Reaktor

Így változtak az amerikai médiafogyasztási szokások az elmúlt évtized során

pinho-yjxatmcpdgs-unsplash.jpg

A Recode technológiai weboldalon publikált felmérés azt vizsgálta, hogy miként változtak a médiafogyasztási szokások az amerikaiak körében az elmúlt 10 év során. Talán az nem nagy meglepetés senki számára, hogy a 10 év alatt egy rendkívül gyors növekedési pálya jellemezte a médiafogyasztást – tehát egyre több időt töltünk el a média világában –, ám az már érdekesebb kérdés, hogy szegmensekre bontva ez miként valósult meg.

Amennyiben röviden szeretnénk összefoglalni a kutatást, azt mondhatnánk, hogy a mobiltelefonok (és a hozzá tartozó médiafogyasztási lehetőségek) győztek, míg mindenki más bukott. De mit is jelent ez? Az amerikai felnőttek átlagosan naponta 666 percen keresztül fogyasztják a médiát, ami 11.1 órát jelent – és egyben 20 százalékos növekedést 2011-hez képest, amikor még csak 554 percet töltöttek a média világában egy nap során.

A kutatás telefonos, asztali számítógépes, rádiós, televíziós és magazinos fogyasztás típusaira osztja fel a fogyasztási lehetőségeket, pontos percek által szemléltetve, hogy ki milyen formában és mennyi ideig tájékozódik.

Médiatípusok szerinti fogyasztás (percek szerint)

Év

Mobiltelefon

Asztali számítógép

Rádió

TV

Magazinok

2011

45

40

131

314

24

2014

88

67

111

298

20

2017

164

53

102

282

17

2021

252

50

99

253

12

 

Kezdjük a legnagyobb vesztesekkel, a magazinokkal és a rádióval. A magazinok (és összességében a nyomtatott sajtó) már 10 éve sem voltak a legmeghatározóbb típusok közelében, az elmúlt évtizedben pedig megfeleződött a velük eltöltött idő – 24 percről 12 percre csökkenve. A magazinoknál nagyobb szereppel bírnak a rádiók, ám 25 százalékos csökkenést produkáltak egy évtizeded alatt, így 131 perc helyett átlagosan már csak 99 percet töltenek rádióhallgatással az egyének. Fontos megjegyezni, hogy ez nem a rádiós műfajok népszerűségének csökkenését is jelenti egyben: talán mind tapasztalhatjuk azt, hogy a különböző videómegosztó platformokon, illetve a zene-streamelő szolgáltatók kínálatában egyre több olyan elem megtalálható, amely nagyon is emlékeztet a rádiózásra. Ilyenek a rádiószerű podcast adások is (pontos műfaji besorolásáról, illetve a rádiótól eltérő sajátosságairól lehet vitatkozni), mely műsorok az elmúlt években egyre több ember mindennapjának részévé váltak.

Jelen cikk elején említésre került, hogy a mobiltelefonok nyertek, míg mindenki más bukott. Ez valóban így van, ám nem jelenti, hogy jelen pillanatban a mobilok egyeduralma jellemezné a médiafogyasztási szokásokat. Ezt tökéletesen jelzi a fenti táblázat is, ugyanis a televíziózás 253 percet tesz ki, tehát még most is 1 perccel vezet a telefonokkal szemben.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy a telefonokkal eltöltött idő az elmúlt 10 évben 460 százalékot nőtt (252 percet elérve 45-ről), ezzel szemben viszont a televíziók esetében egy 61 perces csökkenés volt tapasztalható évtizedes viszonylatban. A telefonok tehát nagyon hamar át fogják venni az első pozíciót, ezáltal válva a médiafogyasztás fő forrásává.

A változás azonban az időn túl az offline-online párosban való eltolódásban is meglátszik. Az amerikai emberek átlagosan 58 alkalommal néznek rá a telefonjukra naponta, tízből hárman pedig úgy vélekednek, hogy gyakorlatilag folyamatosan elérhetőek az online térben. Az arány természetesen korcsoportok szerint változik: míg a 65 évnél idősebbek csak 8 százaléka vallja azt, hogy folyamatosan online van, addig a 18 és 29 év közöttiek 48 százaléka. A tízből három folyamatosan online lévő személy nem tűnik soknak, de hozzá kell tenni, hogy a gyakorlatilag mindig online lévők (31 százalék) csoportjához jön a „naponta számos alkalommal” online lévők kategóriája (48 százalék), együttesen pedig közel 80 százalékot tesznek ki.

Bár önmagában a telefonozás nem jelenti azt, hogy valaki az online térben is tartózkodik, ám a statisztikák azt mutatják, hogy a telefonhasználat legnagyobb részét az online elfoglaltságok töltik ki – különösen is a közösségi médiában eltöltött idő. A felhasználók átlagosan 52 percet töltöttek el Facebook használatával 2019 novemberében, 35 percet Instagramon, illetve 25 percet a Snapchat felületén.

Idővel újabb és újabb szereplők jelennek meg a palettán, így nem adhat csodálkozásra okot, ha a 2020-ra vagy 2021-re vonatkozó adatokban erőteljesen megjelenik majd a TikTok is a felhasználók preferenciái között. Látható tehát a fragmentáltság a különböző felületek viszonylatában: sok időt töltünk el a mobilunkkal, sokszor is nézünk rá, viszont a már említett 58 alkalommal való megtekintés többségét rövid foglalkozások teszik ki.

Hisz mind ismerjük ezt a jelenséget: van egy kis szabadidőnk, eszünkbe jut a nagyvilág. megtekintjük gyorsan az értesítéseinket, görgetünk kettőt az idővonalon, esetleg átfutunk egy-két napilap címlapján… Történt valami érdekes? Nem, el lehet tenni a telefont. Aztán (jó esetben csak) egy óra múlva eszünkbe jut az egész újra!

A mobiltelefonok szerepének növekedése egyszerre hozott pozitív és negatív véleményeket. Egyesek az előnyöket tekintve arra hívják fel a figyelmet, hogy a médiafogyasztás egyre aktívabb folyamattá válik: a televízió csatornák nézése, illetve más gondolatainak hallgatása helyett mi magunk választjuk ki a kívánt tartalmat amikor csak akarjuk, ahogy a saját véleményünket is megoszthatjuk a közösségi média felületein, beszélgetéseket és vitákat indíthatunk, és akár különböző, a közéletben meghatározó mozgalmak vagy szerveződések tagjává is válhatunk.

Mindez nagy kihívást jelent a csatornák számára, hisz egyszerűen nehezebb elérni azt, hogy az emberek huzamosabb ideig a TV előtt ülve tájékozódjanak (különösen úgy, hogy napjainkban az eszközök párhuzamos használata is egyre relevánsabb jelenség, mely részeként a passzív műsorkövetés helyett egyszerre használunk telefont és más elektronikus eszközt aktív tevékenységhez).

A témák sokasága, illetve a fragmentáltság is nehézséget jelent a műsorkészítők számára: ha nincs nagyon jó téma (legyen az bármilyen érzelmet és reakciót kiváltó, csak hatással bíró), nincs közönség!

Erre egy jó példa lehet, hogy a CNN nézettsége drasztikusan csökkent Donald Trump amerikai elnök távozását követően. Egyáltalán nem kizárt, hogy erőteljes hatással bír majd mind a televíziók, mind a különböző internetes napilapok és portálok számára a koronavírus-járvány is: nem is kérdés, hogy az elmúlt 1 évben rendkívül sokan kíváncsiak voltak a témára, de amennyiben (és reméljük így lesz) a helyzet gyorsan tud javulni globálisan, az ügy sokkal kevésbé lesz vonzó.

Persze a mobiltelefonokat és a folyamatos online létet érintő kritikáknak is meg van a maguk helye: egyesek szerint ez a fragmentált és felületes közeg, illetve a közösségi médiában eltöltött rengeteg idő épp a valós tájékozódást nehezíti, különösen úgy, hogy időnk többségét egyfajta buborékban töltjük, csak a hozzánk közel álló, illetve nézeteinkkel megegyező híreket és gondolatokat követve. Hasonló kritikák érik az internet világában mutatott aktív tevékenységet is: azáltal, hogy mindenki megoszthatja saját tartalmát, álhírek és félrevezetések sokasága jelent meg, a valós párbeszéd helyett csak a feszültség nőtt, a közösségi médiában tapasztalt megszólalások pedig színvonal tekintetében értékelhetetlenek.

A pozitív és negatív szempontoktól függetlenül egy dolog azonban biztos: az elmúlt 10 évben a mobiltelefonok hozták el a médiafogyasztási szokások drasztikus változását az Egyesült Államokban – és globális szinten is –, az offline média világával szemben pedig rendkívül gyorsan vették át a legfontosabb szerepet. Kérdéses persze, hogy mit hoz a jövő, de rövid távon úgy tűnik, hogy az online platformok előretörése megállíthatatlan!

 

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása