A szimbólumok az életünk részét képezik, mindenhol ott vannak körülöttünk. Annyira megszoktuk a jelenlétüket, hogy fel sem tűnik már, hogy alapvetően nem is olyan egyértelmű a jelentésük, mint ahogy azt gondolnánk. Ilyenek például az útjelző táblák. Akinek van jogsija, az már egy szempillantásból tudja, hogy mondjuk abba az utcába nem szabad behajtani, míg ez egy kisiskolásnak nem jelent többet egy piros karikás táblánál. De mégis honnan jönnek ezek a különböző jelek, szimbólumok?
A smiley
Bár elsőre egyértelműnek tűnik, hogy a : és a ) összekapcsolva, illetve elforgatva egy mosolygó arcot ad ki, azonban az eredete egészen érdekes, ráadásul hatalmas üzletet rejtett magában a kitalálása. A smiley megalkotása egy Harvey Ball nevezetű reklámszakemberhez fűződik, akit egy biztosítótársaság bízott meg a ’60-as években azzal, hogy tervezzen nekik logót. Ball egyszerűen csak egy sárga papírra firkantotta az azóta híressé vált mosolygó fejet, melyet a biztosító társaság a cégen belül egyszerű kitűzők formájában használt. A kitűzők nagy népszerűségnek örvendtek, azonban a cég nem védette le. Talán túl egyszerű volt ahhoz, hogy ez egyáltalán megforduljon a fejükben. Ball is csak 45 dollár prémiumot kapott a munkájáért akkor.
A smiley világhírneve a Spain fivéreknek, Murray és Bernard Spainnek köszönhető.
Ők nem voltak többek egyszerű kiskereskedőknél, akik ajándékboltot üzemeltettek. Azonban már ők is felfigyeltek a smiley-s tárgyak kelendőségére, és akkor ütötték meg a főnyereményt, amikor rájöttek, hogy a smiley, mint védjegy, még nincs levédetve. A Spain fivérek nem is haboztak, azonnal elrobogtak a szabadalmi hivatalhoz, ami így kizárólagos szellemi tulajdonukká tette, „Legyen boldog a napod!” szlogennel együtt a smiley-t. A smiley-nak köszönhetően így ő belőlük lett milliomos, nem pedig Harvey Ballból. Ha el akarod képzelni, hogy mennyit is kaszáltak vele pontosan, csak gondolj bele, hogy egy nap hányszor használod a smiley valamelyik formáját a messengeren!
A dollár
Nem fogod ezt sem kitalálni! A „dollár” szónak köze van a tallérhoz, vagy, ahogy eredetileg hívták, thalerhez. A dollár eredete a 16. századi Joachimstál nevű, ma csehországi településre vezet vissza, ami arról volt híres, hogy ott verték az ezüstpénzeket.
Maga a szó aztán elterjedt más európai országokban is, itt alakult át talerre, innen pedig már nem is hangzik annyira idegennek a dollár.
A $ kitalálása viszont már nem ilyen egyértelmű. Több teória is terjeng róla. Az egyik szerint az Egyesült Államok (US) két kezdőbetűjéből ered. Ha összeillesztjük az U-t és az S-et, akkor az U belesimul az S-be, és így végül kijön a két vonallal áthúzott dollárjel.
Ennél valószínűbb elmélet szerint, a spanyol pesoból ered. A peso rövidítése csak simán egy P volt, a többesszámé Ps. A Ps-ből a nagy p-t aztán rövidítésként csak egy vonallal jelölték, és a P szárára ráillesztették az S-et, így jött létre az egy vonallal áthúzott dollárjel.
A Bluetooth jele
Bár manapság kevésbé ismert, mint 10 éve, elterjedése az elektronikus eszközöknek köszönhető. Azonban az eredete ennél sokkal régebbre nyúlik vissza és a kékáfonyához is van némi köze. A 10. században uralkodott Kékfogú Harald, dán király, aki nevét onnan kapta, hogy nagyon szerette a Dániában igen burjánzó kék áfonyát, ami kékre festette a fogait. Nem tudom, hogy feltűnt-e,
de Kékfogú Harald neve angolul Harald Bluetooth.
A Bluetooth jele, mely leginkább egy B betűre hajaz, Harald király rúnabetűkkel írt monogramjának az összeillesztéséből ered.
De ez még nem magyarázza meg, hogy miért hívják a Bluetooth-t így. Nos, a ’90-es években az Ericsson egy programot akart kifejleszteni, amivel a különböző telefonokat kábel nélkül is össze lehet kötni. Ennek megvalósítására a versenytársakkal kellett szövetkeznie. Létre is jött egy érdekcsoport (SIG), azonban a közös név még nem volt kitalálva. Az Ericsson egyik mérnöke egy Kékfogú Haraldról szóló regényt ajándékozott az Intel programozójának, Jim Kardachnak, aki a SIG helyzetét nagyon is hasonlónak találta Kékfogú Harald történetéhez. Innen kapta a munkaprojekt a bluetooth nevet, majd ezt választották a program megjelölésére is.
A pi
Gondolom mindannyiótok tudja, hogy a görög π a geometriában a kör kerületének és átmérőjének a hányadosát jelöli illetve azt is, hogy ez egy végtelen szám, melyet csak az első két tizedes jegyéig szoktunk használni. De miért pont ezt a görög betűt jelölik erre? Először a walesi matematikus, William Jones használta 1706-ban, a periféria rövidítéseként. De nem csak a görög π-t, hanem a latin p-t is használták a periféria rövidítéseként, vagy olykor az egész szót kiírták. Végül 1748-ban tették hivatalossá, hogy a π jelet kell használni. Ez egy bizonyos Leonhard Euler Introductio in analysin infinitorum című munkájában lett kimondva.
