Reaktor

A hálapénz morálisan tette tönkre az orvosokat – podcast Csókay Andrással

Milyen állapotban van a magyar egészségügy? Miért örül a hálapénz elleni intézkedéseknek? Hol a helye az imának a legbonyolultabb műtéteknél? Hogyan váltotta meg Jézus Krisztus a tudományt? Miért gondolja, hogy a Covid jelentéktelen probléma az abortuszhoz képest? Csókay András sebészprofesszorral beszélgettünk.

Megnyitás Spotify-ban

Megnyitás Apple Podcasts-ben

Megtekintés Youtube-on

csa.jpg

A 777 keresztény híroldal kiadásában jelent meg egy majdnem kétszáz oldalas interjúkötete Istennel a műtőben címmel. Hosszú közös munka eredménye ez Martí Zoltánnal, a 777 alapítójával és főszerkesztőjével. Miért vállalta, hogy ilyen mélyen bemutassák az életét?

Huszonkét év és pár hónappal ezelőtt egy nagy változás történt bennem. Mondjuk úgy, hogy azelőtt is hívő ember voltam, de nagyon-nagyon felszínesen. Az a fajta hívő ember voltam, aki azt mondja, hogy igen, Uram, te ott vagy valahol a felhők mögött, de hagyjad csinálni az itteni dolgaimat, ehhez én jobban értek. Ez aztán a szó szoros értelmében kátyúba vitte a magán- és szakmai életemet. Hiába végeztem két egyetemet, nem volt semmilyen innovatív ötletem, kreativitás nélkül végeztem az orvosi munkámat. Ez soha nem jó. És akkor történt egy változás. Találkoztam az Úr Jézussal, misztikus tapasztalat formájában. Előtte már bűnbánatot gyakoroltam. Megnyílt a szívem, hogy visszatérjek a gyermekkorom tiszta lelkű hitébe. Ez megváltoztatta az életemet, de ezzel együtt kaptam egy feladatot is. Ez a feladat benne foglaltatik az evangéliumban: „...aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom a mennyei Atyám előtt. De, aki megtagad engem az emberek előtt...” És tudjuk a folytatást. Aztán Pál apostol mondja, hogy „jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot”. Szerintem ez is egy nagyon szép mondat, bár kicsit fenyegetően hangzik. A kereszténység nem is egy vallás, hanem maga az út, az igazság és az élet. Kötelesek vagyunk követni azt, amit az Úr Jézus kér tőlünk. Engem arra hívott, hogy tegyek tanúságot a saját életemmel kapcsolatban. Mondjam el, hogy mi volt az a kátyú, amibe belefutottam és onnan az imádság, és a megtérés, ami csak az elindulás és életünk végéig tart, hogyan segített ki. Kaptam egy hívást arra, hogy erről tanúságot tegyek. Megkért erre Zoli, nem volt más választási lehetőségem, mint elmondani. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot.

Hogyan zajlottak ezek a beszélgetések?

Eljött talán öt alkalommal és mindig kérdezett, én pedig válaszoltam. Ezekből nagyon jó beszélgetések lettek. Kettőnk műve ez a könyv. Zoli maximálisan belerakta saját magát. Azzal is szembesültem, hogy utólag sem könnyű az embernek beszélnie a viselt dolgairól. Az egy dolog, hogy ezeket a viselt dolgokat a társadalom nem ítéli el. Sőt, nemhogy nem ítéli el, hanem meg van finanszírozva mondjuk az abortusz. Velem is előfordult, hogy biztattam valakit abortuszra. A társadalom nem ítéli el, ha valaki megunja a házasságát, fogja magát, elválik és újrakezdi az „életét”, aztán megint újrakezdi. Ezek teljesen bevett, jogi alapokkal rendelkező dolgok. Nehéz ezeket felidézni, de a Zoli kihúzta belőlem. Ezek után érdekes, hogy hogyan változott meg az életem az Úr Jézus és az imádság által, hogyan vezetett ez a kreativitáshoz, innovációkhoz. Hogyan vezetett például a sziámi ikrek szétválasztásához. Nemrégiben kérdezték tőlem, hogy most, hogy mindent megcsináltam, mik a terveim. Ugyanaz, mint huszonkét évvel ezelőtt: keresni azt, hogy merre hív az Úr.

Arról ír egy könyvében, hogy ugyan szörnyű a tisztán materiális gondolkodás, de legalább nem farizeuskodó és ezért kezelhető. A legrosszabbnak azt tartja, ha valaki a maga módján vallásos, mert ő kiismerhetetlen. Jóra viszont egyedül az vezet, ha mindent úgy fogadunk el, ahogyan az egyház tanítja. Melyik kategóriába sorolná Magyarországot?

Nagyon különbözőek a látásmódok. Attól függetlenül, hogy valaki hiszi-e az evangéliumot, hiszi-e a keresztény tanítást, hisz-e az Egyháznak, mindenkinek a lelke mélyén ott él az Úr Jézus. Meg is mondja, hogy „...Atyámban vagyok, ti bennem, s én bennetek”. Úgy hívjuk ezt, hogy lelkiismeret. Ez Krisztus homályos hangja. Akkor is, ha te mohamedán vagy, ha hindu vagy, ha materialista vagy, a lelkiismeret hangja ugyanúgy benned van. Mindenkinek van lehetősége, akár anonim keresztényként jól, szépen, becsületesen élnie. Ez a közös alap megvan az emberek között akkor is, ha teljesen más nézeteket vallanak. Ez egy nagyon fontos dolog. Másrészt Magyarország nem áll sokkal jobban, mint Európa. Talán a régi kelet-európai országokkal együtt mi annyira nem fordultunk el a kereszténységtől, mert nehéz a múltunk, sok hányattatáson ment keresztül az ország. Az ország vezetése pedig mégis csak keresztény szellemiségű. Ennek ellenére rengeteg visszásság van. Vannak hibák, felháborító történések. De azért az Istenben, hazában, családban és nemzetben gondolkodó irány megvan. A hajó jó irányba megy, de a hajón belül borzasztó nagy rendetlenséget találni néha.

12.JPG

„Szegény országnak jobb, ha a vezetői sem kirívóan gazdagok. Legyen az elitje is egyszerű. Éljék az átlagember életét, és akkor sokan követni fogják őket. Együtt fejlődjenek, gazdagodjanak az emberekkel”, írja könyvében. Hogyan valósítható ez meg a gyakorlatban?

Van erre egy jó példám. Egy kongresszuson voltam Amerikában, Floridában laktam egy jezsuita rendházban. Nagy meglepetésemre volt ott egy medence. Kérdeztem az atyát, hogy hogy-hogy van itt egy medence? Azt felelte, hogy náluk nagyon meleg van, ezért minden házban van egy medence. Ez egy mértékadó szempont. Jézus is így élt. Néha szamárra ült, de az akkori nép életének megfelelően gyalog járt. Ez fontos, mert ezzel példát tudunk mutatni a mai világunkban. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne legyen valakinek kertes háza, vagy akár nyaralója, mert az már egy bevett dolog. De nem szabad kirívó gazdagságban élnie egy vezetőnek. Szerintem a legfelsőbb szinten ez jól megvalósul. Ha veszem az államelnök urat, a miniszterelnök urat, az országgyűlés elnökét, nem látok rajtuk kirívó jelenséget. Egy tárgyalásra pedig, ahová el kell mennie több ország miniszterelnökének, menjen elnöki különgéppel, ne egy Wizz Air járattal. A második, harmadik vonalban vannak visszásságok, bűnök. Ez mindegyik rendszerben fellelhető jelenség.

A múlt heti adásunkban pont a felső középosztályról beszélgettünk. Mi lehet a közös pont szegény és gazdag életében?

Az Úr Jézus. Batthyány-Strattmann László, az orvos, elképesztően gazdag volt, mégsem élt extravagáns módon. Ha gazdag vagyok, akkor is meg kell próbálnom az alapvetőbb szükségletek szerint élni. Nem mindenféle extra vágyak szerint. Ez döntés kérdése. Nem arról van szó, hogy csak egy kiflim, egy pohár vizem és egy darab lyukas cipőm van. Belefér az is, hogy az ember elmegy télen síelni, vagy nyaralni. A lelkiismeret megadja, hogy a mindennapi életben hogyan törekedjek mértékletességre. Ez így van az orvosoknál is. Aki nagyon-nagyon gazdag akar lenni, mert a pénzt szereti, az ne menjen orvosnak. Remélem, hogy a mostani hálapénzről szóló rendelet rendbe teszi ezeket a dolgokat. Csodálatos rendelkezés a kormánytól.

Számos innováció köthető a nevéhez. Mik a kreativitás, gondolatgazdagság alappillérei? Egyre többen tanulnak felsőoktatásban Magyarországon is. Mi kell ahhoz, milyen talaj, hogy az óriási mennyiségű elsajátított tudásanyag bő termést hozzon?

Az az igazság, hogy egy nagyon gazdag belső világ kell. Ezt Freund Tamás agykutatótól tanultam. Hiába tudunk minden információt felfogni a mérhetetlenül sok agykérgi sejtünkkel és kapcsolataik által. Ahhoz, hogy azt fel tudjuk idézni az információt és ebből egy kreatív gondolat szülessen, ahhoz a mélyebb agyi struktúrák is szükségesek, ahol sokkal kevesebb jelölő és érzelmi kör áll rendelkezésre. Azt az információt tudjuk raktározni és hirtelen, nehéz helyzetben felidézni, amire rányomtunk egy mikro, érzelmi pecsétet. Ehhez gazdag belső érzelmi világ kell, amit gyarapítanunk kell. Erre a való a művészet, a kultúra és maga a hitvilág. A mély hitvilág, a kapcsolat a Jóistennel egy nagyon gazdag belső érzelmi világot, szeretet-világot teremt. Ezzel bizony kreatív döntéseket tudunk hozni. A kreativitás, az intuíció itt, a mélyben születik, nem a felszínen. Az, hogy te sok mindent látsz és rohanva nézed az internetet, nem áll össze kreativitássá. Annyira sok innovációm nincsen. Mondjuk három fontos van, ami nemzetközileg jegyzett, ezeket mind imádság közben kaptam. A bangladesi ikerpár szétválasztásánál öt olyan innovatív idegsebészeti ötletet kaptam Jézus-ima közben, ami által meg tudtuk csinálni a műtétet. A műtét során a legkritikusabb helyzetben visszavonultam imádkozni. Két olyan döntést tudtam hozni az Úr Jézus által, aminek következtében nem haltak bele a gyerekek a műtétbe. A műtét utáni, úgynevezett poszt-peratív szakaszban szintén hoztunk olyan döntést, ami imádság közben született. Amikor úgy volt, hogy augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján az egyik gyerek biztos, hogy elmegy, letérdeltünk és kértük Mindszenty József bíboros égi közbenjárását, mondjuk úgy, hogy egy csodára. Meg is történt, a legnagyobb szakmai meglepetésünkre 16-án hajnalra a haldokló gyerek jobban lett.

Ez az a hely, ahol a tudománynak vége van. Itt már csak letérdelni tudsz.

Az ima és a kreativitás közötti szoros kapcsolatnak vannak a biológiai agyi működéshez kapcsolódó magyarázatai?

Az imádság által jutsz le abba a mély, tisztán látó lelki rétegbe, ahol az igazsággal, mondjuk úgy, hogy Jézussal és az igazságok halmazával találkozol. Ezek nem csak hitigazságok, hanem a mindennapi élet igazságai. Egy benned rejlő problémának az igaz módon való megoldását ott lent kell keresni. Az imádság arra való, hogy kiüresedjél és lekerüljél oda, abba a mélységbe. Ott választ kaphatsz arra, hogy riporter módjára mit kérdezz, hogyan oldj meg egy családi, párkapcsolati vagy éppen egy űrkutatási, esetleg orvosi problémát. Így van harmóniában és így tud együtt dolgozni az imádság és az ész, a tudomány. Ez nekem napi tapasztalat. Tegnapelőtt is egy olyan mérhetetlenül nehéz agydaganat-műtétem volt, hogy végig imádkozva tudtam tartani magamat és nem ijedtem meg az elképesztően nagy vérzésektől. A beteg, köszöni szépen, megvan, lábadozik és reméljük, hogy gyógyulni fog.

Együtt imádkoztak az orvoscsapattal a sziámi ikrek szétválasztásánál. A hitélet is kitétel volt a csapat összeállításánál?

Ezt erőszakolni nem lehet. Aki így jön, annak persze örülünk. Vigyázni kell ezzel. Három lábon áll minden nagy beavatkozás. Az egyik a szakmaiság, azt nem lehet vitatni. A másik, a kreatív ötletek, amik imádságban születtek és a háttérimádság. Rengeteget számít százezrek közbenjáró imádsága, ami biztatott és vitt előre minket.

9.JPG

A nem hívő kollégák elfogadták a „rituálékat”, imádságokat?

Ezek nem rituálék. Ebben a tekintetben irigylem a muszlim testvéreinket. Náluk az orvos az öltözőben leteríti a kis szőnyeget, leborul és imádkozik. Tanúságot tesz a saját maga Jóistenéről. Nekünk nem Allah a Jóistenünk, a Szentháromság Egy Istenhez imádkozunk. Nem ilyen látványosan, de a műtétek előtt mindig elmondtunk egy Miatyánkot, az kétségtelen.

Be tudja mutatni részletesebben valamelyik találmányát? Hogy értsük, hogy mi volt előtte, milyen problémára ad választ és hogyan kattan az ember agya, amikor beugrik egy ötlet.

Nagyon szeretem a sportot. Vágyam volt, hogy ha már nem sikerült élsportolóvá válnom, akkor edző legyek. Szegény fiaimat edzettem mindenféle sportra, de mindenesetre sok mindent megtanultam a sportból. Az állt bennem össze kreatív ötlet formájában, hogy elképesztően fontos, hogy az egyszemélyes műtétet végző szakmákban, így az idegsebészet mikrosebészeti részében, ahol inaktív az asszisztens keze, ne élőkön gyakoroljunk. Ehhez viszont mindennapos, friss elhunytakon való gyakorlás szükséges. Tizenhét éve kezdtem el ezt, ennek az eredménye például a sziámi ikrek szétválasztása és az egyéb műtéti sikerek. A sportból vettem, hogy minden nap edzeni kell. Az eddig teljesen ismert volt az idegsebészetben és más manuális orvosi szakmákban, hogy vannak workshopok, ahol konzervált vagy frissen elhunyt testvéreinken végzünk műtétet. Sokat voltam Saint Louis-ban egy híres egyetemi workshopon. Odamegy az ember, három napig ott van, a társával kap egy fejet és azon dolgozik. De ki hallott már olyan sportolóról, aki félévente három napot edz? Minden nap kell. Azóta is minden nap csinálom, ma reggel is reggel hattól hétig a boncteremben voltam. Friss elhunyton, modellezett patológiákkal gyakoroltam. Az innovatív ebben az, hogy minden nap. Ez az egy dolog. Az, hogy vannak ilyen gyakorlatok, ötszáz éve ismert.

Ez mennyire terjedt el?

Rendkívül nehéz elterjeszteni, de kettő nemzetközi cikket már sikerült közölni. Nem szívesen járnak az orvosok boncterembe, mert ott azzal találkoznak, amit nem akarnak, ami ellen küzdenek, a halállal. Ehhez el kell hinni a feltámadást. Ha nem hiszel a test feltámadásában, csak a lélek halhatatlanságában, akkor nem szívesen fogsz találkozni minden reggel hatkor az elhunyt testvérekkel, főleg nem nyúlsz hozzá a testükhöz és nem boncolod őket. A feltámadás fényében ez nem probléma. Szerintem spirituális oka van annak, hogy az orvosvilág nem akar a mindennapi munkájában halottakkal találkozni, mert nem azért orvosok, hogy ezt csinálják.

Azért akadnak, akik lekísérik a boncterembe?

Vannak, főleg a fiatalok közül. Most is van egy nagyon kedves tanítvány, aki nagy erőbedobással csinálja. Összehasonlíthatatlanul gyorsabban fejlődik az, aki minden nap elvégzi a legnehezebb agyműtétek legnehezebb részének a manuális munkáját, amivel amúgy nem is találkozik az első öt évben, maximum nézheti. Az a teniszező, aki csak nézi a meccseket, nem fog tudni teniszezni. Minimum falaznia kell.

„Amire lehetőségünk van, az az olcsó, bárki számára elérhető, szegényebb országokban is alkalmazható gyógyászati, műtéti eljárások feltalálása”, írja. Az olcsó eljárások exportálhatóak szegényebb országokba. Mi tudunk a nálunk gazdagabb országokból egészségügyi fejlesztéseket importálni?

Óriási szellemi innovációk vannak, gondoljunk csak a CT készülékre. Tudunk importálni, csak meg kell venni ezeket. A Honvéd Kórház idegsebészetének minimálisan kellene százötven-száznyolcvanmillió forint a tönkrement gépekhez, amik már megvoltak 2008-ban, amikor a kórház felállt. Magát az eljárást könnyű átvenni, csak a hozzávaló technikához pénz kell. A Jóisten olyan ötleteket adott nekem, amik olcsóak.

Ezeket az ötleteket alkalmazzák?

Az éralagút- és az ujjhegy megtámasztási technikáról, ami egy mikrosebészeti módszer, rengeteg visszajelzés van.

Hová pozicionálható világszinten a magyar egészségügy?

Annak ellenére, hogy elég sok a probléma és a jajgatás, elég jó helyre pozicionálható Európában. Ne Afrikával hasonlítsuk össze!

Azzal, ami most a hálapénzzel történik, morálisan is jó pozícióba juthat a magyar egészségügy.

A hálapénz morálisan tette tönkre az orvostársadalmat az elmúlt ötven évben. Tönkretette a beteg-orvos kapcsolatokat, az orvosok közötti interkollegiális kapcsolatokat, tönkretette az orvos-nővér kapcsolatot. A mostani kormány döntése alapján lehet, hogy az egészségügy kimászik ebből, talpra áll és felemeli a tekintetét az orvostársadalom.

Az abortuszról azt mondja, hogy országunk legnagyobb, elsőként megoldandó egészségügyi problémája. Miért?

Pontosan a legkiszolgáltatottabb emberekkel történik meg. Pedig az élet kezdete már nem filozófiai vagy teológiai kérdés. Tudományos tény 1962 óta, amióta Watson és Crick leírta a DNS spirált, hogy az örökítőanyag teljes állománya benne van a zigótában, a megtermékenyített petesejtben. Még a materialista felfogás alapján is a megtermékenyítéstől indul az emberi személy élete. Nem később költözik bele a szellemvilág vagy az intelligencia. A fogantatás pillanatában kapjuk meg az emberi személy létünket. A szabad akaratunk, a szeretetre való képességünk, a megbocsájtásra való képességünk nem az agyban van, nem a testünkhöz kötött. Ahhoz a lélekhez kapcsolódik, ami benne van az első kis petesejtben. Az egy ugyanolyan emberi gyermek, mint amilyenek mi vagyunk, akik itt beszélgetünk. Ezt nem szabad elpusztítani.

Mióta van meg ez a szemlélete?

Régebben elfogadtam azokat a problémákat, amik kialakultak és én is adtam tanácsot abortuszra, hála Istennek nem a házasságomban. Átgondolva nagyon rossz érzés volt. Az a döbbenetes dolog, hogy orvosként sem éled meg, hogy az egy ugyanolyan emberi élet, mint a miénk, akik most itt ülünk és beszélgetünk. Ott vannak a szegény nőgyógyász testvéreink. Azt mondja Jézus a kereszten, hogy „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!” Ez maximálisan igaz szegény édesanyákra, orvosokra. Egy nagyon-nagyon fontos mentőkörülmény viszont van: senki sem dobná ki a tíz éves gyermekét családi, párkapcsolati, gazdasági problémák miatt.

Egyszerűen arról van szó, hogy nem tudják az emberek, hogy hol kezdődik az emberi élet.

Nem tudják, hogy mit cselekszenek. Erre kell rádöbbenteni a hétköznapi párbeszédben az embereket. Nem a politika fogja megoldani, mert amikor ebbe a politika bele akar nyúlni, akkor elveszíti a választást.

Tehát az edukáció a kulcs.

Az edukáció és a hétköznapi párbeszéd. Beszélgetés a kocsmában, a presszóban, a buliban. Csak így lehet. Essenek le a tantuszok hatalmas nagy csörrenéssel! Azt kell mondanunk, hogy az az egynapos magzat ugyanolyan emberi személy, mint amilyenek mi vagyunk. Tök mindegy, hogy tud-e beszélni, járkálni. Ez a nagy problémája nem csak Magyarországnak, hanem a világnak is. A Covid-19 elenyésző probléma ehhez képest.

10.JPG

Létezik hívő keresztény tudós szubkultúra?

Tele van a tudóstársadalom mélyen hívő emberekkel. Az más kérdés, hogy mennyire merünk megnyilvánulni, mert a mainstream számára nem konform, hogy Jézus Krisztus a tudományt is megváltotta.

Nem csak a bűnöst, a házasságtörő nőt, a betegeket, hanem a legmagasabb szintű tudomány művelőiért is jött, hogy a gőg bűnéből kiszabadítsa őket, megváltást hozzon nekik. Ezt kell elfogadni és akkor a misztérium előtt le tudunk térdelni. Hogy ki tudjuk mondani, ha valami a soha meg nem ismerhető igazságok közé tartozik. Ezek azok a misztériumok, amiket a kinyilatkoztatás által ismertünk meg. És ott vannak a tudomány által megismerhető igazságok, az egy másik dolog.

Az interjúkötetben a Kárpát-medence két spirituális központjának Dévát és Sümeget nevezte meg. Talán feltételes módban, de miért?

Nyilván van sok spirituális központ, nem akarok senkit megsérteni. Ezt a kettőt kiemeltem, mert Böjte Csaba és Barsi Balázs nagyon erős spirituális gondolkodók. Az egyikőjük talán egyszerűbb szinten kommunikál, a másik pedig hihetetlenül magas szinten. Érdemes hallgatni az ő megnyilvánulásaikat, beszédeiket. Az utóbbi időben Varga Laci atya egészen szenzációs lelkigyakorlataival foglalkoztam. A szellemi harcról szól. A Sátán legnagyobb bravúrja, hogy elhitette magáról, hogy nincs. Betolatta magát a mitológia tárgykörébe. Ezzel adott esetben még egyházi embereket is átver, pedig létezik és kifejti a rettenetes romboló munkáját. Le kell fülelni, szembesíteni kell önmagával, mert különben elpusztít minket.

Az interjút készítette:

Papp Ferenc

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása