Magyarország nemrég a (szinte) teljes nyitás mellett döntött, ahogy ma már kimondható, hogy globálisan is az enyhítés trendje tapasztalható. Ennek ellenére sokáig – és valamilyen szinten még most is – vitatéma volt, hogy érdemes-e zárni, illetve ha igen, akkor milyen szinten.
Erről adnak érdekes képet az osztrák többlethalálozási adatok, melyek bemutatják, Európa különböző államaiban mennyivel többen hunytak el a statisztikai várakozásokkal szemben. Az összehasonlításban különösen is érdemes Ausztria és Magyarország kapcsolatát megtekinteni, hisz a járvány elején Ausztria Magyarország „laborjaként” működött, ám később szinte teljesen ellentétes utat követett a két ország. A különbségek már a korábbi hullámok során is észrevehetővé váltak – Ausztria például gyakran a tömeges tesztelésben látta a vírus megállításának lehetőségét, illetve a szabályok is szigorúbbak voltak –, ám az igazán nagy eltérés a negyedik és ötödik hullámban mutatkozott meg:
- Ausztria ugyanis az ősz folyamán először az oltatlanok számára rendelt el lockdownt, majd a társadalom egészére, a teljes zárást követően pedig részlegesen nyitott, az oltatlanok lockdownját viszont csak január végén szüntette be, miközben amúgy a társadalom egészére kötelező oltást rendelt el szinte egyedülálló módon. Március elejére igaz már Ausztria is szinte minden korlátozást megszüntetett, ám az biztos, hogy a téli szabályok – akár beutazás, akár helyi tevékenységek tekintetében – sokkal szigorúbbnak bizonyultak.
- Ezzel szemben Magyarországon a főbb korlátozásokat a maszkviselés, illetve egyes rendezvények védettségi igazolványhoz való kötése jelentette (na meg a bizonyos munkakörökben előírt vagy előírható kötelező oltás), ám az ország európai viszonylatban enyhe szabályok mellett, a normalitáshoz meglehetősen közeli időszakot élt át 2021 telén és 2022 első hónapjaiban.
Többlethalálozási adatok európai országok szerint a járvány kezdetétől (Stadt Wien)
Az adatok összességében 4 százalékos eltérést mutatnak a két ország között a járvány összes hullámát tekintve (4 százalék a két főváros közötti többlethalálozási különbség is), míg Ausztriában ugyanis 9 százalékos volt a többlethalálozás, addig Magyarországon 13 százalékos.
Érdekes az egyes hullámok közötti összehasonlítás is: mint látható, 2021 tavasza (vagyis a járvány kezdete) igazán erőteljesen egyik országot sem érintette – Magyarországot még kevésbé –, itthon azonban egymástól elkülöníthető, de gyorsan egymást követő második és harmadik hullám volt tapasztalható, 2021 ősze viszont – még ha az osztrák teljes záráshoz képest több halálesetet is okozott – kevésbé volt intenzív.
Európai szinten a legrosszabbul Albánia (30 százalékos többlethalálozás), Bulgária (27 százalék), Montenegró (22 százalék), Szlovákia (22 százalék) és Románia (21 százalék) teljesítettek, míg a legjobb eredményt Izland (1 százalékos többlethalálozás), Norvégia (1 százalék), Dánia (1 százalék), Luxemburg (2 százalék) és Finnország (3 százalék) érték el (a sokáig heves kritikával illetetett Svédországban amúgy 6 százalék). Érzékelhető tehát, hogy míg a kelet- és délkelet-európai államok körében jóval magasabb volt a többlethalálozás, addig nyugaton, de főként északon az arányok alacsonyabbak.
A kérdés persze komplex, ám épp ez a komplexitás mutatja, hogy a többlethalálozás kérdése nem az egyszerű „teljes zárás” vagy „teljes nyitás” logikája mentén alapul, amit jelez többek között az Ausztria és Magyarország közötti relatív mérsékelt különbség, ám az is, hogy például Szlovákiában 9 százalékkal magasabb volt a többlethalálozás Magyarországhoz képest
– mindezt úgy, hogy szintén sokkal szigorúbb szabályok határozták meg az ország életét (talán mind emlékszünk a média által forradalmi cselekvésként tekintett lépésre, amikor Szlovákia úgy döntött, az ország egészét leteszteli). A járványhelyzet relatív nyugalma most időt adhat az eddigi tapasztalatok átértékelése, na meg azon kérdés megválaszolására, hogy biztos jó út volt-e a drasztikus szigor.
Kiemelt fotó: NDTV.com
