Reaktor

A magyar futball öt nagy pillanata 2020-ban
Olyan ez az év, amilyen, de futball tekintetében számos emlékezetes pillanat történt.

mlsz_foto3.jpg 

Pillanatok, amelyekre évtizedekig (többségében vidáman) emlékezhetünk vissza, attól függetlenül, hogy összességében milyenre sikeredett az idei év.

Kicsit ironikus visszatekinteni a tavalyi szilveszterre. Mindenki koccintott, az új évtized első évének hatalmas lehetőségeit ünnepelte, várta 2020-at. Igen, világunkat valóban járványszerűen hozta össze valami a korábbiaknál sokkal szorosabban, az év kezdetét követően azonban egyre többen kezdték el a dugiban tárolt pótpezsgőt újra elővenni: nem lehetne mégis átlépni 2021-be? Az átlépés végre nagyon közel van, viszont az tagadhatatlan, hogy 2020 hozott szép történéseket is – különösen a futballvilág magyar kötődésében. Jelen cikk 5 olyan pontot mutat be, amelyekre évtizedekig (többségében vidáman) emlékezhetünk vissza, attól függetlenül, hogy összességében milyenre sikeredett az idei év.

5. A Debrecen kiesik az élvonalból

Kezdjük is egy ellentmondásos sztorival: a Debrecen kiesése egy olyan pillanat, amelyre a Paks rajongók sokáig büszkén emlékeznek majd vissza (az a bizonyos 1-1 tartotta benn őket az NB1-ben), miközben a Debrecen szurkolói örökre el akarják azt feledni. Személyesen is jelen voltam a mérkőzésen, mely összességében tökéletesen összefoglalta a Debrecen szezonját: a csapat egyáltalán nem jól kezdte a meccset – hiába volt győzelemre szüksége –, és nagyon lassan szedte össze magát a második félidőben is. Ennek ellenére a mérkőzés utolsó perceiben ott volt a megmenekülés lehetősége, hisz a Debrecen játékosai kétszer is eltalálták a kapufát. Egyikből sem lett gól azonban, így a hétszeres bajnok Debrecen visszaesett a másodosztályba.

 

A lefújást követően a szurkolók egy csapata berohant a pályára, ami egy meglehetősen félelmetes szituációt teremtett. A csalódott Loki-rajongók célja az volt, hogy levegyék a mezt a játékosaikról, ezzel is jelezve, egy kieső csapat tagjai nem érdemlik meg a Debrecen szerelését. A kiesést követő nyár során nagyobb strukturális változások történtek a Debrecennél, majd az átigazolási időszak végén Dzsudzsák is visszatért a csapathoz.

Az együttes jelenleg magabiztosan vezeti az NB2-őt, 21 meccs alatt 48 pontot gyűjtött (egyetlen alkalommal kapott csak ki), így nagy valószínűséggel egy év kihagyást követően visszatér az élvonalba.

4. Szoboszlai Lipcsébe igazol

Csupán néhány napja került hivatalosan is megerősítésre, hogy Szoboszlai Dominik a valaha volt legdrágább magyar futballistaként a Salzburg csapatából az RB Leipzig együtteséhez igazol. A 20 éves magyar középpályás már több éve jó teljesítményt nyújt Ausztriában, ám Minamino (Liverpool) és Haaland (Dortmund) távozását követően különösen is központi szerepet kezdett betölteni az együttes életében. Dominik átigazolása egy új lehetőséget teremt a fiatal tehetségnek, megadva az esélyt, hogy a világ egyik legjobb bajnokságában, a német Bundesligában teljesítsen, illetve hogy már 20 évesen is folyamatosan ott legyen az európai porondon egy egyre konzisztensebben topfutballhoz tartozó klub játékosaként.

35822795_29c1ee0da6807476ddd32afa4442d40a_wm.jpg

Fotó: RB Leipzig

Persze az átigazolás sikerét az idő mutatja meg igazán, ám elsőre nagyon úgy tűnik, hogy Szoboszlai és ügynökei jól döntöttek. A Lipcse egy nyilvánvaló előrelépést jelent, ám mégsem egy naiv elköteleződést. Nem ismeretes persze, hogy az újságokban terjengő pletykák mennyire valósak (az igen megbízható Fabrizio Romano szerint összességében három csapat érdeklődött komolyan Dominik iránt, az Arsenal, az AC Milan és a Leipzig, így a gyakran emlegetett Real Madrid vagy Bayern talán elsőre nem ugrott volna érte), ám az biztos, hogy racionálisan a Németországba való igazolás volt most a legszerencsésebb választás.

Ne feledjük el, hogy Dominik még csak 20 éves, a „lépcsőzetes fejlődés” elve pedig fontos lehet karrierjének sikere szempontjából.

Ha jól játszik ugyanis, valószínűleg nem a Lipcse csapatában öregszik meg, viszont ha drasztikusan gyorsan tesz lépést egy túlzottan nagy, vagy akár névben erős, de jelen helyzetben bizonytalan csapatba (például Arsenal), az megtörheti az eddigi fejlődés útját. Ez a fejlődés – 20 éves korhoz viszonyítva főleg – nagyon is impozáns: Dominik 83 alkalommal lépett pályára a Salzburg csapatában (a legtöbb alkalommal a tavalyi szezonban játszott), 26 gólt szerzett, 35 gólpasszt adott, egyben a keret egyik kiváló helyzetteremtőjévé is vált.

3. Magyarország megnyeri az UEFA Nemzetek Ligája csoportját

A Nemzetek Ligája koncepció igen vegyes érzelmeket váltott ki a rajongókból: először a többség úgy vélekedett, hogy semmi értelme nincs egy hasonló kezdeményezésnek (ahol ligákba szerveződve a különböző válogatottak erősség szerint találkoznak egymással a barátságos összecsapások helyett), később azonban egyre többen kezdték figyelni az izgalmasabbnál izgalmasabb összecsapásokat.

mlsz_foto2.jpg

Fotó: MLSZ

Magyarország esetében is ez az érzés: ha nem jutunk ki az EB-re (mely nyilvánvalóan az év legfontosabb momentuma, értelemszerűen az első pozícióban szó lesz róla részletesen), akkor talán senki nem értékeli azt, hogy néhány nappal később a Nemzetek Ligája csoportot is megnyerjük. Izland legyőzése a sorsdöntő EB-pótselejtező meccsen azonban más közeget teremtett, így az Oroszország-Szerbia-Törökország csoportban megszerzett első hely is nagyobb örömmel bírt. Fontos azonban két szempontot figyelembe vennünk: egyrészt azt, hogy a korábbi Nemzetek Ligája segített minket az EB-pótselejtező eléréséhez (ezt hosszabban nem fejtem ki, mert a formátum igen szövevényes),

másrészt hogy a mostani sorsolást követően hatalmas volt azon szkeptikusok aránya, akik szerint az orosz, szerb, török hármas ellen alig van esélyünk, így minden bizonnyal valahol hátul végzünk a csoportban sok vereséggel.

A csapat azonban 11 pontot gyűjtött 6 meccs alatt (egyetlen vereséget szenvedve ezen időszak során), ez az első hely pedig a 2022-es katari világbajnokságra való kijutásunk szempontjából is különösen értékes lehet, ám addig még igen sok van hátra.

2. A Fradi bejut a BL-be  

Magyar csapat az idei szezont megelőzően utoljára 2009-ben játszott a Bajnokok Ligájában. A Debrecen (ironikus, hogy 11 évvel később kiestek az élvonalból) akkor nem szerzett pontot a Fiorentina, Lyon, Liverpool hármas ellen (meglepő lehet az akkori futball, mivel a csoportban a Liverpool lett a harmadik), az évek múlásával pedig a BL egyre inkább egy teljesíthetetlen álomként tűnt fel. Különös is nehéznek bizonyult a bejutás azt figyelembe véve, hogy a magyar bajnoknak négy fordulón kell átjutnia a Bajnokok Ligája csoportkörig.

Ez most a Fradinak sikerült, méghozzá úgy, hogy találkozott az 51 skót bajnoki címmel rendelkező Celtic csapatával, illetve a papíron mindenképp erősebb Dinamo Zágráb együttesével is, mely Budapesten adott egy sima 4-0-át a Fradinak egy évvel ezelőtt, 2019 augusztusában. Végül az október 1-jén tartott sorsoláson a Ferencváros a Juventus, Barcelona és Dynamo Kiev csoportjába került. Akkoriban sokan örültek a gálamérkőzéseknek (Ronaldo és Messi ellen játszani tényleg nem semmi),

ám bennem végig volt egy olyan érzés, hogy a mostani nehézségek következtében jobb lett volna egy könnyebb csoport, ami talán kevésbé látványos, de több teret enged az európai tavasznak.

A csoportkör végül minden szempontból vegyes érzelmeket: egyrészt szomorú, hogy a járványügyi helyzet miatt nem sikerült teljesen kiélvezni ezt a kivételes pillanatot, másrészt a megszerzett 1 pont sem tölthet el minket teljes boldogsággal – különösen úgy, hogy a Ferencváros az utolsó percben bukott a Juventus ellen idegenben, illetve vereséget szenvedett a sorsdöntő meccsen Kijevben. Reméljük azonban, hogy az ilyen szinten való szereplés nem egy 10 évenként megismétlődő kuriózum lesz, így gyakran szurkolhatunk magyar csapatnak a BL-ben is.

1. Újra kijutunk – az Izland elleni utolsó 5 perc

Túlzás lenne azt mondani, hogy kiváló volt az Izland elleni mérkőzés egésze. A meccs meglehetősen szerencsétlen módon indult számunkra, a 11. percben ugyanis Sigurðsson gólt szerzett Gulácsi ritkán látott hibáját követően. Ez pedig annyira igazságtalannak tűnt! Gulácsi egy kapus, a kapusposzt szépségeivel és sorsával egyszerre. Nincs is olyan magyar játékos talán, aki az elmúlt évek során hozzá hasonlóan folyamatosan európai szinten is irigylésre méltóan teljesített volna – ne feledjük, a Lipcse kapusa 2016 óta szezononként átlagosan 35-40 alkalommal véd klubszinten. Mégis, attól függetlenül, hogy nagyon sokan szeretik Gulácsit, kapusként nehéz azt a rajongást és őrült lelkesedést megkapni, amit a gólszerző játékosok szoktak.

Épp emiatt fájt annyira az Izland elleni mérkőzés (egészen a 88. percig): van egy kiváló, rendkívül tehetséges magyar futballista, és talán mégis róla fognak beszélni az EB-re való kijutás fő akadályaként.

mlsz_foto.jpg

Fotó: MLSZ

Aztán jött az utolsó 5 perc. Az „újdonsült magyar”, Loïc Négo gólja már önmagában is megváltást jelentett a csapatnak, hisz lehetőséget teremtett a 30 perces hosszabbításra. Én a TV előtt ülve akkor azt akartam, hogy a csapat mindenképp birtokolja a labdát, lassítsa a játékot, történjék bármi, csak teljenek el azok a percek, jöhessen a hosszabbítás. De bátraké a szerencse, nem igaz? A 92. percben Szoboszlai még egy gólt lőtt, ezzel pedig kijuttatott minket a részben hazai rendezésű Európa-bajnokságra. Szoboszlai gólja túlzás nélkül mesébe illő: egyrészt ritka, hogy valaki hasonló módon találjon be, az pedig még ritkább, hogy egy hasonló sorsdöntő összecsapáson az utolsó 5 percben sikerüljön fordítani.

Amennyiben 2019-ben előre láttuk volna, hogy miként telik az idei év, maximum bánatunkban töltögetjük a pezsőt. Hogyha azonban kapunk egy szerződést, melyben az szerepel, hogy egy magyar csapat a Barcelona és Juventus ellen játszik a BL-ben egy hosszas menetelést követően, megnyerjük a Nemzetek Ligája csoportunkat, illetve újra kijutunk az EB-re, azt biztos gondolkodás nélkül aláírtuk volna. Reméljük, hogy (sikeres) futballban gazdag évünk lesz jövőre is!

Kiemelt fotó: MLSZ

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása