megszületik, mielőtt a per lezajlana. És ez az, ami igazán szomorú, nem az, hogy lehet, Sidney Powell tisztánlátását megzavarták az érzelmei.
