Két fél uralja a magyar utakat, és mindegyik csak a másikra mutogat: a másik a „hülye”, veszélyesen vezet, nincs tekintettel másokra, az autósok életveszélyesen haladnak el a biciklisek mellett, a biciklisek nem tartják be a KRESZ-t, sőt, nem is használják a bicikliutat.
Az interneten vannak külön biciklis Youtube csatornák, melyekben a videós, mint egy oktató és önkéntes rendőr, mindenkit meg akar leckéztetni. De ennek nagyja inkább csak arról szól, hogy kisebb szabálysértéseket rögzítenek, amelyek a mindennapi közlekedés velejárói, például, hogy nem adom meg az elsőbbséget a zebrán. De az interneten találhatók megrázó balesetek is.
Nem csak a fővárosban van közöttük ellentét
Az új városvezetés a budapesti közlekedést megpróbálta átalakítani. A fővárosban tömegközlekedést preferálóként nem tudom megítélni, a biciklisek számára pozitív vagy negatív hozadékai voltak-e az átalakításoknak. Azt viszont bizton merem állítani, hogy a biciklisek és autósok konfliktusai vidéken is élesek.
Amit én tapasztaltam, az az, hogy a biciklisek tényleg nem tartják be a KRESZ szabályait. Ami pedig nagyobb baj, hogy nem használják sokan a bicikliutat. Viszont akkor felmerül a kérdés, hogy minek építette oda az önkormányzat? Kecskeméten viszonylag sok helyen van kerékpárút, kevesebb is a konfliktus, azonban egyes biciklisek fővárosiakhoz hasonlóan egyáltalán nem használják. De emellett azt is sokszor tapasztaltam, hogy a kerékpárosok nem lehúzódva, hanem jóformán az út közepén haladnak.
A fővárosban a probléma forrása
Budapesten a probléma ott kezdődik, hogy a várost nem a kerékpárosokra tervezték, az utak és a járdák túl keskenyek, így az autóutakra terelték a bicikliseket. További hely pedig nincs, hogy külön kerékpárutat csináljanak. A másik megoldás az lenne, hogy a kerékpárosok közlekedjenek a járdán, de ott meg a gyalogosokat zavarnák.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendes autóúton nem oldható meg, hogy azt egyszerre mindkét fél használja. Miért? Azért, mert Magyarországon egy forgalmi sáv minimum 3 méter széles lehet. Manapság az autókat 2 méter szélesre tervezik, viszont egy biciklis nem egyenesen halad, néha kitér. Vagyis a biciklis menet közben szlalomozik, nem teljesen egyenesen megy. Ehhez a szlalomozó mozgáshoz neki kb.1 méter kell az útból. Oké, az autó 2 méter széles, a kerékpárosnak pedig 1 méter helyre van szüksége, mi itt a probléma? Például az, hogy így nem lehet előzni.
Egy kerékpárost ugyanis minimum 1 méter távolsággal (városon kívül 1,5 méter távolsággal) kell megelőzni. Ez jelenti a biciklisekre a legnagyobb veszélyt, benne van a pakliban, hogy az autó mellett haladó biciklis elesik. De egyébként az autó vonószele is beránthatja.
Szabályosan előzni maximum csak akkor tud, ha az autós igénybe veszi a szembejövő sávot...
Azonban a budapesti utakon ezt sokszor nem lehet kivitelezni, mert például középen villamos sín van, amelyet az autósok nem használhatnak. De, ha nincs is villamosvágány középen, akkor is olyannyira forgalmasak az utak, hogy a szembejövő autók miatt előzni ebben az esetben is lehetetlen. Na, itt kezdődik a probléma!
Jobban kell egymásra figyelni!
Tudom, hogy ez így közhelyesen hangzik, de nagyon is igaz! A KRESZ-nek van egy fontos szabálya!:Mindig arra kell törekedni, hogy elhárítsuk a balesetet, azaz, ha a másik szabálytalankodik is, én, mint a forgalomban résztvevő, ebbe nem nyugodhatok bele, és nem kényszeríthetem ki a balesetet, ha a saját manőveremmel el tudnám hárítani.
Erre az ide kattintva elérhető videóbeli eset az egyik konkrét példa, amikor a biciklis és a buszos is egyszerre, egymás mellett, a buszsávban nyomorogva akarnak haladni. A buszosnak ilyenkor a biciklis mögött haladva, fékezve kéne mennie. Előzéskor pedig jó nagy ívben kikerülve kell mellette elhaladnia. Azonban
a BKK közleménye szerint csak minden ezeregyszázadik baleset történik a kerékpárosokkal közösen használt buszsávokban.
A legveszélyesebb az, amikor a kerékpárosok a zebrán nem áttolják a biciklit, hanem inkább lendületből áthajtanak rajta. Ez történt a második videón látható esetben is. Kétségtelenül hibázott az autós is, mivel nagy sebeséggel kanyarodott, ráadásul ilyenkor meg kell győződnie róla, hogy nem akar-e valaki átmenni a zebrán. Érdekes módon viszonylag későn vette észre, hogy elütött egy biciklist. De a biciklis szintén szabálytalan volt: a KRESZ előírja, hogy ilyenkor le kell szállni a kerékpárról és át kell tolni a zebrán. A biciklis nem számolt azzal, hogy a kanyar miatt az autós nehezebben tud tájékozódni, az oldalról jövők, neki holttérben vannak, így őt csak túl későn láthatta meg.
Látható, hogy egy olyan vitával állunk szemben, melyben nincs nyertes és vesztes, egyik félnek sincs mindig igaza. Az egymásra való odafigyelés egy, a fölényeskedés és vita felett álló dolgot eredményez: a közlekedők biztonságát.
