Reaktor

A gyereknek a legjobb reklám a gyerek – Podcast Skrabski Fruzsinával

Miért nehéz ma ismerkedni? Miért a családbarátság a legjobb PR egy nagyvállalat számára? Hogyan született a Biszku-film? Skrabski Fruzsinával, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom dokumentumfilmes elnökével beszélgettünk mindennapi dicséretekről, a vágyott gyerekek megszületéséről és a hétvégék szentségéről.

Megnyitás Spotify-ban

Megnyitás Apple Podcasts-ben

Megnyitás Youtube-on

157056779_104679208355918_5799818949173863361_n.jpg

Édesanyád Kopp Mária pszichiáter, édesapád Skrabski Árpád mérnök, szociológus. Külön-külön és együtt is nagy jelentőségű tudományos munkákkal szolgáltak a világnak az egészséges társadalom feltételeiről, aminek szerintük az alapja a család. Milyen neveltetésben részesültél?

Nagyon jó dolgom volt. Sokat gondolkozom azon, hogy igazságtalanul jó gyerekkorom volt másokhoz képest. Egy nagy, szerető családban nőttem fel. Ráadásul okosan szerető családban. Anyukám pszichológiai tudása is benne volt. Ha valami nem ment, például rossz tanuló voltam az iskolában, addig dicsértek, amíg sikerült. Mindig, mindenben a jót látták Minden este agyon dicsértük egymást. Bensőséges viszonyom volt anyukámmal és apukámmal is. Nem csak írtak erről, hanem meg is valósították a boldog házasságot és a jó családot.

Jó szándékkal kérdezem – alkalmaztak rajtad tudományos eredményeket?

Igen, pszichológiai kísérletgyerek voltam. Például, amit én a saját lányomnál nem csinálok, nem kaptam Barbie-t. Gondolom már olvasta anyukám, hogy a testképet befolyásolja. Például ez egy rossz ötlet volt részükről. Vagy Marinak és Árpinak hívtuk őket, nem anyának és apának. Tízéves korom körül fellázadtam és önhatalmúlag elkezdtem mamázni és papázni őket. Voltak ilyen speciális dolgaik. Azt találta ki anyukám, hogy a farmer divatozás és a zsemle luxus. Ezeket leszámítva inkább pozitív kísérletei voltak. Nagyon sokat dicsértek minket. Az volt anyukám elve, hogy rengeteget kell dicsérni a másikat. Nagyon sokat beszélgettek velünk. Sokat dolgozott, hiszen professzor volt, tanszékvezető a Semmelweisen. De az az élményem, hogy ha odamentem hozzá, lerakott mindent és velem foglalkozott. Jól megérezte, hogy mikor van tényleg szükségem arra, hogy rám figyeljen. A másik pszichológiai kísérlet a részükről, hogy hatalmas bizalommal voltak irántam. Elég rossz gyerek voltam, több iskolából kirúgtak, csináltam elég nagy hülyeségeket. Soha nem faggattak, nem turkáltak a zsebemben. Bíztak bennem, annak ellenére, hogy nem úgy viselkedtem, mint akiben lehet. Ez nagyon jót tett. Azóta bárkinek, ha problémája van a gyerekével, azt ajánlom, mint túlélő és sikeres ember, hogy a bizalom az, ami átsegít egy tinédzsert a nehéz kamaszkoron.

Az édesanyád egy életen át dolgozott a népesség életminőségének vizsgálatán és javításán. Ebbe te is beleálltál. Magától értetődő volt továbbvinni ezt az örökséget?

Egyrészt ők tényleg ketten csinálták ezt. Ugyan az apukám mérnök-szociológus, az anyukám orvos-pszichológus volt, de a kutatásokat együtt csinálták, hiszen abban nagyon sok statisztika van. De még a kérdésfeltevésnél is nagyon sok szerepe volt apukámnak. Például ő hozta be, hogy kérdezzenek rá, hogy látja-e értelmét az életének, és ezt vessék össze az egészségügyi mutatókkal. Kiderült, hogy azok az emberek, akiknek van életcéljuk, sokkal egészségesebbek, boldogabbak. Egy csomó nagyon kreatív dolgot apukám tett hozzá a kutatásokhoz. Ketten alapították a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat. A kutatásokból kiderült, hogy a magyar fiatalok sokkal több gyereket szeretnének, mint amennyi megszületik. Ez egy magyar sajátosság, Németországban körülbelül ugyanannyit szeretnének. Itt van egy csomó vágyott gyermek, aki nem születik meg. Ezért alapították a mozgalmat. Akkor és még nagyon sokáig nem volt gyerekem, végül egy született, lombikkal. De amikor elindították és amikor meghaltak, még nem volt gyerekem. Igazából csak akkor álltam bele, amikor édesanyám is meghalt 2012-ben. Akkor átvettem, mert úgy éreztem, hogy ez nagyon fontos dolog és rossz lenne, ha elhalna a szüleimmel együtt. Továbbvittem, szerencsére bele is tanultam a civil szervezeti vezetőségbe. Végül is gyermekem is lett.

Ahogyan említetted, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom célja, hogy megszülessenek a kívánt gyermekek. Miért nem születnek meg?

Először is nagyon nehezen találunk párt. Ez az egyik legnagyobb probléma. Ennek több oka van. Kevésbé vannak ismerkedési lehetőségek. Bár valaki azt mondja, hogy vannak, de pont, hogy túl sok van. Valamiért az ismerkedési kultúra megváltozott. Készítettek egy felmérést arról, hogy hol a leghatékonyabb ismerkedni. Kiderült, hogy például egy kocsmában nem, mert lemegy két csapat és nem kezdenek el egymással beszélgetni. Ebből a szempontból a tánciskola volt a leghatékonyabb, ott ismerkedtek össze a legtöbben. Tehát egyrészt nincs meg a párkeresésnek a formája. Vannak internetes társkeresők, de ott meg túl nagy a választék, túl nagyok az igények. Másrészt nincs az a társadalmi, közösségi nyomás, hogy illik hosszú távú kapcsolatokat szervezni, illik megházasodni. Valószínűleg ez az egyik fő oka annak, hogy nem találnak párt. Amikor találnak, nehéz elköteleződni. Nagyon nehezen hozzák meg a fiatalok azt a döntést, hogy összeházasodjanak, gyermeket vállaljanak. Ebben nagyon nagy szerepe van a mintáknak. Tudjuk, hogy Magyarországon nagyon magas a válások aránya. Nagyon sokan félnek, hogy a rossz szülői mintákat viszik tovább. Ehhez van egy jó hírünk, ez egyáltalán nem általános, abszolút meg lehet haladni a szülői mintákat.

Tehát azért nem köteleződnek el, mert úgyis elválnának?

Konkrétan az jött ki az egyik kutatásunkból, hogy félnek a szülői szereptől. Megkérdeztünk egyetemistákat, hogy hány gyereket szeretnének. Két és felet, ami nagyon magas. Kilencven százalékuk házasságban szeretne élni, ami szintén nagyon magas. Viszont amikor megkérdeztük, hogy valószínűleg miért nem történik ez, akkor elsőként mondták, hogy nem találnak stabil partnert, a második volt, hogy félnek a szülői szereptől, a harmadik volt az anyagi és karrier jellegű félelem. A szülői szereptől való félelem valószínűleg annak köszönhető, hogy nem akarnak olyan anyák és apák lenni, mint az ő szüleik. Attól félnek, hogy megismétlik a mintákat.

Kicsit túl van gondolva a gyermekvállalás.

Régebben összeházasodtak lakás nélkül is. Szültek gyermeket akár úgy is, hogy a cselédszobában laktak az anyukánál. Ma már ez nem elképzelhető. Utána pedig nagyon nehéz összeegyeztetni a családot és a karriert (ezért értékeljük a családbarát vállalatokat, hogy minél több olyan munkahely legyen, ahol ez megvalósítható). Aztán elválnak, nagyon nagy probléma a meddőség. A rossz szülési élmények is közrejátszanak.

Megmagyarázható, de érdekes jelenség, hogy a javuló életkörülmények ellenére érezzük egyre kevésbé biztonságosnak a gyermekvállalást.

Igen, nagyon érdekes, hogy a legszegényebbeknél van a legtöbb gyermek. Nyilván összefügg a fogamzásgátlással.

A haromkiralyfi.hu-t böngészve sokféle kiadványt, galériát, programajánlót találni. Szerinted melyik a leghatásosabb ezek közül vagy ezeken kívül?

Az egyik nagyon nagy sikerünk az Év Családbarát Vállalata Díj. Több mint öt éve osztjuk ki és tényleg a legnagyobb cégek versenyeznek érte. Nem csak, hogy versenyeznek, hanem akik már elnyerték, önként részt vesznek workshopokon, képzéseken, hogy segítsék a többi céget családbaráttá válni. Ezek olyan nagy cégek, mint a General Electric, a British Telecom, Magyar Telekom, Ingatlan.com. A legnagyobb multicégek is versenyeznek, hogy elnyerjék a díjunkat. Valaki már többször pályázott, nem nyerte el, de még mindig pályázik. Hatalmas igyekezet van mögötte. Ez nem csak azért van, mert jó fejek, hanem azért is, mert ma hiány van minőségi munkaerőből. Az egyik legjobb munkatárs-csalogató a családbarátság, emberbarátság. Ma már egy komolyabb embernek nagyon fontos feltétele a cég felé, hogy legyen magánélete, tudjon menni kirándulni, este legyen ideje megfürdetni a gyereket, el tudjon menni nyaralni, satöbbi. Ezek alapvető igényeink, de elindult egy olyan kultúra, amiben agyon dolgoztatják az embereket. 

Ezek a cégek rájöttek, hogy akkor tudnak jó munkaerőt szerezni, ha családbarátak, ezért pályáznak a díjunkra.

Egyébként fel is mérte a British Telecom az egész éves PR-tevékenységét és azt mondták, hogy a mi díjunk hatott a legjobban, tömegek jelentkeztek hozzájuk dolgozni. De ami még érdekesebb, hogy ennek lett egy kistestvére, a családbarát kórházi osztály. A Magyar Kórházszövetség keresett meg minket, hogy az egészségügyi dolgozók iszonyatosan le vannak terhelve és nagyon sok a válás, nagyon sokan vannak egyedül. Ott is elindítottuk a Családbarát Kórházi Osztály és Családbarát Kórház díjat. Ők is azt mondják, hogy tömegesen jelentkeznek ahhoz dolgozni, aki elnyerte a díjunkat. Ez a munkaerő-hiányos egészségügyben egy fantasztikus dolog. Ez egy abszolút siker. Közösségekben születnek meg a gyerekek. Azt látjuk, hogy ha erős közösségek jönnek létre, ott elindul egy olyan szokás, hogy megszületnek a vágyott gyermekek. Például ezeken a munkahelyeken, ahol ezt kifejezetten támogatják, sokkal több gyerek születik, mint más munkahelyeken. Egyrészt azért, mert nem félnek elmenni a munkavállalók szülni, másrészt azért, mert 

a gyereknek a legjobb reklám a gyerek.

Általában egy nő akkor akar szülni, ha a testvére, egy barátnője vagy egy munkatársa szült. Ilyenkor neki is kedve támad. Látja, hogy a másiknak megy és milyen nagy élmény, ezért ő is szívesen vállal gyermeket. Nagyon fontos tehát, hogy egyre több családbarát cég van. Siker az is, hogy a karanténban készítettünk Veszekedés helyett összebújás, Veszekedés helyett hála című videókat a Facebookra. Híres emberek mondták el, hogy hogyan lehet átvészelni a karanténos időszakot a családban. Összesen egymilliós elérésünk volt vele. Ilyen sikereink vannak. 

Főleg a nőket kell megcéloznotok a tevékenységetekkel?

Apa is kell a gyerekhez. Az apákra kifejezetten nagy hangsúlyt fektetünk. Van két apafüzetünk, amit a védőnők adnak a kismamáknak. Az egyik füzetben elmondjuk, hogy a gyermekvárásnál és a születéskor milyen szerepe lehet egy apának. A másik füzet pedig abban segít, hogy egy- és kétéves korban mi az apa szerepe. Egyébként iszonyatosan fontos szerepük van a gyermek életében. Léder László, a füzetek szerzője írt egy könyvet Csendes Apa-forradalom címmel, amiben összeszedte a világ összes kutatását az apákkal kapcsolatban. Például a kamasz lányoknak a legfontosabb az apa kapcsolata. Akinek jó apa kapcsolata volt, sokkal kevesebbszer került bántalmazó kapcsolatba, nem kezdett korai szexuális életet. Nagyon fontos a gyermekek életében az apa, és ez nincs kellően kihangsúlyozva. Sok a válás, sokszor eltiltják az apákat az anyák a gyerekeiktől, pedig hihetetlen károkat tud okozni, ha egy gyereknek nincsen elég apaélménye.

A napi közbeszédben gyakran mondjuk parodisztikusan, hogy mindenkinek „szülnie kell még egy gyereket, még egy magyart”. Egyetértesz azzal, hogy ezt nem lehet erőltetni?

Abszolút nem lehet. Az a mottónk, hogy szülessen meg minden kívánt gyermek. Nem azt mondjuk, hogy mindenki szüljön, hanem aki szeretne gyereket, annak lehessen. Ha valaki szeretne egyet, annak legyen egy, ha valaki hármat, annak három, aki ötöt, annak legyen öt!

A mi mozgalmunk mögött 2013-ban az összes parlamenti párt felsorakozott. Az összes párt frakcióvezetője aláírta a nyilatkozatunkat.

 Teljes nemzeti konszenzus áll a programunk mögött. Vannak egyébként babazászlóink, amit akkor teszünk ki, amikor születik egy gyerek. Olyan, mint a fekete zászló, csak ez fehér zászló egy gólyával. Amikor volt a Pride és a szivárványos zászlók, akkor mondtuk, hogy akinek tetszik, az tűzze ki a babazászlónkat. Elloptuk tőlük ezt a marketingötletet. Karácsony Gergely és a miniszterelnökség is kitűzte. Ha nézem például a tagságot, vagy azokat, akik mögöttünk vannak, azt látom, hogy ez az a ritka dolog, ami mögött teljes társadalmi támogatottság áll.

Mikor érdemes gyermeket vállalni?

Ha azt nézi az ember, hogy mikor tud fizikailag, érdemes elkezdeni harminc éves kor alatt, de ez mindenkinél attól függ, hogy mikor érzi magát érettnek rá. Azért nagyon harcolunk, hogy lehessen egy olyan karrierút, amit a mi anyáink gyakran csináltak. Egyetem alatt megszülték a két-három gyereket, és utána kezdtek el dolgozni. Erre most nem nagyon van lehetősége egy fiatalnak. Általában dolgoznak és tanulnak, eléggé lehetetlen ebbe beiktatni a gyermekvállalást is. Nem azt mondom, hogy ez a jó, de ez egy lehetséges karrierút, családalapítási helyzet lenne. Erre jelenleg nem nagyon van lehetőség. Mindenesetre a feltételeket meg kell adni a fiataloknak, hogy ha akarnak, tudjanak minél előbb családot alapítani. Azt hiszem, hogy a kormánynak elég sok támogatása irányul erre és remélem, hogy akinek lesz kedve ezentúl, meg is találja hozzá a feltételeket. 

2010-ben készítetted el Novák Tamással az első dokumentumfilmedet, a Bűn és büntetlenséget, ami Biszku Béla belügyminiszterről szólt, nagy botrány és jogszabály is lett belőle. Később a szovjet katonák magyar nőkkel szembeni erőszakosságáról és az élet kezdetéről és végéről is készítettél egy-egy filmet. Böjte Csaba javaslatára a tavaly megjelent Traumáinkon innen és túl c. filmed inkább pozitív példákkal foglalkozik. Érdemes volt Csaba testvérre hallgatni?

Igen, nagyon örülök neki, hogy készítettem egy pozitív filmet. Ez nem azt jelenti, hogy nem készíteném el a utólag a Biszku-filmet és az Elhallgatott gyalázatot. Mindig nagyon nehéz a pozitív kommunikáció. A Három Királyfiban is próbálunk mindig csak pozitív példákat kommunikálni és nyilván nincsen akkora ereje. Itt, a traumás filmnél, ahol olyan embereket mutattam be, akiknek nagyon nehéz gyerekkora volt és mégis normális felnőttek lettek, sikerült egyszerre pozitívnak és érdekesnek lenni. De nehéz olyan témákat találni, amivel nem sokkolsz, nincsen benne botrány és mégis érdekes. 

Visszakanyarodva a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalomhoz, ez a pozitív szemlélet mennyire érvényesül? A családmodellekről alkotott kép jelenleg változik, de ezzel viszonylag keveset foglalkoztok. 

Mi abszolút csak erre fókuszálunk, hogy szülessenek meg a kívánt gyerekek. Egy csomó témához nem szólunk hozzá. Például nem szólunk hozzá az abortuszhoz, az örökbefogadáshoz, olyan témákhoz, amik nem vonatkoznak konkrétan arra, hogy szülessenek meg a kívánt gyermekek. 

A filmben olyan embereket ismerünk meg beszélgetéseken keresztül, akik a gyermekkori traumáik ellenére váltak kiváló felnőtté. Fedeztél fel bennük közös motívumokat, amik megmagyarázzák a pozitív fordulatot?

Mindegyikőjük túltette magát a múlton. Nem azt mondom, hogy megbocsátottak a szüleiknek, vagy azoknak, akik ártottak nekik, de megértőek, nem ezzel foglalkoznak. Nagyon nagy önreflexióval rendelkeznek. Folyamatosan figyelik magukat és észreveszik, amikor olyat csinálnak vagy mondanak, amit a múltból hoznak, a rossz mintáik miatt. Van bennük egy nagy bátorság, nyitottság, életigenlés. Megfogják a lehetőségeket. Ha bármi esélyük volt az életre, azzal éltek. 

Akkor nem a külső körülményeket okolják a sorsukért.

Nem, egyikőjük sem. Nekem az a nagyon furcsa, hogy szépen beszélnek még a szüleikről is, akik elhagyták vagy bántották őket.

Külső segítség is jellemző a történetekben?

Igen, mindenhol voltak segítők. Az például érdekes, hogy egyikőjük sem ment pszichológushoz. Illetve az egyikőjük igen, de nem segített neki. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell pszichológushoz menni, de érdekes, hogy nem a szakszerű segítség segített neki. Van közöttük három, aki megházasodott és olyan partnerük van, aki szereti őket. Megélhetik azt, hogy valaki őket saját magukért szereti. Ez nagyon nagy segítség és lehetőség ahhoz, hogy továbblépjenek. Egy Ferenc nevű szereplőnek a barátok segítettek. Bekerült egy olyan baráti társaságba, akik átlagos életet éltek. Tudatosan megpróbált hozzájuk hasonulni. Állami gondozott volt, előtte nem látott ilyet. Megpróbált úgy viselkedni, úgy élni, mint ők. Végülis most ott tart, hogy a harmadik diplomáját végzi, gyógypedagógiai asszisztens. Van, akinek a szomszédjába odaköltözött egy lelkészcsalád. A lelkész feleségét megszólította a játszótéren, ő pedig áthívta magukhoz. Rábízta a gyerekeit, velük vacsorázhatott és ez volt, ami nagyon nagy segítséget jelentett neki.

Mennyi idő egy ilyen dokumentumfilmet elkészíteni?

Évek, egy-két év. Ezek pályázatok. Amikor megnyered, egy-két évet kapsz, hogy elkészítsed. Az interjúalanyok kiválasztása, megkeresése mindig nagyon bonyolult és nehéz. Utána le kell forgatni és meg kell vágni. 

Hol tanultad a filmezést?

Nem tanultam sehol. Kommunikáció szakot végeztem a Szegedi Egyetemen, de ott nem tanultam filmezést. Úgy alakult, hogy blogoltam a Reakció blogon, ami a Mandiner elődje volt. Ott kitaláltuk, hogy vlogokat készítünk, csak akkor, 2006-ban még nem így nevezték. Zajlott egy csomó tüntetés, ahová elmentünk, kis videókat készítettünk és ezeket raktuk fel a blogra. Igazából a Biszku-film is egy ilyen vlognak készült. Azt találtuk ki, hogy megkeresünk ma élő nagy kommunistákat, becsengetünk és megkérdezzük, hogy nem akarnak-e bocsánatot kérni. Amikor eljutottunk Biszku Béláig, rájöttünk, hogy ebből több is lehet. Jó sokat forgattunk vele és elkészült a Biszku-film. Ennek olyan sikere volt, hogy a Válasz Online-ra készítettünk egy Becsengetünk és elfutunk sorozatot, havi egy kisfilmet. Aztán az M1-re készítettük ezt Novák Tamással. Azóta közös műhelyünk és közös stábunk van, ő is készít filmeket és én is. Együtt dolgozunk, külön filmeken. 

Nálad hogyan valósul meg a munka és magánélet egyensúlya?

Erre nagyon tudatosan figyelek, mert erről prédikálunk. Hétvégén nem dolgozom. Se nem forgatok, se nem három királyfizom, akármi van. Ha az atyaúristen akar találkozót, vagy van egy konferencia, akkor sem. Ez az egyik elvem. A másik, hogy négykor befejeződik az óvoda, iskola, ilyenkor elhozom a kislányomat. Ha nem, akkor van egy bébiszitter, aki segít, de általában én szoktam és onnantól vele vagyok. Szerintem jó az egyensúly nálunk.

A Balatonfüred-Csopaki borvidéken található a Skrabski Pincészet. Mennyi időt tudsz tölteni a birtokon?

Most is itt vagyok. Igazából a Skrabski Pincében én csak tulajdonos vagyok. A nevemet viseli a pince, de a borkészítéshez nem értek. Sümegi Gábor és Tóth Tibor vezeti a pincét. Én időnként megkóstolom a bort és büszke vagyok rá, hogy a nevemet viseli. Ezen kívül nagyon jó érzés, hogy szépen rendbe raktunk egy hegyoldalt és működik. Az ember úgy érzi, hogy ennek van értelme. Ez egy nagyon gazos valami volt, teljesen tönkrement. Most egymás után telepítjük a szőlőket.

Visszatérve a szüleid munkásságára, szerinted mi az életszínvonal emelésének végső forrása?

Az apukámról aránylag keveset beszéltem. Egy filozofikus alkat volt, nagyon sokat beszélgetett és filozofált velünk. Az volt az elve, hogy mindenre szabad gondolni és mindenről szabad beszélgetni. Szerinte mindenre nyitottnak kell lenni, mert ha az embernek van egy létszemlélete, akkor mindennek megtalálja a helyét. A bizalom és nyitottság rettentően fontos lenne a mai világunkban, ahol nagyon nagy elmagányosodás van. Lelki vírusa a mai világnak, hogy nagyon sokan vagyunk egyedül, nagyon ellenséges világban élünk. Szerintem nagyon fontos lenne azt az alapvető bizalmat és nyitottságot érezni a másik ember felé, hogy alapvetően jót akar és nem egy tőről metszett gonosz. Ugyanígy nagyon fontos lenne, hogy beszélgessünk és ütköztessük a különböző nézeteket. Szerintem ez alapvető az életben. Ezen túl fontos, hogy tényleg bízhassunk egymásban. Jöhessenek létre olyan házasságok, amiben a felek tényleg meg tudnak bízni egymásban. Tudjanak egy életen keresztül társak lenni és ebben nőhessenek fel a gyermekek.

 

Az interjút készítette: Papp Ferenc

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása