Reaktor

Sisi a legismertebb osztrák Jézuska – podcast Gosztola Anitával

Cukrászda helyett egy olyan üzletet nyitott Bécsben, ahol egész évben karácsony van. Mekkora feladat magyarként vállalkozást indítani Ausztriában? Mire elég a fahéj illata és a karácsonyi zene nyáron? Veszélyben vannak-e keresztény hagyományaink? Podcast Gosztola Anitával, a Prestige-díjas karácsonybolt alapítójával.

 gosztola.jpg

Megnyitás Spotify-ban

Megnyitás Apple Podcasts-ben

Megnyitás Youtube-on

Honnan jött az ötlet, hogy karácsonyi boltot nyiss, és miért pont az osztrák fővárosban?

Gyakorlatilag ez nem is ötlet volt, hanem egy érzés, ami még engem is meglepett az elején, hiszen mind szakmailag, mind emberileg egy stabil és kiegyensúlyozott életet éltem Magyarországon. Ez az érzés 6-7 évvel a megnyitást megelőzően érkezett, először csak finoman, 2016-ban volt egy olyan megerősítés, hogy mikor indul már el ez egész. Folyamatosan figyeltem ezt a belső érzést, ezt a hangot, és azt mondtam, hogy de hát ez miért, ez hogyan jött, és biztos? És mindig azt éreztem, hogy igen. Amikor eldöntöttem, hogy beleállok a küldetésembe, akkor azon gondolkodtam, hogy hol legyen ez az üzlet. Ekkor jött a válasz, hogy Bécsben, így kerestem az üzletet, utána felvettem a kapcsolatot a kinti magyar egyesülettel, és szinte a második üzlet, amire rátaláltam az az üzlet, ahol most a szalon is van.

Az uniós csatlakozásunk előtt azzal reklámozták az EU-t, hogy mi is nyithatunk cukrászdát Bécsben. Magyarként mennyire volt nehéz elindítani és mennyire nehéz működtetni a vállalkozást?

Ha valaki az útján van, akkor nagyon sok minden nagyon gyorsan megjön hozzá. Ehhez a vállalkozáshoz, ehhez az üzlethez annyira gyorsan jött össze minden, hogy nem is gondoltam volna. Az üzlet pont olyan volt, mint amit megálmodtam. Amikor beléptem, szinte úgy láttam a falakat, ahogy korábban elképzeltem. Üzletileg sikerült a vállalkozást egy olyan formára hozni, amit két alatt tudtunk engedélyeztetni. Szinte azonnal megkaptam az árukhoz a beszállítási lehetőséget. Én pozitívan nyilatkozhatok arról, hogy mennyire könnyű. Nem egyszerű, de könnyen össze tud jönni. Üzemeltetni viszont már nagyon sok kihívással jár. Itt meg kell említenem a nyelvet. Hiába beszéli valaki jól a nyelvet, attól még nehézségeket okoz, ha az emberek gondolkodását, mentalitását nem ismeri teljes valójában. Hogy add át az üzenetedet, hogyan szóljon úgy, ahogy azt te gondolod? Ez nekem még ma is az egyik legnehezebb, de nagy segítségemre van ebben a marketing- és PR-csapatom, akik anyanyelvi osztrákok. Amit magyarul leírok és szeretném átadni, ők átfordítják, de nemcsak nyelvileg, hanem gondolatilag is. Vállalkozni szerintem nem olyan nehéz, nagyon sok támogatás és lehetőség van a Wirtschaftkammer-től, az Osztrák Gazdasági Kamarától.

Nőként azt kell mondanom, hogy a női szervezetek jelenléte nagyon erős Ausztriában, nagyon erős a női networking. És ez folyamatosan emelkedik, nézem a statisztikákat, a vállalkozások 47%-át nők viszik.

Ha már marketing, gondolom nemcsak német, hanem angol nyelven is hirdetnetek kell az üzletet. Nagyon sok a turista, ha jól sejtem.

Mivel egész évben nyitva vagyunk, ezért úgy is építettem fel a tematikáját, hogy a Bécsbe látogató turistáknak egy karácsonyi élményközpontot kínáljunk. Turisztikai szakemberként korábban is élményszervezéssel foglalkoztam. Nagyon rég is az volt a mottóm, hogy az élmények szervezője és ezt a szalonban is tovább kívántam vinni.

Világszerte nagyon híres a bécsi karácsony, ezért nagyon sokan szeretnek ellátogatni, azok is, akik tudván, hogy decemberben nem lesznek itt, visznek magukkal egy kis szuvenírt, egy kis emléket Bécsből.

gosztola_anita.jpg

Hogyan lehet karácsonyi hangulatot varázsolni mondjuk augusztusban a szalonban? Ehhez hozzá tud segíteni a zene, az illatok?

Igen, amikor belépnek hozzánk a vendégek, egy kicsi csengő fogadja őket, ami azt „mondja” helló. Mindig fahéj illat van nálunk, szól a karácsonyi zene és a fények is sokat tesznek a hangulathoz, valamint a dekoráció. 25 éve dolgozom egy nagyon kedves dekoratőr hölggyel, akivel nagyon jól megértjük egymást.

Azt hiszem, a legfontosabb mégiscsak a szív és a lélek, amit a karácsony iránt érzek. Ezt úgy próbálom átadni, mintha az otthonomba jönnének a vendégek.

Boldogan látom, hogy ez működik és a vendégeknek is a karácsony érzése jön meg.

A bolton kívül milyen további funkciói vannak? Hasonlóan képzeljük el, mint a szentendrei Hubay házban működő örök karácsonyboltot?

Szerencsém van, hogy két szinten tudom megvalósítani azt a szolgáltatást, amit nyújtani kívánok. Lent van egy üzletrész, ahol megvásárolhatók az ajándékok, illetve van egy második szintünk, ami egy szalon rész, itt egy kisebb múzeum részleg található. Magyar és német nyelven fogadom a vendégeket, kollégáim angol, orosz és egyéb nyelveken tudják biztosítani az idegenvezetést forralt borral és süteménnyel a csoportok részére. Van egy pici rendezvénytér is, ültetve 50 főig tudunk koncerteket rendezni, ki tudjuk adni bérbe a szalont, cégeknek, családoknak fotózási helyszínt tudunk biztosítani, amit karácsony tájékán nagyon sokan igénybe is vesznek. Tehát az üzletnek három funkciója van, így egy kicsit komplexebb, a következő időkben a múzeum bővítése van még tervben.

Idén a vírus miatt nem tudtátok minden funkcióját kihasználni. Viszont elindítottátok a webshopot, ennek milyen volt a fogadtatása? A jövőben is rendelhetnek tőletek azok, akik nem tudnak eljutni hozzátok? Akár ázsiai turisták is?

Igen, és ez nekünk nagy kihívás volt. Tudtuk és terveztük is a nagyobb részvételt az online térben, de nem volt rá időnk, kapacitásunk. A vírushelyzet megmutatta, hogy ez bizony szükséges, időnk is lett rá, hiszen zárva voltunk, valamint turisták híján a nyitvatartási időben sem tudtunk az offline üzlettel jelen lenni. Szerencsére egy pályázatnak, a kolléganőmnek és egy klassz IT-csapatnak köszönhetően elkészült az oldalunk is, amivel nem csak Ausztrián belül, hanem a környező országokba is tudunk szállítani. Ázsiai turisták még nem jellemzőek annyira nálam, lehet, hogy ez a közeljövőben változni fog, de természetesen az ő igényeiket is próbálom kielégíteni.

424.jpg

Említetted, hogy a magyarok és az osztrákok sok mindenben különböznek. A karácsonyi hagyományokban és az ízlésben vannak-e különbségek?

Mindenképpen, bár szomszédos, erős katolikus hagyományokkal rendelkező országként nagyon sok a hasonlóság. Mégis, szokásaiban eltér picit. Talán a régi dolgokhoz való ragaszkodás Ausztriában még erősebb, a piros és arany díszeket használja szinte mindenki karácsonykor és nehezen váltanak az új dolgok felé. A fából és szalmából készült dolgokat nagyon szeretik, Magyarországon ezek iránt nem olyan erős az igény. Illetve az ételek terén is vannak különbségek,

Ausztriában egyszerűbbek a karácsonyi vacsorák, akár egy sült kolbász párolt káposztával épp annyira lehet karácsonyi étel, mint a lazac.

Ez tartományonként eltérő. Talán a mézeskalácsot kell megemlítenem, ami nekem nagyon furcsa volt. Itt kekszeknek hívják őket és nagyon sokféle ízben és formában készítik. A mariazelli és a salzburgi mézeskalács a leghíresebbek. A receptúráját tekintve szinte majdnem ugyanaz, viszont ők nem díszítik annyira mívesen, és nincs akkora kultúrája és hagyománya, mint Magyarországon.

Ha már említetted az új karácsonyi divatot, jelenleg mi a trendi és ez mikor dől el? Ha jól tudom, már januárban meg lehet ismerni az azévi divatot Frankfurtban, ami a karácsonybiznisz központja.

Számomra is nagyon meglepő és új terület volt ez, mind szakmailag, mind emberileg. Ez több ezer négyzetméteren jelent kiállítókat és rendezvényszervezőket.

Van egy designer team, ami minden év január elején összeül Johannesburgban azért, hogy meghatározzák a karácsonyi trendeket, amikre a világ aktuális eseményei vannak nagy hatással.

Tavalyelőtt például a környezetvédelem miatt a natúr és a természetes színek, formák jelentették az ötletet. Ezeket január végén publikálják különféle előadások keretében, valamint nagyon sokat hallhattam és kutattam a fényekről. Van, aki csak a fényekről ír könyvet, a különböző színű fények jelentőségéről, mennyi fényt használunk karácsonykor, milyen fényeket teszünk a fára. Ez engem teljesen meglepett. Ez egy szakma, egy olyan terület, amit nagyon is komolyan kell venni, hiszen azt mondjuk, hogy az évnek csak egy időszaka ez a három nap, de mindenképpen biztosítani kell az érzését, a szépségét, a hangulatát, amit a díszítésekkel is meg tudunk tenni. Viszont én azt vallom, hogy a karácsony nem csak három nap, egész évben meg kell mutatkoznia az érzésnek.
Visszatérve a frankfurti vásárra, nagyon komoly szakmai háttér van mögötte, ami engem lenyűgöz, és az a tudás is, amit átadnak és amilyen komolyan ezt teszik.

Megfordulnak nálatok gyűjtők? Olyanok, akik rendszeresen visszatérnek minél különlegesebb díszekért, tárgyakért?

Igen, azt mondhatom, hogy most már mi is egy olyan család vagyunk a vendégekkel, mint a bélyeg- vagy óragyűjtők. Évről évre visszajárnak és valamilyen aprósággal vagy nem aprósággal, de biztos, hogy bővítik a készletüket. A hógömbök iránt nagy a kereslet, nagyon szeretik az emberek és minden éven jönnek ki újak. Örömmel mondhatom, hogy igen, vannak ilyen emberek, és azt látom, hogy a világ minden részéről üzennek, képeslapot küldenek karácsonykor. Egy megható élmény volt – mi ugye 24-én is nyitva vagyunk –, hogy ajándékot hoztak nekem, süteményt sütnek nekem és megköszönik, hogy egész évben itt voltam és, hogy ma is itt vagyok. Ez számomra egy csoda.

Ha jól tudom, Bécs 1298 óta szervez karácsonyi vásárt, Magyarországról is rengetegen látogatnak ki évről évre. Idén ezeknek a vásároknak a nagy része vagy talán az összes sajnos elmarad. A magyaroknak gyakran jut eszébe a karácsonyi vásárokról, főleg a bécsiről, hogy drágák. Erről mit gondolsz?

Ausztria egy kicsit mindenképpen drágább, mint Magyarország. Ezek a termékek 5 eurótól akár a csillagos égig is mehetnek. Ez relatív, hogy drága, szerintem a kinti élethez és a bérletek kifizetéséhez kellenek ezek az árak. A szolgáltatások minősége is fantasztikus, akik egész évben ezért dolgoznak, tőlük nagyon sok anyagi és emberi erőforrást igényel. Én azt látom, hogy drágábbak, de ezek reális árak. Az árazás az én esetemben is nehéz volt, mert Magyarországról jöttem, magyar árakban gondolkodva nem tudtam feltenni azokat a mércéket az elején, hogy elég legyen.

Ha nem értékelem és árazom magam olyan szintre, akkor nem is vesznek komolyan.

Összességében azt kell mondanom, hogy a magyar karácsonyi vásárokhoz képest drágább a piac, de már értem, hogy miért.

Gyakran találkozunk azzal a tanáccsal is, hogy drága holmik helyett időt, figyelmet, szeretetet ajándékozzunk. Te, hogy állsz ehhez a gondolathoz?

Az ajándékozás is hozzátartozik az ünnepekhez és nem kell feltétlenül drága ajándékokkal kifejezni ezt. Azt gondolom, hogy ha valakire tényleg időt szánunk és szeretetet adunk az is egyfajta adás, és a legnagyobb ajándék tényleg az idő, az egymásra figyelés. Hogyha valakinek a titkos vágyát tudva, hogy mit szeretne, minek örülne, még kiegészítjük valami aprósággal vagy nem aprósággal. A lényeg az, hogy kifejezzük a szeretetünket az is egy idő. Ráfordítjuk az időt arra, hogy kitaláljuk mit szeretne, elmegyünk abba a boltba, megrendeljük, becsomagoljuk. Nekem is egy szeretet, hogy amíg készülők rá, hogy átadom, az nekem is egy jó érzés és engem is tölt. Az ajándékozást nem tartom rossz dolognak, mert az ajándékozás egy tényleg nagyon régi szokás és azért kapcsolódik a karácsonyhoz elsősorban, hiszen a Télapónak a történetéhez is az ajándékozás, a feltétel nélküli szeretet történetét jelenítjük meg minden évben. Nem kell drágának  lenni, de az idő, amíg te is készülsz rá és aki kapja, annak is egy nagy öröm.

82034969_2452457325015673_3726500465676910592_o.jpg

Néhány éve hallunk arról, hogy a kereszténységhez köthető hagyományokat vallási okokból eltörlik néhány bécsi iskolában, például télünnepnek hívják a karácsonyt, nem jön a Mikulás. Mit gondolsz, a karácsonyi keresztény hagyomány átalakulóban van?

Nem, nem tud átalakulóban lenni, mert inkább pont azt érzem, hogy egyre erősebb és összetartóbb az a közösség, aki ehhez ragaszkodik. Az osztrákok egymás között is és a családok között is és ezt eddig is szerették, ők ezt tovább viszik. Én ebben nem látok változást. Én is hallottam, hogy sok iskolában a mikulást és keresztény ünnepeket másképp hívják. Az is nagyon érdekes, hogy sok muszlim vallású vendégem van. Voltak Szaúd-Arábiából, Abu Dhabi-ból, akik még karácsonyfát is vásároltak, mert őket is érdekli. Van olyan vendégem, aki tudja, hogy nem tarthatna, de ők otthon tartanak karácsonyt. Szerintem keveredik a kultúra és Bécs nagyon kozmopolita város. Bár azt hisszük, hogy esetleg ez lesz majd a trend, de nem.

Szerintem a keresztény vallás nagyon erősen jelen van Ausztriában és maradni is fog.

Szerintem vannak jelei annak is, hogy bizonyos családokat érdekel és efelé a szokások felé, hagyományok felé ők is nyitottak és nyitottabbá válnak.

A karácsonyi készülődés természetesen az ajándékozáson és a szereteten túl azért stresszfaktor is. Ezt évről-évre tapasztaljuk. Számodra ez különösen igaz lehet, mert ez az év legsűrűbb hónapja. Hogyan tudod kezelni ezt a nyomást?

Éppen ma reggel gondolkodtam így pár nappal a karácsony előtt, hogy te jó ég, mi jön még. Nagyon sok felé kell ilyenkor figyelni, a rendezvények, a teljesítések, a dekorációk, amiket készítünk az otthonokba, az üzlet, hogy rendben legyen, kollegák, stb.

Én nyugalomra intettem magam, „minden rendben lesz”, ezt mondogatom magamnak, és ez így van.

Bízom benne, hogy rendben, egészségben kitartunk, a kollegák is és a vendégek is elégedettek lesznek.

Mekkora a csapat, akikkel együtt dolgozol?

Ez év közben kisebb létszámú, de most idén nagyon le kellett csökkentenem és most csak erre a két vagy három hétre jönnek segítők. Egyelőre négy emberrel számolok, aztán meglátjuk, hogy lesz és mint lesz. Vannak olyan kollégák, akik készen állnak, és ha kell, akkor be tudnak jönni akár éjszaka is segíteni. Ezt most még nem látom előre, hiszen most egyedüliként vagyok Bécsben karácsonyi üzlettel. Nagyon boldogan tapasztalom, hogy most azok is ellátogatnak hozzám, akik Christkindlmarkt-okat látogatták, de valahogy most ők is megtalálnak minket.

Több díjat is nyertél. Legutóbb a Prestige Awards-ot. Mivel érdemeltétek ki az Ausztria legjobb üzletének járó elismerést?

Számomra ez azért volt nagyon meglepő, mert ezt a vendégek értékelései alapján kaptuk. Az, hogy viszik a hírünket az, hogy eljutunk olyan emberekhez, akik vagy jártak nálunk, vagy hallottak rólunk és ők keresnek fel minket, hogy lehet pályázni és szeretnék, ha mi is részt vennénk ebben a versenyben. Amikor megkaptuk ezt a díjat, akkor madarat lehetett volna fogatni velem.

Ez a legnagyobb visszajelzés, hogy jó az, amit csinálunk, szeretik és erre szükségük is van az embereknek.

És innen hova tovább?

Ez jó kérdés. Nem tudom.

Azt említetted már, hogy bővítést tervezel. Ez új helyszínt is jelentene vagy a meglévőn belüli bővítést?

A meglévőn belülit. Nagyon nagy vágyam egy felkérésnek eleget tenni.

Egy idős bécsi hölgy keresett meg azzal, hogy 3500 darabos Mária Terézia- és Sisi-korabeli gyűjteményt hozott vissza Bécsbe, ami 30 éven keresztül Németországban volt kiállítva egy múzeumban.

Ennek a kiállításnak a helyszínéül a Wiener Christmas szalonra gondolt és rám, hogy ezt megcsináljam. Ez a legnagyobb olyan vágyam a közeljövőben, hogy ezt összehozzam, és ehhez keresem azt a partneremet, aki ebben segítségemre lehet.

Sisi, ha jól tudom éppen december 24-én született?

Igen, december 24-én és őt hívják a legismertebb osztrák Christkindlnek, Jézuskának.

A karácsony az év végének közeledtét is jelenti. Van újévi fogadalmad?

Különösebb nincs, annyi van, hogy továbbra is boldogan és szeretettel tudjam csinálni azt, amit csinálok. Számomra is egyre tudatosabb legyen az a szolgálat, hogy miért is kaptam ezt a szép feladatot, és mi is ezzel a dolgom. 

Az interjút készítette:
Fazekas Csilla

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása