Egy cikkemben már bemutattam pár régi csomagolóanyagot kirakatrendező nagymamám gyűjteményéből. A korábbi írás könnyűipari cikkek csomagolásait tartalmazta, ígéretemhez híven most bemutatom a politikai motiváltságú darabokat.
1. "A rossz szerszám balesetet okoz, és gátolja a termelést"
Nálam sokkal többet és sokkal hitelesebben tudnak mesélni az idősebbek a szocialista hozzáállásról a termeléshez és az emberi élethez. A munkavédelmi plakátokkal tényleg Dunát lehetne rekeszteni, és a grafikusok meglepő ügyességgel kezelték az ecsetet: kreatívabbnál kreatívabb módszerekkel próbálták a dolgozó embereket kérlelni, hogy ugyan ne fogdossák a feszültség alatti vezetéket/fogyasztót, ne dohányozzanak a gyúlékony árut termelő üzem futószalagjai mellett, vagy uram bocsá' ne fontolgassák komolyabban a mozgó szíjhajtásba való könyékig nyúlkálást.
A mai reklámstruktúrához képest, ahol a legdurvább látható dolog a szárnyas betétekre csepegtetett kék folyadék, ezek az anyagok meglehetősen naturalisztikusak.
A vér piros, az arckifejezések pedig magukért beszélnek. A másik nagyon fontos és szomorú dolog pont erről a plakátról kiabál: a megrendelőnek nem az volt a célja, hogy az adott munkás épségben hazaérjen a családjához. Azért nem szabad veszélyeztetnie az épségét, mert az gátat szab a termelésnek. Hozzáállásból jeles.
2. A "menjélgyalog"
Az emberek kérlelése arra, hogy szálljanak ki az autójukból és menjenek gyalog úgy fest, egy korokon átívelő szlogen. Mindenki erre kéri a város polgárait, és igazából csak az az érdekes, melyik korban milyen indíttatásból teszi ezt a vezetés.
Míg mi intenzíven zöldülünk, és az iskolák, kórházak felé vezető autóutak helyén gombamód szaporodnak a bicikliutak, addig ez a nagyszüleink, dédszüleink korában egy egészségtudatosságra nevelő projekt része volt.
Több rokon-plakátot is találni a gyűjtőknél (akár az interneten is), és látszik a közös pont: minden ilyen plakát egy szemléletmódot, és nem egy adott terméket reklámoz. Legtöbbjükön minden óvatoskodás nélkül szerepelnek igen meredek, már-már tudománytalan kijelentések. Jelen darabunk például azt állítja, hogy ha naponta 10 percet futunk (ugye ez kiskosztümben, ingben, nyakkendőben egy általános dolog a munkahelyig), akkor 10 évvel tovább élünk. *
*(és 10 évvel tovább tudunk termelni)
3. A lógós
A szocializmus sajátja, hogy bűnbakokat keres minden problémához, így a plakátanyagokban rendszeresen foglalkozik konkrét embertípusokkal. Ilyenek a részegen munkába menők, a munkanélküliek, a hajléktalanok, és ilyenek az un. lógósok is. Bár nem egy olyan történetet hallani, mennyi felesleges látszatmunkát kellett elődeinknek elvégezni ebben a "büszke és termelékeny korban", a reklámipar rendesen megsorozta az országot kreatívabbnál kreatívabb rajzocskákkal arról, hogy milyenek is a lógósok, és hogy is ismerjük fel őket termelés akadályozása közben.
4. A fusizó
Ugyanezen kategóriát képzik azok az emberek, akik - valószínűleg ideológiai okokból - nem kaptak olyan állást, hogy el tudják tartani a családjukat, így munkaidő után vállalati tulajdonba "került" (általában inkább lopott, államosított) eszközökön alkalmi munkákat végeztek el, ezzel kiegészítve a fizetésüket - és persze gátolták a termelést.
5. A SÖR
Ami jelen esetben (sem) Shakespeare Összes Remekműve, hanem egy újabb általános termék reklámja. Megfizethető áron általában csak a ház sörét lehetett kapni, elmondások szerint rettenetes minőségben.
Ez a darab is inkább ideológiát és életmódot reklámoz, hiszen a munka utáni sörözés a munkásosztály sajátja volt, az irodisták, értelmiségiek nem iktatták jellemzően a napirendjükbe.
A rajz készítője is egyetértett ezzel - vagy elérték, hogy egyetértsen - hiszen a sör arca maga is egy jellemzően munkásosztálybeli alak: kék munkavédelmi ruha, laza ing, erős testalkat, férfi vonások.
