A jelenleg életben lévő szabályozásokat senkinek nem kell bemutatnom, mindannyian tisztában vagyunk vele mit lehet, hogyan, és meddig. Már hónapokkal ezelőtt tudtuk, hogy az oltottságnak és a védettségi igazolványoknak nagy szerepe lesz az újranyitás folyamatában, de, hogy arra milyen formában kerül sor, az csak most tisztázódott és tisztázódik. Milyen lehetőségeink vannak ha még nem vagyunk beoltva, - vagy még nem érkezett meg a kártya - de már unjuk a négy falat, vagyis milyen az élet "odakint"?
A szabadban kirándulás még mindig nem ment ki a "divatból", ez szerepel az összes "Mit csináljak a kijárási tilalomban?" cikk listájában. Ha szép idő van, a népszerű túrázós/kiülős helyek megtelnek családokkal és kisebb nagyobb társaságokkal, korlátozások ide vagy oda. Budapesten sincs ez másként: egy-egy melegebb szombaton szinte mozdulni sem lehet Normafán, vagy akár az Erzsébet téren. Itt vegyül mindenki, igazolvánnyal vagy anélkül.
Esténként ma már szinte el is felejtheti az ember, hogy egy világjárványból próbálunk kilábalni, hiszen a terek megtelnek, és mindenki a kisboltban vagy a Fröccsteraszon vett italait szürcsöli. A hangulat olyan mint a járvány előtt: élőzene, hangszórók, vízipipa és hangos nevetések. Maszk senkin nincs, de látszólag ez nem feszélyez senkit sem. A felszabadultság lerí mindenkiről, de a távolságtartást mintha elfelejtettük volna.
A turisták fő célpontjai mint a vár, vagy a bazilika környéke a budapesti kimozdulni vágyókat is vonzza, de észrevehető a különbség a két évvel ezelőtti állapot és a mostani időszak között. Érdekes élmény volt számomra a Halászbástya és környéke, ugyanis bár az idő tökéletes volt, mégis alig voltak emberek az utcákon. Máskor hatalmas sor áll a látogatóközpont pénztárainál, ma csak egy tart nyitva és egy lélek sincs a közelében sem.
A központban lévő nyílt terek még mindig megmaradtak közönség kedvencnek, de a teraszok nyitásával azért versenytársra találtak. A népszerű éttermekhez foglalás nélkül nem is volt érdemes ellátogatni, de most nagyon egyszerű asztalt találni szinte bárhol. A kocsmákban és bárokban már kicsit komplikáltabb a helyzet. Pénteken és szombaton este 9 körül szinte lehetetlen asztalt találni a teraszokon. Múlt hétvégén négy-öt hely mellett is elmentünk mire sikerült helyet találni: úgy tűnik a teraszozás vált az oltatlanok egyik kedvenc elfoglaltságává.
A "terasz" kifejezés érdekes számomra, hiszen olyan helyekre is bemehettünk maszk és védettségi igazolvány nélkül, ami lényegében egy teljesen zárt hely. Ha már egy kis sarok a szabad ég alatt van, akkor zöld utat kapnak a betérők. Mondanom sem kell: minden asztal tömve, hatalmas sorok a pultoknál (ott kötelező a maszk), és a hangulat az egekben.
Beszélgettem néhány emberrel, és úgy tűnt minden társaságban vannak oltottak és oltatlanok egyaránt. Sokan elmondták, hogy kicsit hűvös van, szívesen ülnének bent, de mivel a csapatban vannak olyanok akik még nem kapták meg a védettségi igazolványt, vagy nem akarják beoltatni magukat, ezért kint kényszerül ülni az egész társaság.
Bár az utazás még mindig limitált és a beutazás karanténhoz, illetve két negatív teszthez van kötve, a Szimplában például magyar szót nem is hallottam. Az egyik utolsó asztalt sikerült kifogni, sokan döntöttek a hely mellett annak ellenére, hogy vasárnap jártam ott. DJ szórakoztatta az embereket, és maszk is csak az ott dolgozókon volt.
Én most kaptam meg az első oltásom, így még egy pár hétig biztos védettség és kártya nélkül maradok, de Budapest nem okoz csalódást így sem. Aki szeretné, az mindenhogy talál magának valami jó programot, azonban a fertőzés kockázata elég magas még így is. A tömött helységek látványa az öröm mellett egy szorongó érzésnek is helyt ad. Oltás, vagy védettség nélkül ennyi emberrel érintkezni nagyon veszélyes, és amíg nem kapom meg a második oltást addig nem is szeretnék többet ilyen helyekre menni.
Bár most egy kicsit fellélegezhettünk és kaphattunk egy kis kóstolót a járvány előtti életből, azért még mindig a saját magunk és mások biztonsága a legfontosabb. Jön a nyár, nő az oltottsági arány, és ha így folytatjuk talán egy-két buli és koncert is belefér még a következő hónapokban. Ha okosan csináljuk, hamarosan minden nyitva áll majd előttünk, kérdés, hogy milyen további előnyöket kapnak a "plasztikkártyások" és milyen kerülőutakat próbálnak majd bejárni a kártya nélküliek...
