A nagy földrajzi felfedezések előtt Európából csak egy irányba lehetett kereskedni: Ázsia felé, az arab világon és az Oszmán Birodalmon keresztül. Ez abból a szempontból volt problémás, hogy az arabok illetve a törökök igen magas adókkal sújtották a kereskedőket. Ezután már csak egy lépés volt, hogy megbizonyosodjanak róla: a hajós kereskedelem lehetséges India felé.
A kezdet
Az első Kelet-indiai Társaságot a britek alapították 1600-ban, akkor még Angol Kelet-indiai Társaság néven, melyet később változtattak Brit-Kelet-indiai Társaságra. A britek sikerén felbuzdulva alapított a többi európai ország is Kelet-indiai Társaságokat, de kétség kívül ezek közül a leghíresebb a Holland Kelet-indiai Társaság. Mindehhez persze az kellett, hogy létezzen maga Hollandia, ugyanis a szószoros értelmében vett Hollandia csak 1581. július 26-án kiáltotta ki függetlenségét Spanyolországtól. Azonban a világot ekkorra már két, egy spanyol és egy portugál részre osztották a tordesillasi szerződésben (1494). Ahhoz, hogy megszerezzék az ázsiai területeket, harcot kellett vívniuk Portugáliával. Az, hogy ki lett a győztes, szerintem egyértelmű, de manapság is van még gyarmata Portugáliának a Távol-Keleten, például Makaó vagy Kelet-Timor.
VOC
Na de miért is volt olyan érdekes a Holland Kelet-indiai Társaság, vagy, ahogy rövidítették, VOC? Alig, hogy megalapították 1602-ben, a XVII. század közepére monopolizálta a keleti fűszerkereskedelmet. Mások volt gyarmatait megkaparintotta, mint például Ceylont, a mai Srí Lankát. Emellett a VOC vezetője, Pieterszoon Coen megalapította Indonézia fővárosát, Jakartát, akkor még Batavia néven. A VOC volt az első cég, mely a tevékenysége finanszírozásához részvényt bocsátott ki, így
ez a világ első részvénytársasága.
A világ első részvénye
Az első, általuk kibocsátott részvényt Pieter Hermanz nevére állították ki 1606-ban, aki akkor 150 gueldent fizetett érte, (az okmányt az utolsó részlet kifizetéséért kapta). A társaság egyébként először csak 1610-ben fizetett osztalékot.
Az osztalék egy részét érdekes módon nem pénzben, hanem fűszerekben fizették.
Az első részvény példányát egyébként egy holland történészhallgató találta Hoornban. A részvénykibocsátás hozta el a társaság gazdasági sikerét, ugyanis így a befektetők a kockázatot tudták csökkenteni. Mindenki egy kisebb összeget fektetett bele egy hajóútba, vagyis senki sem finanszírozta az egész expedíciót. Így ha egy hajó nem érte le a célját, mert mondjuk elsüllyedt, a befektetőnek nem veszett oda az egész vagyona.
Az első mamutvállalat
A társaság a csúcsponton 50 ezer alkalmazottal rendelkezett, ezek közül 30 ezren katonák voltak. A Holland Kelet-indiai Társaságnak köszönhetően
Amszterdam a világ pénzügyi központja volt 200 éven keresztül.
Innen is nevezték el Hollandiát Európa Bankárjává. A „cég” a kor szintjén kétszer annyit ért, mint a mai óriáscégek együttvéve. Ugyanis mai értéken átszámolva a társaság 7,9 ezer milliárd dollárt ér, míg az Apple, a Microsoft, a Google és az Amazon értéke összeadva ennek csak a felét. Tulajdonképpen több volt egy mamutvállalatnál: bár a multicégek ma is az államok fölé nőttek, a Holland Kelet-indiai Társaság gyakorlatilag álammá vált. Volt kormánya, flottája, külpolitikája, de még hadserege is. Összehasonlításképpen ez olyan, mintha a Coca Colának tankjai meg vadászrepülői lennének, hogy megvédjék a kólát szállító hajókat.
Ezen felül a Társaság országok kereskedelmét monopolizálta a saját javára, így történt ez például a Japánnal való kereskedelem esetén. Az a Szent Ilona sziget, ahol később meghalt Napóleon, a társaságé volt, míg nem az 1621-ben oda nem adta a Holland Nyugat-indiai Társaságnak. A történet szomorú része, hogy a társaság nem csak fűszerrel, hanem emberekkel is kereskedett, a 200 éves működése alatt csaknem 50 ezer embert hurcolt el.
A történet vége
A társaság hanyatlása a britek térnyerésének volt köszönhető, ugyanis a fűszerek kereskedelme a XVIII. században visszaszorult, és helyébe lépett a gyapot- illetve rabszolgakereskedelem. Ráadásul 1789-ben kitört a francia forradalom, ami szintén a britek fölényét jelentette, majd szépen elfoglalgatták a Holland Kelet-indiai Társaság gyarmatait. A másik gyenge pontja a társaságnak a bataviai (jakartai) központja volt. Minden, a társaság által vitt árunak ezen a központon kellett keresztül mennie, így a szállítás nagyon lassúnak bizonyult, szemben a britek kereskedőivel, így egy idő után a szállítás logisztikailag is nehézkessé vált.
