Reaktor

Mindenki találkozhatott már azzal az érzéssel, amikor ugyan nincs kimondva, de tökéletesen látszik a másik arcán, hogy elhitte azt az ellenzéki hamis mítoszt, amely szerint az intelligenciaszint alapján a magasabb értelmi színvonallal rendelkező egyén az ellenzéki pártokra szavaz, a "buták" pedig a Fidesz-KDNP-re. Ezt az ellenzék tudatosan gerjeszti, hiszen így egyfajta karakter-erodálást próbál végrehajtani a kormánypártokon.

A valóság azonban ettől távol áll. A vidéki települések és a főváros egyaránt számos értelmiségit adott az országnak, éppen ezért téves az a gondolkodás, miszerint létezik a fejlett Magyarország és a mucsai szántó. A nagyvárosi légkör persze teljesen eltér attól, ami a vidéki polgárok hétköznapját jellemzi. Más problémák, más szellemiség, más életritmus, de ezek nem jelentik azt, hogy attól, hogy a pestiek vagy vidékiek vagyunk, jobbak lennénk mint a másik.

Az ellenzék legmeghatározóbb embereinek viszont van abban tapasztalata, hogyan lehet társadalmat megosztani, csoportokat egymás ellen hangolni, majd ezt ráfogni a polgári politikai erőkre. Olyannyira rutin számukra, hogy képesek teljesen megjátszani minden mimikájukat, testbeszédüket és mesterségesen szerkesztett, nem őszinte gondolatokat óriási átéléssel előadni, pár szavazatért.

Ügynökök, akik nagyon jól színészkednek, hogy érdeket tudjanak érvényesíteni. 

A legtöbben gyermekkorban megtanuljuk alapvető értékként az őszinteséget, nem átlépve a naivitás határát. Ha még sem tanuljuk meg, tapasztaljuk, hogy a hazugsággal egyszer lebukunk, így, vagy úgy. Ha Osama Bin Laden bújócska világbajnok volt, akkor Gyurcsány Ferenc a hazudozás országos mestere, de még ő is le tudott bukni. Hiába a nagy lebukás, nem tanultak belőle, és az érdeküket továbbra is erőszakosan próbálják érvényesíteni, egyfajta Kamikaze politikát folytatnak, hiszen mindent kritizálnak amit a kormány csinál. A programjuk helyenként a kormányprogram inverze.

Azonban nem csak Gyurcsány Ferenc hazugságbeszéde volt az egyetlen hiba a gépezetben, hiába jelentőségében mai napig az a legerősebb. Érdemes felidézni Kunhalmi ajtós jelenetét, Fekete Győr András szereplését a Partizánban, és még számos jelenetet lehetne példakánt hozni. A tegnapi Szél Bernadett műsorszám még is tudott újat mutatni, hiszen talán ekkor lehetett leginkább látni, hogy az ellenzéki politikusok milyen mélyen lenézik az embereket. Számukra nem emberek, hanem mozgó húsdarabok, szavazógépek vagyunk, de a birka szót is említhetem. Ők azok, akik igazán örülnének egy Orwell-féle világnak, hiszen akkor még színészkedéssel se kellene fáradniuk.

Szél Bernadett szerepléséből tisztán látszik, hogyan képzeli el a nyolcadik kerületi lakosokat. Az ő fejében ezek alapján ott csak lecsúszott, “műanyag-gengszter” rappet hallgató, igénytelen buta emberek laknak.

Hiszen egy politikus az emberek hangján kell, hogy szóljon, és ha szerinte ez az emberek hangja a nyolcadik kerületben, akkor az előbb leírt jellemzés él a fejében. Az éremnek van egy másik oldala is. A lenézést nem csak a gyalázatos előadása bizonyítja hanem az is, hogy valószínüleg tisztában van azzal, hogy igénytelen és ez az emberek egy részének szemet fog szúrni. Még is megteszi, hiszen legyen a szavazó értelmiségi vagy sem, pesti vagy vidéki, őt nem érdekli az, hogy mit gondol egy-egy ember és az sem, hogy a saját szavazóit nézi le.

Őt csak a szavazatok, csak a nemzetellenes érdekek képviselete érdekli, hiszen ez az ő küldetése.