Kedvenc portálomat, az Unherdet böngészve fedeztem fel, hogy van videó rovatuk is, melynek házigazdája a volt YouGov-os Freddie Sayers. Sayers legutóbbi vendége Bari Weiss volt. Ő az, aki kénytelen volt felmondani a New York Times véleményrovatának szerkesztőjeként, mert a munkatársai folyamatosan zaklatták, lévén, nem volt hajlandó kritikátlanul visszaböfögni a progresszív-woke nézeteket. Weiss most sikeres Substack szerző.
Sayers és Weiss a videóban az amerikai liberális elitek Covid-képmutatásáról beszélgettek. Sayers felvetette, hogy mintha valamennyire kezdenének visszabillenni a normalitás felé azok az intézmények, beleértve a sajtót is, amelyek szélsőségesen „haladó” irányba mentek el már egy ideje. Weiss szerint viszont a normalitás a régi intézmények terén nem fog visszatérni, azok valószínűleg már menthetetlenek, de szerencsére párhuzamos, normális intézmények alakulnak ki, mint például az Unherd.
Ez többek között azért is van Weiss szerint, mert az emberek többsége egyre inkább ráébred az abszurditásokra, amelyeket le akarnak nyomni a torkán, és vissza szeretne térni a normalitáshoz.
Weiss szerint ennek a közéleti abszurditásnak a csúcsa az USA-ban a Met-gála volt Alexandria Ocasio-Cortez szélsőbalos demokrata képviselőnővel, AOC-vel, aki egy hófehér testhez simuló estélyiben jelent meg, amelynek pirossal az volt írva a hátsó részére, hogy „adóztassuk meg a gazdagokat.” A Met egyébként a New York-i Metropolitan Museum rövidített neve, a gála pedig a múzeum egyik részlege által 1948 óta megrendezett adománygyűjtő rendezvénye.
A gálán a gazdagok és szépek közül is csak a legfelső réteg vesz részt, lévén, hogy egy belépőjegy 30.000 dollár körül kóstál. Nos, itt jelent meg AOC az inkriminált ruhácskában.
Miközben AOC a látszat-rebellis ruhájában illegette magát a kamerák előtt, természetesen maszk nélkül, addig minden kiszolgáló személyzet és egyéb, a rendezvényen jelen lévő „közrendű” maszkban volt.
Weiss elmondta, hogy a lánya, akivel együtt nézték a Met-gála képeit, viccesen megjegyezte, személyesen fogja Tom Wolfe-ot kiásni a sírjából, hogy ezt lássa és írjon róla. Weiss szerint az AOC eset ugyanaz a kategória, mint amikor Gavin Newsom kaliforniai kormányzó a Covid járvány csúcsán, miközben szigorú maszkviselési szabályok voltak érvényben, egy kaliforniai luxusétteremben egy csomó emberrel, hozzájuk közel ülve, maszk nélkül vacsorázott.
Furcsa volt nézni, hogy miközben itt Magyarországon és Európa jelentős részén már abszolút lazítások vannak, és gyakorlatilag búcsút mondtunk a maszkviselésnek, az USA-ban ez még mindig központi kérdés.
A videóban Weiss kifejtette, hogy egyre többen döbbennek rá, hogy az amerikai elitek a saját maguk által alkotott és másokra rákényszerített szabályaikat nem tartják be, miközben elvárják, hogy például hároméves gyerekek napi 8 órát maszkban töltsenek az óvodában.
Emlékezzünk csak vissza a demokraták nagyasszonyára, az immár főnökéhez hasonlóan enyhén demens Nancy Pelosira, aki maszk nélkül mászkált a számára kinyitott, amúgy hivatalosan a Covid miatt bezárt fodrászatban, vagy Obama négyszáz fős szülinapi bulijára, ahol maszk nélküli emberek ölelkezve táncoltak és mulattak.
Bari Weiss szerint Amerikában a Covid arra volt jó, hogy láthatóvá, tapinthatóvá tette az óriási szakadékot, ami az eliteket, a tehetőseket elválasztja mindenki mástól. Ikonikus fotók sorozata mutatja ezt meg, idézi fel Weiss, pl. az, amelyik Carolyn Maloney New York-i demokrata politikust női egyenjogúságról szóló üzenetekkel teleírt ruhájában, szintén a Met-gálán, mögötte fekete ruhában és maszkban sorban álló fiatal nők fala – a személyzet.
Sayers a Weiss által elmondottakat úgy foglalta össze, hogy a Coviddal kapcsolatos egészségvédelmi szabályok már régen túlmutatnak önmagukon, és a liberális elitek számára egyfajta performansszá, a jóemberkedés egyik formájává váltak – a szigorú szabályok védelembe vételével mintegy bizonyítják, milyen decens emberek.
Weiss egyetértett ezzel, és hozzátette, már-már komikussá válik a Covid szabályok teljes irracionalitása. Példaként az éttermi maszkviselést hozta fel – a vendég maszkban belép, maszkban üldögél, majd, mikor kihozták az ételét, nyilván leveszi a maszkot és úgy eszik. (Ezen annak idején mondjuk én is elgondolkoztam, amikor nálunk is ilyen szabályok vonatkoztak az éttermekre, de szerencsére Magyarországon a racionalitás és a normalitás hamar győzött az abszurd Covid szabályok felett.) Weiss egyetértett Sayersszel, hogy
a Covid szabályok már régen nem a népegészségügyről szólnak, hanem azt hivatottak jelezni, „melyik politikai törzsbe tartozik az illető.”
Weiss rátért arra, hogy a Covid témán túlmutatóan is megfigyelhető az, hogy elválik egymástól a nyilvános térben a köznek szánt és a magánvélemény. Weiss tapasztalata az, hogy sokan teljesen mást gondolnak valójában, és mást mondanak mondjuk a vacsoraasztalnál, mint amit nyilvánosan, vagy a közösségi médiában hangoztatnak. Weiss szerint ezért fontosak az olyan platformok, mint az Unherd és a többi független, bátor médium, mert ott felvállalják a tényleges véleményeiket az ott dolgozók.
Ami érdekes, jegyzi meg Weiss, hogy bár Trump távozásával kissé lecsillapodtak a kedélyek, és legalább Trump-párti és Trump-ellenes családtagok már nem mennek ölre, most, hogy az elnök lelépett a színről, minden más megosztottság továbbra is a felszínen van, és nem fog egykönnyen elmúlni. A Coviddal kapcsolatos hitviták jellegzetes példái ennek.
Weiss felveti, hogy sokan a disszidensek, a másként gondolkodók, az elégedetlenek közül, mint például ő, úgy döntöttek, felhagynak azzal, hogy a régi intézményeket akarják megreformálni, és „azt a kevés időt, ami ezen a bolygón adatott,” inkább arra használják, hogy újakat hoznak létre, amelyekben a saját meggyőződésük szerint intézhetik a dolgokat. Mivel egyre több ilyen emberrel találkozik, köztük olyanokkal, akik új iskolát, új egyetemet alapítanak, egyre optimistább a jövőt illetően.
Weiss és Sayers még többféleképpen körbejárták az épeszűséghez való visszatérés esélyének témáját, érdemes az egész videót megnézni itt.
