A Reaktor Alapítvány 2020-as kutatásait megfigyelve arra kerestük a választ, mit jelentenek a XXI. század legfajsúlyosabb szavai annak a generációnak, ami a fogalmak mögött meghúzódó igazságot megörökli.
A Reaktor Alapítvány és az SDG (Soli Deo Gloria) Alapítvány együttműködésében megvalósult kutatás kvalitatív és kvantitatív modulból állt: a kvalitatív kutatási fázis rétegzett interjúi (6 fókuszcsoportos és 12 páros, illetve triád) lehetővé tették az értékekről alkotott vélekedések, attitűdök személyesebb megismerését; a kvantitatív modul eredményei alapján megismerhetővé vált az átlagos valóság a szélsőértékekkel, a vizsgált témakör tágabb kontextusa.
A kutatás górcső alá vette mit jelentenek a 16-29 éves korosztálynak az igazságosság, a szabadság, a család, az egyenlőség, az egyenjogúság, a környezetvédelem, a globalizáció, a haza, a hagyomány és az Európai Unió fogalmai.
Lehet bár hangos a média a politikailag megosztott, elkeserítő és reménytelen fiatalokról szóló sopánkodástól, a kutatás egészen mást mutat.
Fókuszban a stabilitás
A kutatásból kiderült, hogy a pontozott fogalmak közül kiemelkedő értékelést kaptak azok, amelyek a stabil szociális térhez társulnak.
A kutatás keretében elért fiatalok döntő többsége olyan értékeket tart központi jelentőségűnek, amelyeket nem feltétlenül kapcsolnak hagyományos politikai ideológiai kérdésekhez, ugyanis a fiatalokra egyre kevésbé hatnak a különféle eszmeáramlatok.
Kiemelkedően alátámasztja az eredményt az a részadat is, mely szerint a 15-25 évesek körében élesen elkülönülnek és előbbre sorolódnak az apolitikus fogalmak a többiekhez képest. Ez részben tulajdonítható a fent említett stabilitás utáni vágynak, de részben annak is, hogy
az apolitikus fogalmakról sokkal pontosabb meghatározása van ennek a korosztálynak, így az értéke is megnő számukra azokkal szemben, melyekhez nem - vagy csak kevés - pontos információval kötődnek.
Hittük volna? Dívik a család!
52%-a a válaszadóknak első helyre sorolta fontosságban, 48%-a pedig egyenesen házasságpárti. A kutatás rámutat arra a lehetséges okra, miszerint a hagyományos családban élők továbbvinnék ezt az életformát, a csonka (vagy nem hagyományos) családban felnőtt fiatalok pedig vágyódnak az előbbiek családi körülményeire.
Szabadság és igazságosság
Érdekes tény, hogy a két fogalom nagyon együtt mozog, a válaszadóktól igen hasonló értékelést kap szinte minden esetben. Előbbi fogalom értékét némiképp árnyalja, hogy egy rendhagyó, "bezárt" helyzetben, a koronavírus járvány alatt készült a felmérés. Mégis általánosságban elmondható, hogy
az igazságosság, mint érték elsősorban a materiális dimenzióban szorosan kapcsolódik az egyenjogúság és az egyenlőség fogalmához.
Igazságos az, ha valakinek lehetősége van arra, hogy magas színvonalú oktatási intézménybe járjon, majd erre alapozva jó munkahelyet találjon, jó fizetéssel. Szintén a bérekkel, anyagi helyzettel összefüggő a jelentősége az igazságosságnak: a kutatásban résztvevők szerint azonos munka elvégzése esetén csak minimális különbség lenne megengedhető az egyes személyek anyagi juttatásában.
Egyenlőség és egyenjogúság
A kutatás során az egyenlőség és az egyenjogúság fogalmai szintén együtt jártak, e két témakör igencsak átjárhatónak bizonyult.
Kiderült, hogy a fiatalok gyakorlatilag nem tudnak különbséget tenni e két fogalom között, csak a legtájékozottabbak, szinte csak az erre vonatkozó tanulmányokat folytatók tudták megkülönböztetni ezeket, ezért is lehet együtt tárgyalni e fogalmakat. Az egyenlőség és az egyenjogúság átjárhatósága a szinte azonos átlagértékekkel is igazolható.
Beszédes adat, hogy a fogalmat elsősorban nők és tanulók sorolták előkelő helyre.
A haza, a maga valóságában
A haza önmagában nem feltétlenül a stabilitáshoz sorolható fogalom, hiszen rengeteg politikai áthatású megnyilvánulás használja. Mégis az interjúkból kiderül,
a hazát nem ideologizálják az alanyok, a családjuk, rokonaik és barátaik révén kötődnek hozzá.
Ennek mentén egyértelmű lehet, miért sorolódik ennyire előre a fiatalok számára, pláne, ha megfigyeljük, hogy mennyire szorosan kötődik a fiatalok értelmezésében a családhoz, amit, mint fent láttunk, a fogalmak közül a legfontosabbnak ítélnek.
Két vég közé esve: a környezetvédelem
A fogalom valahol a hátrébb sorolt, kevéssé fontos értékek és a fent már taglalt preferált értékek közé esik. Már láttuk, hogy a kevésbé fontosnak ítélt fogalmak, mint a globalizáció vagy az Európai Unió azért is vesztettek pontot, mert a fiatalok nem érzik azt, hogy ráhatásuk lenne a témára, vagy pedig nem tudnak eleget róla. A környezetvédelem ebből a szempontból nehezen besorolható, mert
a fiatalok ezen a téren kiemelkedően tájékozottak, de globálisan nem érzik, hogy komolyabb ráhatásuk lenne a vele kapcsolatos problémák kezelésében.
