Reaktor

"Büfé" szakon és azután

Az idő múlását akár a Felsőoktatási Pályaválasztási Tájékoztató vastagságával is lehetne mérni. Az elmúlt évtizedekben nagyon sokat változott hazánk oktatási rendszere: új felvételi eljárás, pontszámítás, követelményrendszer került bevezetésre. Pontot ér a versenyeredmény, a hátrányos helyzet, a nyelvvizsga, és a szóbeli felvételiből pedig szinte annyi féle van, hogy összegyűjteni is nehéz. A bőség zavara jellemzi a szakválasztékot is, szinte belefájdul az ember feje, amikor a felvi.hu tájékoztatóját olvassa.

A megnövekedett szakválasztékkal pedig nagyobb szakadék alakult ki a „nehezebb” szakok és a „büfé” szakok között.

Mi is az a „büfé” szak? Ezzel a gúnynévvel illetik az egyetemisták az olyan szakokat, amiket könnyebben, rövidebb idő alatt lehet elvégezni, és olyan szakterületen, ami viszonylag telített, vagy nem a legfontosabbak közé tartozik. Mindenki maga dönti el, hogy mi tartozik számára ebbe a kategóriába, nevezhetjük akár „alacsonyabb megbecsülésű” szakoknak is ezeket. Sokan kategorizálják ide a bölcsész, kommunikáció, művészeti képzéseket, de hallottam már ilyen kritikát némely pénzügyi és egészségügyi területeken tanulókkal szemben is. Az elnevezés hátterében az áll, hogy a gúnyolók szerint az ilyen szakokon végzett diákok nehezen fognak tudni elhelyezkedni, így feltehetőleg sokan szakmájuktól eltérő, alacsonyabb végzettséggel is betölthető munkát kényszerülnek vállalni.

Már az elején szeretném leszögezni, hogy bár van nehézségi és fontossági különbség szakok között, az egyes területek degradálása felháborító és szükségtelen. Bár érdemük kétségkívül vitathatatlan, azért van élet a jogász, orvos, mérnök háromszögön kívül is. Rengeteg kisebb szakma van, mely a nagyobb felelősséggel járó területeket támogatja, segíti.

Nehéz mérhetővé tenni az egyes szakok fontosságát, és szerintem erre nincs is szükség. A gépezet minden alkotóeleme fontos, ha akár egyet is kiveszünk, felborulhat az egyensúly.

Én személy szerint egy „büfének” számító szakon, szociológián végeztem kommunikáció és médiatudomány minorral. Szoktam azzal viccelődni, hogy a két büfészakom kitesz egy egészet. Tapasztalatom és az ismerősi köröm alapján bátran kijelenthetem, hogy egy ilyen területről kilépve is van lehetősége az embernek bőven. Nem tudok olyan volt szaktársamról aki keresett, de nem talált szakmába illő munkát az idei végzésünk óta.

Az viszont gyakori eset, hogy bár hiába végzi el a fiatal az adott képzést, nem érzi magáénak azt, és nem is próbál az adott területen elhelyezkedni. Ilyenkor szokták mondani, „hogy egy diploma jobb, mint ha nincs diploma”. Sok munkát úgy hirdetnek meg, hogy csak diplomás jelölteket hallgatnak meg, de az, hogy milyen az a diploma, nem érdekli a munkáltatót. Került már így rendezvényszervező végzettséggel rendelkező ismerősöm pályázati koordinátori pozícióba, vagy egészségügyi végzettségű ismerősöm marketinges céghez.

stylish-teenager-happy-be-back-university_23-2148586576.jpg

Nem mondom, hogy teljesen alaptalan a kétely, hiszen valóban rengeteg telített szakma van, ahová szinte csak a „kihalásos” módszerrel vagy protekcióval lehet bekerülni. Ez is olyan tényező, amit érdemes lehet a pályaválasztás során figyelembe venni.

Mindazonáltal napjainkban egyre több új pozíciót „találnak fel”, egyre inkább specifikálódnak a szakmák, így ha az ember nagyon jó szakember akar lenni, egy kevésbé elismert szak is meghozhatja számára a sikert.

A belefektetett munka nagyon sokat számít. Nagy a különbség a szakok elvégzésének minősége között. Legyen szó bármilyen szakról, a legjobban teljesítő diákok helye szinte minden esetben garantált a munkaerőpiacon. Ha valaki aktív az egyetemi életben, részt vesz a TDK-ban, vagy akár demonstrátori pozíciót vállal, akkor nagy valószínűséggel kerülhet magasabb pozícióba. A jó átlag és a szakmai projektekben való részvétel minden tekintetben nagyon fontos, szaktól és területtől függetlenül.

Van élet egy "büfé" szak után is. A külföldi vagy belföldi szakmai gyakorlatok, a tanárokkal való jó kapcsolat és az egyetemi évek alatt megismert emberkör mind hozzásegítik a fiatalokat a megfelelő munkahely kiválasztásához. Nem állítom, hogy mindenkinek sikerül és azt sem, hogy reménytelen a helyzet. A belerakott munka minden "büfé" szakból alakíthat egy elismert szakmát, csak hozzáállás kérdése a dolog. Nem szabad, hogy a negatív megnevezések elvegyék a fiatalok kedvét bizonyos szakoktól, hiszen mint már említettem, minden terület és pozíció alkotóeleme a nagy gépezetnek. 

Reaktor

Facebook

süti beállítások módosítása