Kevesen tudják, hogy hazánk rasszizmus-kutatásban nagyhatalom. Az NYGYRKK mára olyan ügyfeleket tudhat magáénak, mint az Európai Unió, az ENSZ vagy a Raytheon, ezért is tartottuk vissza ezt az eredményt hónapokig: meg akartunk győződni róla, hogy a megdöbbentő számok helyesek, a hitelességünk számunkra létkérdés!
Bizonyára sok olvasóban felmerül, hogy miben mérik a rasszizmust?
Különféle metrikák vannak rá, az egyik, mára elavult, amivel talán önök is találkoztak, az a bőrszín-differencia keltette feszültség, amit volt/lumenben mértünk, de ezzel akadtak problémák, csak deszaturált, fekete-fehér skálán tud mozogni, napszaktól függően ingadozhat, és a többi. A legelfogadottabb mai mértékegység a kirekesztés/másodperc, ez jóval többféle izmust képes interszekcionálisan mérni.
Mi egy átlagember esetében a kirekesztés mértéke?
Kitűnő kérdés!
Nos, ha önnek van egy eltérő etnikumú szomszédja, akit valamiért utál, könnyen önre süthetik a rasszista jelzőt, pedig lehet, hogy csak hangosan szokta bömböltetni a zenét. Amennyiben ön mérges a szomszédjára, aki egy indivídum, akkor önben, abban a pillanatban maximum 1 k/s-mal fortyog a kirekesztés. Ha azonban nagyobb embercsoportok esetén gyűlölködik, ez az érték jóval magasabb is lehet, a csoport számosságától függ, így aztán a kilo, mega, sőt gigakirekesztés értékek is előfordulhatnak, például ha kiirtaná az összes kínait.
Tehát mondjuk Niedermüller Péter, amikor fehér-hetero-keresztény férfiazik, akkor 300 millió embert rekeszt ki, azaz 300 megakirekesztés per secundummal gyűlöl?
Abban a pillanatban igen, de az csak egy kiugró tüske, mi ilyenkor az éber órák számával osztjuk ezt el. Feltételezve, hogy napi egyszer teszi, ez egy jóval barátibb, 5 kilokirekesztés/s-os érteket eredményez.
Egy átlag magyarhoz képest 5 kilokirekesztés/s soknak számít vagy kevésnek?
Kicsivel magasabb, mint a magyar átlag, de mi egy átlagon felül toleráns nép vagyunk. Mi azért az intézetben ennél jóval potensebb rasszizmussal dolgozunk nap mint nap, nekünk ez egyáltalán nem szokatlan értek.
Térjünk át akkor a kutatási eredményre, ami megrázta a világot: Donald Trump a legkevésbé rasszista ember a Földön, ráadásul ő az egyetlen, akinél a kirekesztés negatív érték. Megdöbbentő!
Az! Többször is újraszámoltuk, ellenőriztük a modellt, de ugyanazt kaptuk: Donald Trump rasszizmusa mínusz(!) 200 kirekesztés másodpercenként, ráadásul a kora előrehaladtával ez tovább csökken, ami ellentmond az általános trendnek, hogy a kor előrehaladtával az emberek egyre rasszistábbá válnak.
Miként jelentkezik ez a mindennapokban?
Nos, ez az érték teszi Donald Trumpot a legalkalmasabbá a világbéke megteremtésére, amit az antikirekesztéséből extrapolálva körülbelül a harmadik ciklusa végére jósolunk.
Ami a szakmánk szempontjából releváns hatás, az Trump rasszizmus-negáló aurája: a közelében tartózkodó emberek esetében pillanatnyilag alacsonyabb rasszizmust mérhetünk, mint amit egyébként kapnánk, ha mondjuk vákuumba helyeznénk őket. Az ilyen értékeket ezert mindig korrigálni kell.
Hihetetlen, hogy hol tart már a tudomány! Azon olvasók kedvéért, akik az interjú nyomán kedvet kaptak a rasszizmus-kutatáshoz, milyen előképzés szükséges, hogy valaki az NYGYRKK-ban kaphasson munkát?
Lényegében semmilyen, az itt dolgozók kizárólag egykori könyvtárosok.
