Reaktor

Terroristát fogtak Magyarországon
büntetőjogi elemzés

Kedden bejárta az egész hazai sajtót, miszerint Budapesten a TEK emberei elfogtak egy 21 éves férfit, akit azzal vádolnak, hogy terrorcselekményeket készült elkövetni Magyarországon. Aztán később házkutatást is tartottak az érintett kecskeméti otthonában, ahol a terrorelhárítás még bombakereső robotot is bevetett.

tek.jpg

Amit tudni kell a terroristáról

A 21 éves férfi Budapesten járt egyetemre, de eredetileg Kecskeméten lakott. Magát iszlamistának vallotta, (azt azonban ki kell emelni, hogy maga eredetileg nem muzulmán, magyar szülőktől született, és csak később tért át az iszlám hitre) kimondottan jó körülmények között szocializálódott. Felesküdött az Iszlám Államra, és a netes beszélgetéseiben azt állította, hogy mártírként szeretne meghalni, de előtte több merényletet tervezett volna. Konkrétan robbantani szeretett volna egy tömegrendezvényen és tervezett egy úgynevezett „ramming”-et is véghezvinni, ami nem mást jelent, mint autóval belehajtani a tömegbe.

Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója úgy fogalmazott:

A két esemény között nem tett párhuzamot, tehát nem vagy ezt, vagy azt kívánta elkövetni, hanem mind a kettőről beszél, mind a kettőt szerette volna elkövetni

A férfi tagja volt több netes iszlamista fórumnak, innen szerezte az előbb elhangzott információkat a nyomozóhatóság. Elfogása után a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen kihallgatták, majd őrizetbe vették. A gyanú szerint olyan terrorcselekményeket szeretett volna elkövetni, amelyekkel megfélemlítheti Európa lakosságát.

Akár 10 év fegyházat is kaphat!

Azt fontos kiemelni, hogy a vádlott 21 éves, azaz nem számít fiatalkorúnak, így a felnőttekre vonatkozó büntetőjogi tételeket rá alkalmazni!

Azt is ki kell emelni, hogy a TEK közbeavatkozásának hála, a cselekmény csak előkészületi szakba jutott el, így nem az alapvető, terrorcselekményre vonatkozó tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztés büntetés vonatkozik, hanem ennek csak egy enyhébb változata, a Btk. 315. § (1) vagy (2) bekezdése.

Ez ugyanis úgy szól, hogy, aki terrorcselekmény elkövetésére „ajánlkozik vagy vállalkozik” az kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Azonban, ha a terrorcselekmény előkészületét terrorista csoportban elkövetése érdekében tette, akkor a tételkeret már öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés. Miért fontos ez? Mit számít az a plusz két év? A bíróság egy ún. középmértékből indul ki a büntetés kiszabásakor, vagyis a tételkeret alsó és felső határát összeadja, majd elosztja kettővel, így kapja meg a középmértéket, és onnan megy lefelé vagy felfelé az enyhítő és súlyosító körülmények tekintetében.

Mi az a terrorista csoport?

Elsőre evidensnek tűnhet a fogalom, hiszen gyakran találkozni vele a médiában, azonban a jogalkalmazó számára kell egy konkrét fogalom, definíció. A Btk. 319. § (1) bekezdése szerint „terrorista csoport a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény elkövetése.”

Hajdu János is kiemelte, hogy ennek a körülménynek a fennforgását még vizsgálják. Azt viszont ki kell emelni, hogy a magyar bíróságok előtt még nem annyira egyértelmű a fogalom, mivel korábban ehhez fogható eset még nem volt, és a terrorcselekményhez köthető bűncselekmény is igen kevés volt eddig a magyar büntetőjog történetében. Így felmerülhet a kérdés, hogy a már meglévő Iszlám Államhoz csatlakozás beletartozik-e ebbe, mivel itt a jogalkotó elsősorban egy újonnan szervezett csoportra utal. Nagy valószínűséggel, ha megállapítható, hogy a 21 éves férfi hitet tett az ISIS mellett, akkor terrorista csoport tagjának tekinthető.

Mi számít terrorcselekménynek?

Ezt a kifejezést is gyakran használja a média, azonban egy komplexebb fogalomról van szó. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség közleménye szerint az ügyészség lakosság megfélemlítése céljából, előre kitervelten, aljas indokból és célból, több ember sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettével, valamint robbanóanyaggal visszaélés bűntettével megvalósított terrorcselekmény előkészületének megalapozott gyanúja miatt.

Önmagában még az erőszakos bűncselekmények elkövetése vagy előkészülete nem számítanak terrorcselekménynek, így önmagában az sem, ha valaki robbanóanyagot tart magánál, vagy belehajt a tömegbe. Az előbbi a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, az utóbbi a jármű hatalomba kerítése bűncselekmény törvényi tényállásást meríti ki. Ahhoz, hogy ezek a cselekmények terrorcselekménynek számítsanak, a Btk. többletfeltételt tűz, pontosabban az elkövető szándékához köti a bűncselekményt. Az erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyveres bűncselekmény elkövetésével az elkövető szándékának ara kell irányulnia, hogy a) állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet (akár az EU valamelyik intézetét) arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön; vagy b) a lakosságot megfélemlítse; vagy c) más állam alkotmányos vagy társadalmi rendjét megváltoztassa vagy megzavarja.

Akár elmehetne szabadon is

Lehet, hogy elsőre furcsán hangzik, de hazai büntetőjogunk ad egy kedvezményt. A Btk. 315. § (3) bekezdése alapján „nem büntethető, aki a terrorcselekmény előkészületét, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.”

Miért van erre szükség? A válasz nagyon egyszerű! A jogalkotó fontosabbnak tartotta azt, hogy, aki terrorcselekményt kíván elkövetni, inkább meggondolja magát, és ne kövessen el egy, a társadalomra nagyon súlyos cselekményt.

A főkérdés

Egy átlagos, jó körülmények között nevelkedett magyar egyetemistát mi visz arra, hogy felesküdjön az Iszlám Államra, áttérjen az iszlám vallásra, és sok ártatlan ember életét kioltsa, majd mártírhalált haljon?

Az ügyben pont az a megrázó, hogy nem lehetett rá számítani. Magyarországon ez az első eset!

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása