Milyen érvek szólnak a marihuána orvosi használata mellett és ellen? Milyen szociális hátterű fiatalok vannak kitéve leginkább a függőségnek? Ki segíthet, a barátok, a család vagy az iskola? Podcast Baráth Noémi Emőkével, a Drogkutató Intézet munkatársával.
A magyar kormány az ENSZ szakbizottságában nem szavazta meg a kannabisz gyógyászati alkalmazásáról szóló WHO-ajánlást, s emiatt az EU kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen. Önök szerint gyógyszer-e a marihuána?
Ez egy nagyon aktuális kérdés Magyarországon. A Drogkutató Intézet egy állásfoglalást is megfogalmazott ezzel kapcsolatban. Eszerint nagyon nagy veszélye van annak, ha a marihuánát gyógyászati céllal használják Magyarországon. Ez egyelőre nem valósul meg.
Mik a veszélyei?
Nagyon nehéz egyértelműen megfogalmazni, hogy ártalmas vagy kedvező hatásai vannak a marihuánának. Jelenleg egyáltalán nem biztos benne a tudomány, hogy javasolható-e különböző betegségek kezelésére. Számos esetben ki lehet váltani a gyógyászati célú marihuána-használatot egyéb gyógyszerekkel.
A legalizáció kiterjedhet rekreációs és/vagy orvosi célokra. Érdemes megkülönböztetni a kettőt?
Fontos, hogy megkülönböztessük! Vannak tanulmányok, melyek szerint ahol orvosi célra legálisan használható, ott vannak visszaélések is. Ugyanúgy, ahogyan előfordul a vényre felírt gyógyszerek esetében is. Azoknál a szülőknél, akik vényre kapnak marihuánát, sokkal magasabb a kockázata, hogy a gyermek vissza fog vele élni.
Ha pár év múlva vizsgálatok támasztanák alá a növény jótékony hatásait, elképzelhető lenne az engedélyezés Magyarországon?
Ezt jelen álláspontom szerint nem tudom igennel vagy nemmel megválaszolni. Azt gondolom, hogy elképzelhető, de egyáltalán nem biztos, hogy a növény eléri a jótékony hatást. Nagyon fontos, hogy nem csak kedvező hatásai vannak a marihuánának, éppúgy, mint a gyógyszernek sem. Azért gondoljuk azt a Drogkutató Intézetnél, hogy a marihuána legalizálása veszélyes lehet, mert egy nagyon addiktív szerről van szó.
A növényben található CBD hatóanyagot használják hányingercsökkentésre, étvágytalanságra, gyógyszerek mellékhatásának csökkentésére. Az USA-ban már a pszichoaktív hatóanyaggal, a THC-val is gyógyítanak.
A CBD Magyarországon is elérhető, például különböző fájdalmak csillapítására. Ugyan nem gyógyszerként, nem írja fel az orvos, hanem étrend-kiegészítőként van jelen. Aki szeretne vele élni, hozzá tud férni ehhez a THC nélküli marihuána készítményhez.
Gyakran vádolják önöket azzal, hogy megrendelésre készítenek tanulmányokat. Mit reagálnál erre?
Valóban találkoztunk ezzel a váddal. Minden tanulmány valamilyen megrendelésre készül. Az én tanulmányaim az érdeklődésemet felölelő megrendelésekre készülnek.
A Drogkutató Intézetben nincsen kijelölve, hogy miről írjunk.
Az a nagyon fontos, hogy körbejárjuk a kábítószerrel kapcsolatos kérdésköröket és tudományos alapon vizsgáljuk meg. Ez a fontos kitétel, ezen felül semmilyen fentről jövő megrendelés, tematikus meghatározás nincsen a kutatásunkban.
Mégis kelthet meghatározottság érzést, hogy az EU tagállamai közül egyedül Magyarország nem fogadta el a gyógyászati alkalmazásáról szóló WHO-ajánlást.
Valóban így van. Mivel nem voltam ott a szavazásnál, nem tudok nyilatkozni. Csak azt tudom mondani, hogy nagyon veszélyesnek tartom, hogy Magyarországon legalizálják a marihuánát. A gyógyászati célú legalizálás egy teljesen más, szakmapolitikai kérdéskör. Nem gondolom, hogy szociológusként megítélhetem. Nagyon fontosnak tartok egy olyan kutatást, amelyben az orvosokat kérdezzük meg, hogy mit gondolnak erről. Vajon egy epilepsziás betegnél felírnák-e a marihuánát? Nagyon fontos továbbá, hogy ez hogyan valósulna meg. Kérdés, hogyan lehet ezt Magyarországon szabályozott keretek között megvalósítani, milyen költségei lennének, vajon tényleg megéri-e ezt felépíteni?
Mik most a legnagyobb fogyasztói táborral rendelkező szerek Magyarországon a normál anyagi helyzetű és tehetősebb fiatalok között?
Ez is területi eltéréseket mutat, attól függ, hogy ki milyen szerekhez tud hozzáférni. A legáltalánosabb, legközkedveltebb a marihuána a fiatalok körében. Sokszor a kokainnal is találkozunk, bizonyos társadalmi státusznál.
A szerhasználat gyakorisága minden esetben növekszik vagy csökken?
Ez nagyon sok mindentől függ. Nagyon sok mindent befolyásol, hogy például hány évesen kezd el valaki kábítószert használni. Fontos, hogy milyen élményei voltak. Elképzelhető, hogy valaki kíváncsiságból kipróbálja és nem kapja meg a várt hatásokat, és egyszerűen azt mondja, hogy köszöni nem szeretne ezzel élni. Ha nem él vele, lehet, hogy nem is fog többet kábítószerhez nyúlni, egyéb módon fog rekreálódni, lazulni egy buliban. De az is elképzelhető, hogy elkezdi keresni a számára megfelelő szert, ami kiváltja azt, amit szeretne elérni a szer hatása által.
Kevésbé veszélyeztetett az, aki meg tudja fizetni a minőséget?
Másképpen veszélyeztetett. Egyáltalán nem mindegy, hogy mit szeretnénk a szerhasználat által elérni. Mindenki szeretne laza, jó fej lenni, adott esetben a traumáját, fájdalmát csillapítani. Sok esetben ezért nyúlnak a kábítószerhez a fiatalok. Nagyon fontos, hogy ne ez legyen a mentsvára valakinek, ha problémája van, ha szomorú vagy ha boldog.
Miből érezheti valaki, hogy ideje leállni? Pont abból, hogy nem tud leállni?
Nagyon ritkán vesszük észre saját magunkon, ha benne vagyunk valamilyen függőség mélyében.
Nagyon fontos, hogy a környezetünkre figyeljünk. Mindenki életében van egy nagyon jó barát. Szerencsés, ha ő vigyáz ránk. Nyilván a szüleinktől nagyon ritkán fogadjuk el kamaszkorban, ha azt mondják, hogy bajban vagyunk, ideje leállni, ne barátkozzunk bizonyos emberekkel, mert nincsenek ránk jó hatással. Ez sokszor nem megy át a fiatalok szűrőjén. Nagyon fontos, hogy milyen barátok vannak körülöttünk és ne legyen folyamatos közös szerfogyasztás, mert akkor a társunk sem tud szólni a rossz irányról.
Előfordulnak felfelé húzó erő nélküli baráti társaságok, amikből nehéz kimászni?
Ilyenkor nagyon fontos szerepe van például az iskolának. Az iskolában is megjelennek a szerfogyasztás jelei. Ha valaki hosszútávon fogyaszt marihuánát, hatással lesz az emlékezetére, nem fog tudni olyan hatékonyan tanulni. Ez meg fog mutatkozni a jegyeiben is. Ha a tanároknak van arra kapacitásuk, hogy érzékeljék, ha egy jó tanuló leront, ők is tudnak jelezni. Jó esetben van egy olyan tanár, akihez kötődik az adott diák, aki elindult a szerfogyasztás spiráljában. Akkor esetleg ő is hatással tud lenni rá, ha beszél vele.
Akik jó társadalmi helyzetűként belecsúsznak például egy spangliba és heti szerfogyasztóvá válnak, kinőhetik ezt?
Az elején nagyon jó poén kipróbálni, vicces hatása lehet. Sokszor nem is tudjuk, hogy milyen hatással van ránk a marihuána. Lehet, hogy nevetni fogunk, lehet, hogy szomorúak leszünk. Nagyon fontos, hogy mindenkinél más hatást vált ki. Meghatározó, hogy milyen lelkiállapotban vagyunk. Egy idő után már nem biztos, hogy ehhez a szerhez nyúlnak egy baráti társaságban. Lehet, hogy már nem is lesz menő. Vannak olyan társaságok, ahol már egyáltalán nem az a menő, ha valaki be van állva. Sok fiatal kipróbálja, és nem biztos, hogy azt adja neki hosszútávon, amit szeretne és egy idő után közömbössé válik a szer iránt, nem fogja keresni.
Szerinted van abban predesztináció, hogy ki próbálja ki és ki nem, ki csúszik bele és ki nem?
Azt gondolom, hogy nincs. Azt gondolom, hogy a fiatalok jelentős része kipróbálja. Teljesen mindegy, hogy milyen a szociokulturális háttere. Lehet valaki sportoló, szerintem ő is ki fogja próbálni, már csak kíváncsiságból is. De nem biztos, hogy élni fog vele és utána a következő buliban azt mondja, hogy köszöni szépen, nem kér. Ami nagyon fontos, hogy tudni kell nemet mondani. Látni kell, hogy ennek vannak káros következményei. Azt képviselem, hogyha kipróbálja valaki a kábítószert, akkor utána, ha lehet, ne ehhez nyúljon, ne így rekreálódjon. Nem lehet tudni, hogy mit fog kiváltani belőle. Találkoztam olyan esettel, hogy úgy be voltak állva a fiatalok, hogy nem tudták kontrollálni a viselkedésüket és bűneset lett a vége. Úgy, hogy senki sem volt korábban bűnelkövető körülöttük.
A rehabilitációs központok milyen hatásfokkal működnek?
Ezt tőlük kellene megkérdezni. Attól is függ, hogy mit tekintünk hatékonyságnak. Az már nagyon jó, ha valaki eljut oda. Jó esetben észreveszi valaki, hogy valamilyen nagyon komoly függőséggel küzd. Találkoztam olyan fiatallal, aki az anyukája kedvéért vonult be tizenhét évesen az elvonóra, de nem volt képes végigcsinálni a programot. Kiszökött és újra kábítószerhez nyúlt. Egész egyszerűen az jelentette számára a kikapcsolódást, attól érezte magát önmagának. Ebben az esetben nagyon nehéz dolga van a szakembereknek a segítségnyújtásban. Ha ő maga nem döbben rá arra, hogy ez nem egy jó irány, akkor kívülről nagyon nehéz segíteni.
Ha sokan kipróbálják a drogot, akkor kell lennie valaminek, ami miatt valaki szerhasználóvá válik és valaki nem. Ez lehet mondjuk addikcióra való hajlam?
Vannak kutatások, amik kimutatták, hogy számít, hogy valakinek milyenek a neuronjai, mit szeretne pótolni, mit ad neki egy kábítószerhasználat. Ez nyilván meghatározó, illetve, hogy ki mennyire hajlamos az addikciókra. Ezt nem tudjuk magunkról. Azt tudhatjuk, hogy valaki a családból függőséggel küzd és mondhatjuk, hogy mi nem esünk abba bele. Nagyon sok szülő alkoholfüggő és nem olyan nyíltan, mint ahogyan azt a legtöbb esetben gondoljuk. A fiatal azt mondja, hogy pont ezért ő biztosan nem fog inni, de lehet, hogy elkezd például marihuánát használni és egy idő után ő is belecsúszik a függőségbe, majd ugyanott találja magát, mint az édesanyja vagy édesapja, csak másik szerrel.
Nagyon sok tárgya lehet az addikciónak. Sok szer inkább hosszútávon fejti ki a negatív hatását. Mennyi olyan szer van, ami első kipróbálásnál is komoly problémához vezethet?
Ez egyénenként eltér. Nagyon fontos, hogy milyen motivációval próbálja ki valaki az adott szert. Az is nagyon fontos, hogy mennyire hozzáférhető. Nagyban befolyásoló tényező, hogy kitől, miért és mivel használja a szert. Nem tudok olyan szerről, ami első kipróbálásra kialakítaná a függőséget. A heroinra mondják, hogy nagyon addiktív lehet. Azt feltételezem, hogy a fiatalok ritkán csúsznak bele rögtön egy heroinhasználatba.
És milyen számban vannak jelen olyan szerek, amik első használatra egészségügyi problémákat okozhatnak?
Szinte az összes kiválthat valamilyen testi reakciót. Az is nagyon fontos, hogy amikor kiürül, akkor is kiválthat a szervezetünkből nem várt reakciókat. Ezért fontos, hogy tudjuk, mit szedünk be és milyen hatása lesz. Ez ritkán fordul elő. Nem biztos, hogy az első szerhasználatkor tudjuk, hogy milyen hatása van annak az ekinek, amit beveszünk.
Mennyire kell féltenie a szülőnek a gyermekét, hogy olyan szert próbál ki, amire súlyos fizikai problémával reagál?
Ez is attól függ, hogy az adott kipróbáló kamasznak van-e valamilyen betegsége. Van-e valamilyen esetleg rejtett betegsége, ami addig nem jött elő. Ha beszed valamilyen stimulánst, lehet, hogy nem várt reakciót vált ki. Lehet, hogy a szülő sem tudta, hogy van olyan betegsége a gyermekének, mai ezt kiválthatja.
Ezért gondolom, hogy akár az egyszeri szerhasználat is nagyon sok esetben súlyos következményekkel járhat.
2013. december 10-én Uruguayban legalizálták a marihuánafogyasztást, a termesztést és birtoklást - szigorú keretek között. Milyen hatása volt a bűnözési rátára valamint a gazdaságra?
Hosszú távon látható, hogy a teljes legalizációval nem érték el a várt hatást. Nyilván valamilyen szinten megjelent a kereskedelem fehérítése. Tagadhatatlan, hogy mivel egy állami apparátuson keresztül történik a marihuána beszerzése és termesztése, adott egy fajta minőségbiztosítás. Ezzel lehet egy kicsit védeni a szerfogyasztókat. De hosszútávon nem váltotta ki a várt eredményt, hiszen ugyanúgy jelen van az alvilági, feketepiaci kábítószer-kereskedelem. Bár rövid távon csökkent, de hosszútávon nőtt a bűnözés, Hosszútávon egyáltalán nem hozta meg a várt eredményét.
Akkor szerinted nem érdemes Magyarországon enyhébb megítélés alá sorolni szereket?
Másképpen kell hozzányúlni a kábítószer-fogyasztókhoz. A legalizációval nem biztos, hogy elérjük, amit szeretnénk. A legtöbb helyen, Uruguayban is így van, a turisták számára egyáltalán nem legális a szerfogyasztás. A legalizáció minden ország felnőtt állampolgárára érvényes, meghatározott keretek között, akárcsak Amerikában.
Nagyon sok bástyát kell még leraknunk annak érdekében, hogy a legalizációnak ne legyen káros hatása.
Nálunk nagyon sok fiatal használja a marihuánát. Rájuk valamilyen szankciórendszert ki fog találni a magyar büntetőjog, ami nem biztos, hogy jó. Nem gondolom, hogy büntetéssel kell elérni, hogy valaki ne kábítószerezzen. De valamilyen keretet kell szabni ahhoz, hogy megvédjük a fiatalokat attól, hogy saját magukat pusztítsák.
Tehát nem ördögtől való a legalizálás, de csak felkészülten alkalmazható.
Azt gondolom, hogy nem jó jelenleg Magyarországon egy ilyen legalizációs kérdést szabadon engedni. Ha legalizálunk, a fiatalokra nem fogjuk tudni kiterjeszteni. Ha valaki pedig tizennyolc éves kora felett szeretne kábítószert használni, azt meg tudja tenni most is. Nagyon ritka, hogy valaki azért kerüljön börtönbe, mert kábítószert fogyaszt. Továbbra is az látható, hogy a magyar hatóság a terjesztőket fogja kiemelten fókuszba helyezni, kevésbé a szerhasználókat.
Mit jelent a drogkutatás, milyen szakemberek dolgoznak nálatok?
Jelenleg a Drogkutató Intézetben pszichológusok, neurobiológus professzor, rendészeti szakemberek, jogászok, illetve kriminológus, szociológus dolgozik.
Mik az intézet célkitűzései?
Szeretnénk a tudomány által közérthetőbbé tenni, hogy mi jelenleg a kábítószerrel kapcsolatos hozzáállás, mik azok, amik a társadalom javára válhatnak, illetve milyen veszélyei vannak a kábítószer-használatnak. Szeretnénk kutatásokat végezni ezzel kapcsolatban és szeretnénk, hogyha ez minél szélesebb közönség számára hozzáférhető lenne.
Egy biztos, Magyarországon az alkohol tarol, mennyit foglalkoztok vele?
A Drogkutató Intézet egyáltalán nem foglalkozik alkohol-kérdésekkel. Számos esetben találkoztunk azzal, hogy a legelterjedtebb kábítószer az alkohol és miért nem beszélünk róla. A Drogkutató Intézet csak az illegális kábítószerekkel foglakozik, ezzel kapcsolatos kutatásokat és elemzéseket végzünk.
Az interjút készítette: Papp Ferenc
