Reaktor

Szimbólumok a mindennapokból, amelyekről biztos nem tudtad, honnan erednek! – folytatás

szimbolumok2.jpg

A múltkori cikkben már bemutattuk, hogy honnan ered a smiley, a dollár jel, a bluetooth és a pi. Most további szimbólumokat hoztunk nektek, amelyek eredete szintén homályos!

oroszlan.png

Az oroszlán

A középkorban a címereken közkedvelt ábrázolás volt az oroszlán. Például Anglia címerében három ilyen állat is megtalálható mindmáig. De akár Tököl címerében is összefuthatunk vele. A címerekben szereplő állatoknak, jelképeknek jelentése volt a csatában. Az oroszlán például az erőt és a bátorságot szimbolizálta. Azonban itt még nem áll meg a történet! Az sem mindegy, hogy az oroszlán hogyan néz ki, milyen testtartással van ábrázolva.

A járó oroszlán, amelynek éppen egyik lába fel van emelve, ezzel kifejezve, hogy éppen megy valahova, az elhatározást, a kitartást jelenti. A két lábon ágaskodó oroszlán, mint a Peugeot emblémáján, szintén a bátorságot jelöli. Ha pedig ül, és a címerből kifelé néz, vagyis a szemlélőre mereszti a tekintetét, akkor az a bölcsesség szimbóluma.

sarlo_es_kalapacs.png

Sarló és kalapács

A sarló és kalapács eredetileg nem is a kommunizmust szimbolizálta, illetve nem is ebből a két „munkaeszközből” állt. Még az 1917-es bolsevik forradalom előtt , még egy ekére fektették rá a kalapácsot. A kommunizmus előtt, a cárság idején Oroszország szerte mindenhol megtalálhatóak voltak a Romanovok jelképei, amiket a váltás után a vandál bolsevikek mindenhonnan leszedtek, ledöntötték a volt uralkodó szobrait, kifosztották a múzeumokat, és a címereket letépték. A csőcselék vandalizmusa ellen érdekes módon egy hithű marxista író, Anatolij Lunacsarszkij lépett fel. Lunacsarszkij egészen Leninig ment, hogy felszámolja a kommunisták rombolását. Elérte Leninnél, hogy az megszervezze a propaganda részeként a ledöntött jelképek kicserélését kommunista motívumokra. Ennek keretében pályázatot hirdettek meg az új jelképek kitalálására lobogó, címer és állami pecsét kategóriában. Gondolom nem kell ecsetelni, hogy melyik pályázat nyert a címer kategóriában, azonban azt meg kell említeni, hogy a címer a sarlóval és kalapáccsal nem teljesen így nézett ki eredetileg. Az eredeti címerben (ahogyan fent is látható) a felkelő nap sugarai előtt ábrázolták a sarlót és a kalapácsot, két búzakalásszal körbe kerítve, alattuk pedig egy felfelé mutató kardot helyeztek el. Na, de hova lett a kard? Nos, Leninnek nem tetszett a kard, így azt eltávolították. A pályázati kiírásban meg volt adva, hogy a szimbólumoknak a munkásokat és a parasztságot kell képviselniük. Így a sarló a vidéki parasztságot, a kalapács pedig a városi munkásosztályt jelölte, a kardot pedig törölték.

kukac_jel.jpg

A kukac

Manapság elsősorban e-mail címekhez használjuk a kukacot, de a facebookon profilokra való hivatkozásokhoz is jó. Azonban az eredete nem annyira ismert. Meglepő, de már a középkorban is ismerték, akkor kereskedők a leveleikben használták. De a szerzetesek írásaiban is előbukkan, valószínűleg valaminek a rövidítéseként, ami nem volt ritka az ilyen közösségekben. Egy bizonyos Berthold Louis Ullmann, amerikai paleográfus szerint a "@" a latin ad (-hoz, -hez, -höz) szót jelöli. A kukac kunkora a d betűbő alakult át. Más teóriák szerint viszont ez a fajta lustaság durván szembe megy a szerzetesek kötött életmódjával, és inkább elvetik ezt a magyarázatot. Amit biztosan tudunk, hogy a 16. században az itáliai borkereskedő, Francesco Lapi egy levelében a "@" jelet az amfora megjelöléseként használta, melyben a bort szállították. Aztán később ez elterjedt a kereskedők körében, és már egyfajta egységárat jelölt, így pl. 1 db tojás @0,50 $.

olimpia.jpg

Az olimpiai karikák

Azt mindenki tudja, hogy a mindenkori olimpia szimbóluma öt karika, melyek egyenként egy kontinenst jelölnek. Azonban az öt karika eltérő színű. A színek az eredetileg versenyző összes országot képviselik, mivel mindegyik ország lobogójának színei megjelennek benne. Bár azt meg kell említeni, hogy az első, 1896-os athéni olimpián még nem képviseltette magát minden kontinens, erre az ötödik megrendezett olimpiáig várni kellett, ahol Japánnal kiegészült a világverseny, és minden kontinensről üdvözölhették egymást a versenyzők.

es.jpg

Az "ÉS" jele

Ma számtalan védjegyben találkozhatunk vele, és kétségkívül az „és”-t jelöli a furcsa görbe. Eredete azonban egészen az első századig nyúlik vissza, amikor még élt a latin nyelv, így nem is titok, hogy a "&" jel is ebből a nyelvből származik. A latinban az "és"-t az "et" szó jelenti, amelynek "e" és "t" betűjét egy karakterré alakították, így kapták meg a híres "&" jelet. Viszont az, hogy ma is olyan népszerű, és nem tűnt el két évezred folyamán, az egy 8. századi Alcuin nevű angolszász tudósnak köszönhető. Alcuint a híres uralkodó, Nagy Károly meghívta az udvarába, hogy tanítson, és arra is megkérte, hogy fejlesszen ki egy egységes stílust a birodalom számára. Így született meg a Karoling-minuszkula, mely bár sokat jelet elveszített, a &-t ma is megőrizte.

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása