Ötödik alkalommal került megrendezésre a Reaktor Konferencia november 5-7. között “Versenyképes Magyarország 2030” címmel. A Sarlóspusztán tartott háromnapos konferencián öt, Magyarországot lokálisan és globálisan érintő témákban tartott előadáson vehettek részt az érdeklődő fiatalok.
Összefoglalónk.
A rendezvény Böröcz László országgyűlési képviselő nyitóbeszédével indult pénteken, aki elmondta, hogy a polgári Magyarország építéséhez szükség van olyan közösségekre, mint a Reaktor, ahol a fiatalabb nemzedéknek lehetősége nyílik közéleti és az ország jövőjét befolyásoló kérdéseket körbejárni, véleményüket egymással és a meghívott szakemberekkel is megvitatni. Bár a pandémia minden közösségnek komoly nehézséget okozott az elmúlt időszakban, ezért a reaktorosoknak külön öröm, hogy összegyűlhettek Sarlóspusztán.
Versenyképes Magyarország 2030
Az első előadást Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója tartotta, amely következő évtized céljának az Európai Uniós átlaghoz való, fenntartható módon történő felzárkózást jelölte meg. A 2010-es évek eredményeinek és a koronavírus-járvány hatásainak összefoglalása után a következő évtized kihívásait - és potenciális növekedési lehetőségeit - a humán tőke, a digitalizáció, a zöld gazdaság, a pénzügyi rendszer és a kkv szektor állapotán keresztül ismertette, külön hangsúlyt fektetve a hozzánk hasonló helyzetben lévő tagországok eredményeire. Az MNB kiterjedten foglalkozik a versenyképesség és fenntartható növekedés dimenzióival, amelyekkel kapcsolatban rendszeresen publikál helyzetelemzéseket és javaslatokat is.
Magyarország az európai top5-ben - utópia vagy ambiciózus cél?
A közgazdászokban erős második előadáson Balog Ádám (a Magyar Bankholding Zrt. igazgatósági tagja, az MNB egykori alelnöke), ifj. Chikán Attila, (az ALTEO Nyrt. vezérigazgatója), Nagy Márton (miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó, az MNB korábbi alelnöke), Oszkó Péter (kockázati tőkebefektető, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere) vitatta meg az elmúlt évtized eredményeit és az elkövetkező évtized lehetőségeit, kihívásait Kohán Mátyás (Mandiner) moderálásában. A 2000-es évek magyar gazdaságpolitikájában jártas vitapartnerek konfliktus helyett konszenzust kerestek, az előadótermen kívül megszokott, szekértáboros beidegződésekben megcsontosodott közbeszédtől teljesen idegen nyitottsággal és pragmatizmussal. Megkérdőjeleződött a vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső GDP mindenhatósága, míg a sokszor cinikusan szemlélt boldogság index létjogosultságát nem vetette el egyikőjük sem. Abban is egyetértettek, hogy a koronavírus-járvánnyal egy világgazdasági korszak lezárult, a 2020-as évek teljesen új terep lesz, amire Magyarországnak megfelelő stratégiával kell felkészülnie. Vajon lesz-e az ellenzéknek gazdasági programja a választásokig? A résztvevők ebbe is bepillantást nyerhettek.
Feltörekvő Magyarország
Vendégünk volt Lázár János kormánybiztos, országgyűlési képviselő is, akivel Antal Kinga Kincső (a Fúzió Hallgatói Közösség tagja) házigazda kíséretében egy rendkívül közvetlen, jó hangulatú beszélgetést folytattak a konferencián résztvevő fiatalok. Arra a kérdésre, hogy milyen lesz Magyarország tíz év múlva, külön örömmel válaszolt, mert, mint mondta, ilyen szemmel kevesen tudják nézni az országot. Megfogalmazta a magyar polgári konzervatív politikai közösség alapvetéseként a függetlenséget, a szuverenitást és az önállóságot. Közép-Európa két erőközpontjaként a politikus Varsót és Budapestet jelölte meg. Hangsúlyozta továbbá, hogy önellátásra kell törekednünk, és nem szabad attól megijedni, hogy ez a törekvés néha szabadpiaci kötöttségeket sért. A tíz éven belüli Magyarország kérdéskörét szorosan összekötötte a tíz éven belüli Európa állapotával, és kiemelte: európai országként nem kötelessége és nem érdeke egy olyan államnak sem egy idealizált beolvadási folyamat részévé válni, aki épp csak az utóbbi évtizedekben élte meg, milyen elnyomás nélkül, szabadon választani és élni.
Közösségi média szerepe a közéletben
Milyen a hatásos kommunikáció a közösségi médiában? Például ha több reakciót kap a kommented, mint az eredeti poszt. Erről is beszélt Deák Dániel (XXI. Század Intézet vezető elemzője) és Rákay Philip (kommunikációs- és médiaszakember) Baczkó Norbert politológussal. Mennyi idő felépíteni egy saját brandet a Facebookon, és hány ismerősével fizet érte az ember? Nehezebb volt a közösségi médiába betörni konzervatív tartalommal 2020-ban, mint az egy szem ellenzéki kábeltévét elindítani kartondobozok között 2002 telén? A Megafon genezise, elmúlt másfél éve és metrikái, mind a social, mind a hagyományos médiához mérve. És hogy kinek köszönhetik a DK-s facebookozók Deák Dánielt? Gyurcsány Ferencnek!
Megvédhető-e Európa és Magyarország?
A konferencia zárónapján a kül- és biztonságpolitika kapott hangsúlyt. Demkó Attila (az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője), Maróth Gáspár (védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos) és Sayfo Omar (a Migrációkutató Intézet kutatója) válaszolt Hajdú András ( MCC Politikatudományi Műhely kutatótanár) kérdéseire. Szóba került az elmúlt 15-20 év nyugattal kapcsolatos illúzióinak elvesztése, Magyarország látszólagos elhidegülése a szövetségi rendszereitől és annak valódi mélysége a színfalak mögött, valamint a török EU-csatlakozás realitása. Vajon az iszlám vagy az etnikai identitás az elsődleges oka a bevándorló diaszpórák integrációs problémájának? Miként viszonyuljon Magyarország egy nagyhatalmi konfliktushoz Ázsiában? Várhat bárki védelmet egy összeurópai külpolitikától, vagy az kimerül abban, hogy Európa magát szigeteli el a közvetlen szomszédaitól? Ezekről és a nem titkos titkosszolgálatokról is szó esett az utolsó előadáson. A világról, 2021-ben.
A folyamatos programok és csapatépítés miatt testben ugyan kevésbé, de lélekben maximálisan feltöltekezhettünk a háromnapos konferencia alatt. Öröm volt látni, mennyi érdeklődőt vonzott az esemény, amely tökéletes platformként szolgált a konzervatív, hasonló gondolkodású, de ha kell, kritikus fiatalok számára, hogy tágítsák látókörüket.
Csatlakozz hozzánk jövőre Te is!
