Reaktor

Ébresztő pofon Európának

Ma reggel Nyugat-Európa, és a tágabb Nyugati hatalmi blokk, beleértve a függő perifériákat, másnaposan kelt egy átmulatott évtized után. Absztinenciát választ, vagy kutyaharapást szőrével?

Putyin vákuumba nyomult be, utólag visszanézve csoda, hogy eddig bírta tartóztatni az újraépített orosz haderőt. Csehov rakétatüzérsége HD-ben látható az interneten legkésőbb a Maidan óta, büszkén és nyíltan, nagyon ne lepjen meg senkit, hogy végül elsült.

 

Nagy Zsák Euro

Gattyán György belpolitikába való megérkezését követően arra panaszkodott, hogy az ellenzéki összefogás nem kiváncsi tőle másra, csak arra, mennyi pénzt tud adni. Ezt ő rontotta el, jóval korábban: mi mást lásson a falu népe a hazatérő, szerencséjét megcsináló fiúban, aki polgármester akar lenni, mint a valutát? Lehet, hogy vannak jó ötletei, de a kívülállóknak ő csak egy nagy zsák pénz.

Az Európai Unió a legtöbb, vele interakcióba lépő entitásnak nem más, mint egy nagy zsák pénz. Legyen török kamionos, indiai gumigyár, magyar multis alkalmazott nyakbalógóval, az euro a lényeg, nem egy közösséghez tartozás, ami a Parthenóntól a Parthenón-frízekig terjed. (Terjedt, a Brexit előtt.)

Az Európai Unió ugyan többnek vallja magát ennél, de a legtöbb értékről, amit ma vehemensen képvisel, 10 éve még a lakosainak 98%-a sem hallott. Ha ezzel egyszerűsítünk, tényleg csak egy zsák pénz.

Ki fog fegyvert egy zsák pénzért, zsoldosokon kívül? Ezen Nyugat-Európa nem sokat gondolkozott, ha eszébe is jutott, megijedt saját magától.

 

Hány hadosztálya van a Netflixnek?

Ez alapvetően nem egy fegyverkezési kérdés (forrás: Afganisztán). Ha azzá tesszük, Trump emléke rémlik fel valami NATO-csúcsról, ahol megfedte Európát, amiért elkummantják a kötelezettségeiket. Ezt anno olyan trauma és értetlenkedés fogadta, hogy az öreg kontinens csóváló fejét nem győzte visszadugni a homokba.

Az elmúlt évtizedet a nyugati országok azzal töltötték, hogy a saját nemzeti identitásukat kriminalizálják. Azelőtt - amikor még volt humorérzékük - csak parodizálták. Mindezt követendő példaként hozták egyre erőszakosabb paternalizmussal abba a Keleti Blokkba, ami az ütközőzóna Oroszországgal.

Erénnyé tették a saját magukat mérgező megosztottságot.

Amerikában odáig jutottak, hogy katonai megszállás alatt a fővárosuk egy éve, és a saját népük felétől pánikszerűen retteg az elit, Kanada példájából pedig látszik, hogy nincs szándékukban a belső megosztottságot deeszkalálni, mert a történelemnek már vége, a disszidenseket felőrli majd a puha nyomás, a Gleccsert nem fogja pár kamionos kettéhugyozni.

Európában is feje tetején áll a prioritási piramis, ma reggel óta tagadhatatlanul: a legtökösebb ország a régióban Lengyelország, és a lengyeleket - ma hajnalig, de hol van még az este - szankciókkal fenyegette Brüsszel, amiért azt gondolják a világról, amit a Nyugat 10 éve.

A lengyel, anakronisztikus értékrendjétől vezérelve harcolna a hazájáért, de a német?

Deklaráltan nincs olyan, csak egy euro termelő övezet az egykori N*m*t*rsz*g helyén, vastag szociális hálóval, két lábon járó termelőegységekkel. 

german-flag-merkel-flag.gif

Minden olyan identitás, ami eltér a "bármit dughatok a valagamba" egységsugarától, akadálya a munkaerő szabad áramlásának, és aggasztó történelmi zsákutcába terelhet egy modern, európai országot, ezért büszkén szemétre lett dobva rég.

Ha beüt a balhé, az ATM-nél állnak sorba az emberek, nem a páncéltörő rakétáért. Erre legkésőbb akkor lehetett rácsodálkozni, amikor az n-dik generációs, németországi törökök kitűzték a félholdas zászlót valami Erdoganos balhé kapcsán. Az eurot köszönik, a nyelvet beszélik, de identitásból Ankara sokkal vonzóbbat nyújt. A nullánál többet nem nehéz.

 

Behúzott függöny, feltett hanglemez, performatív haladás

A valóság kint hagyásának Európai csúcsteljesítménye a tavaly megválasztott német kormány. Valahol aranyos az, ahogy a pozíciókkal bohóckodtak, békeidőben nem lenne tétje: hadügyminiszter asszony - take that, bigots - városi tanácsból indult karrierpolitikus, a külügyminiszter asszonyt - take that - adó párt társelnöke biszexuális. - so progressive -; ha egy ország vezetése már a termodinamikát sem veszi figyelembe, bármi belefér.

Nincs azonban békeidő, a tavalyi német választások alatt sem volt. Azok az amerikai afgán hátraarc árnyékában zajlottak. Ukrajna és Oroszország már 7 éve de facto háborúban állt. Ezt az elképesztő felelőtlenséget az EU vezető hatalmától csak kicsit ellentételezi, hogy Macron a saját választására készülve Jupiteresebbre vette a figurát, neki is jóval korábban és hitelesebben kellett volna kezdeni.

Térjünk vissza Moszkvába, és kremlinológusként teleportáljuk magunkat Putyin székébe: az itt felsoroltak mind csak vörös posztó. 

Európa magát gyengíti, a köldökét nézi, maszturbál, bohóckodik. Ha épp nem ünnepel az elit valami pótcselekvés kapcsán, Brüsszel ideológiai purgálásra pazarolja az energiáját, mert nem tud nyugodtan aludni, amíg Budapest mást gondol arról, hogy hány transznemű angyal fér át egy tű fokán.

Ez már nem az az Európa, ami 1990-ben volt, az már csak a Keleti Blokk ábrándja, lassan 33 éve.

Az az identitás, ami Szovjetuniót távolt tartani képes katonai és gazdasági szövetséget kovácsolt a Nyugatból, anatéma. 

fulda85.png

Udo Brinkmann gépesített felderítőegysége nincs a térképen

 

Putyin nem érdekelt az ébredésben

Európa Moszkvából nézve is egy nagy zsák euro. Egy nagy, impotens zsák.

Ami most van, és amerre a Nyugat vektora mutat, Oroszországnak és Kínának megfelel. Majd úgyis újra asztalhoz ülnek, hiszen pénzen kívül mit tudnak adni? Mi több, Amerika, saját inflációját mérséklendő kénytelen pénzt tolni a világra, mert rájuk rohad az iszonyú mennyiségű, levegőből nyomtatott dollár. A gáz meg ma is drágult.

Megdöbbentő amerikai védelmi minisztériumi jelentés a kínaiakról - Kína már egy évtizede is gyengeségnek látta a Nyugat által választott haladási kísérletet.

Ajánljuk még: Hogy látta a kínai elnök egyik mai főtanácsadója a 80-as évek Amerikáját?

A Nyugat ma kapott egy ébresztő pofont arról, hogy mire árazta be a Moszkva-Peking tengely a jelenlegi állapotát: egy pénzeszsáknak, amin dekadens örökösök ülnek, akiknek vagyona még van, de ezen kívül semmi. Minden mást elkótyavetyéltek, összetörtek, valami szekuláris vallástól vezérelve.

Moszkva ma lehívta a blöfföt, és Európa tátog.

Gyönyörűen süt a nap, a februári tavasz optimizmusra sarkall: ha minket nem is, talán a lengyeleket békén hagyják a saját szövetségeseik most egy picit! Talán, de aztán jusson eszünkbe, a Déli Áramlat kapcsán már megtanultuk, hogy amit szabad Berlinnek, nem szabad a Keleti Blokknak, és ha tarthat tovább az önvizsgálat nélküli buli Nyugaton, akkor meg fognak az ukránok feje fölött egyezni Moszkvával. Más választásuk középtávon úgysincs.

Aki pedig kijózanodásra int, az majd Putyin szekerét tolja. Ennél több ellentmondás is belefért már.

kor1.gif

"Reggel felébredsz, és rájössz: háború van Európában. Tegnap a hadsereg az "értékek napját" tartotta. A központi kérdés az volt, hogy "miért szolgálunk?". Soha nem volt még könnyebb elmagyarázni ezt annak a generációnak, amely nem élte meg a hidegháborút. A 41. békeidőben töltött szolgálati évemben nem hittem volna, hogy még egy háborút kell megtapasztalnom.

És a Bundeswehr, a hadsereg, amelyet kiváltságom, hogy vezethetek, többé-kevésbé üres kézzel áll. A szövetség támogatására felajánlható politikai lehetőségeink rendkívül korlátozottak. Mindannyian előre láttuk, hogy ez bekövetkezik, és nem tudtunk érveinkkel átjutni, levonni a krími annexióból a következtetéseket és végrehajtani azokat.

Ez nem jó érzés! Ki vagyok akadva! A NATO területe még nincs közvetlen veszélyben, még ha a keleti partnereink érzik is a folyamatosan növekvő nyomást. Mikor, ha nem most van itt az ideje, hogy az afganisztáni missziót strukturálisan és anyagilag magunk mögött hagyjuk, és újrapozícionáljuk magunkat? Ha nem tesszük, akkor alkotmányos megbízatásunkat és szövetségi kötelezettségeinket nem tudjuk majd sikerrel végrehajtani."

- Alfons Mais, a Német Szárazföldi Erők parancsnoka / LinkedIn
2022. február 24.

Reaktor

Facebook

süti beállítások módosítása