1991 májusában Jugoszlávia felbomlásával tört ki a 10 évig tartó délszláv háború. A konfliktus, illetve a szétbomlás oka, hogy Szlovénia és Horvátország függetlenedni akart.
Horvátország függetlenedését nem nézték jó szemmel a helyi szerbek, ezért 1991. december 19-én, az egykori oszmán török ellen védő határőrvidékről (ugyanis szerbül a Krajina határvidéket jelent) elnevezték és létrehozták a Krajinai Szerb Köztársaságot. Meg kell jegyezni, hogy a Krajinai Szerb Köztársaságot sohasem ismerték el államként.
A krajinai szerbeket, hogy háborút folytathassanak a horvátokkal szemben, a Jugoszláv Néphadsereg fegyverezett fel és pénzelte.
Arkan, avagy az ifjú Željko Ražnatović
1952. április 17. megszületett Željko Ražnatović, a Ražnatović család egyetlen fiúgyermekeként. Apja ezredes volt a már említett Jugoszláv Néphadseregnél, ráadásul harcolt a II. Világháborúban és részt vett a Priština felszabadításáért vívott csatában is.
Már gyerekként sem volt könnyű eset, sokszor kapták lopáson, először 1966-ban ítélték el lopás miatt, ami miatt javítóintézetbe küldték. 20 évesen disszidált nyugatra, azonban ott sem élt szent életet. Belgiumban például 10 év börtönre ítélték, de négy év után megszökött. Nyugaton legutoljára Hollandiában ítélték szabadságvesztésre, ahonnan 9 hónap után szökött meg. Később mégis visszatért Jugoszláviába, ahol érdekes módon cukrászdát nyitott, és a Crvena Zvezda csapat szurkolótáborának vezetője lett.
Nem tartott sokáig a nyugodt polgári élete. Még a háború előtt balhéba keveredett Jugoszláviában, ugyanis 1983-ban meggyanúsították egy zágrábi bank kirablásával. A nyomozás részeként két civil ruhás rendőr ment ki Željko házához, ahol azonban csak anyja volt otthon. A rendőrök úgy mutatkoztak be, mint Željko barátai, akik egy kisebb pénzösszeggel tartoznak a fiának és azt kiegyenlíteni jönnek. Az anyuka felhívta Željkót és elmondta neki, hogy két ismeretlen férfi keresi. Így Željko már felkészülten ért haza, hozott magával egy revolvert és rálőtt a rendőrökre. Később elfogták Ražnatovićot, és 48 órán át őrizetben is tartották, majd szabadon engedték. Mi volt ennek az oka?
A belügyminisztériumi kapcsolatai révén úgy gondolták, hogy csak „félreértésről” lehet szó.
A Szerb Önkéntes Gárda
Željko Ražnatović a délszláv háborúban Arkan kapitány néven vált híressé. A háborúban ő alapította meg a Szerb Önkéntes Gárdát (Српска добровољачка гарда), melyet csak Tigrisek néven ismertek. A Gárda egy félkatonai szervezet volt, mely eredetileg Ražnatović barátaiból és Crvena Zvezda ultrákból állt. Az egész paramilitáris szervezetet Ražnatović az összelopott pénzéből is politikai kapcsolatait kihasználva alapította meg. A katonákat „Arkan Tigriseiként” emlegették a Balkánon.
De hogyan is kezdődött mindez? Amikor már kitörni látszott a délszláv háború, Crvena Zvezda szurkolók megalapították a Szerb Önkéntes Gárdát, és vezetőjüknek nem mást választottak meg, mint Ražnatovićot.
A gárda fő célja az volt, hogy a háború kitörése esetén segíteni tudják a szerbeket.
Később beszédekkel próbált embereket toborozni Ražnatović a magánhadseregébe. Az egyik szónoklata alkalmával ezt mondta: „Kemény dió csodás gyümölcs, nem törik, hanem fogat tör… ez illik a szerb népre, mert minden idegen hatalom fogát töri a szerb dión”. Kezdetben csak a jugoszláv hadsereg segítői voltak, de később már önálló hadműveleteket és csatákat is indítottak. A tigrisek kiképzőtábora Erdődnél volt. Arkan kapitány nemigen bánt kesztyűs kézzel a tigriseivel, az is megesett, hogy egy részeg katonáját egyszerűen fejbelőtte. Arkan antialkoholista volt és a dohányzást is megvetette - ezt pedig sajátos módon ki is fejezte alkalomadtán a tigrisei körében.
Rémtettek a Balkánon
A tigrisek számlájára etnikai tisztogatások, nők sorozatos megerőszakolása, és kegyetlen kivégzések írhatók. A tigrisek sem voltak különbek Arkannál, olyan híres bűnözők tartoztak közéjük, mint például Magda Marinkó vagy Erdélyi Nándor sorozatgyilkos. 1991-ben, miután betörtek Nyugat-Szlavóniába, felégettek szlavón és magyar falvakat is. Ilyen falu volt Kórógy és Szentlászló. Ezeket a falvakat kirabolták és a lakosaikat elhurcolták. Bár a Szerb Önkéntes Gárda magánhadseregnek számított, a szemtanúk szerint a tigrisek nem a csatában voltak „keményfiúk”, hanem inkább a foglyokkal szemben való kegyetlenkedésben jeleskedtek. Sok mészárlásban is részt vettek, mind Horvátországban, mind Bosznia-Hercegovinában. Amikor 1992-ben kitört a boszniai háború, a tigrisek nem voltak restek az ottani szerbeknek is segíteni (na meg persze népírtani), így ekkortól kezdve a két front, Horvátország és Bosznia között mozogtak.
A bosnyák civileket vagy legyilkolták vagy deportálták más területekre, ezzel segítve, hogy a terület „megtisztuljon” a muzulmánoktól.
A csatákban - sok kapitánnyal ellentétben - Arkan személyesen harcolt, ő vezette a rohamokat. A Gárdán belül külön kitüntetéseket, medálokat osztott, de az is megesett, hogy a fosztogatott javakat osztotta ki a kiemelkedően teljesítő katonái között.
A tigrisek vége, és Arkan élete a háború után
A tigrisek végzetét a daytoni egyezmény jelentette, melyben Szerbia vállalta, hogy a Szerb Önkéntes Gárdát felszámolják. Ez 1995-ben történt, azonban mindez ellenére a későbbi, 1999-ben kitört koszovói válságban is feltűntek, és részt vettek az ottani etnikai tisztogatásokban. A háború után Arkan kapitány visszatért a civil életbe. Több focicsapat tulajdonosa lett, bár kétségtelen, hogy kedvence a Crvena Zvezda maradt.
A politikában is szerencsét próbált, és annak ellenére, hogy a Hágai Nemzetközi Törvényszék elfogató parancsot adott ki ellene, egész sikeres volt a politikai porondon. A halálát rejtély övezi. Na, persze nem a hogyan, hanem a miért a kérdés. Nagy valószínűséggel az egyik rivális maffia gyilkoltatta meg - tekintettel arra, hogy sosem legális forrásokat keresett pénzszerzéshez, ez nem meglepő. 2000-ben a belgrádi Intercontinental hotelben négy merénylő három lövést adott le közvetlen közelről, melybe Arkan belehalt. A merénylőt 35 év börtönre ítélték, azonban 2006 óta szökésben van.
